Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-06-06 / 125. szám

193V junius 6 BÉKÉS 3 Kutnál. Nézd ezt a kutat, hogy körülözönlik, Vize gazdag sugárba bőven ömlik. Belőle a boldog — s boldogtalannak Egyformán jut a vándor — s hontalannak. Most nő meríti vedrét — szép a kontya ! Vizét a kút csengőn, csobogón ontja, Az asszony vedre gyorsan megtelik. Csordultig áll, ám ontja míg telik ! Cseppet se fösvény ! Ingyen adja bőven ! Jóság lakik a vasban és a kőben. Haidd csak! dalol a viz, amig a korsó Űrét betölti. Lengő, friss dalocskát ! Most anyjára, a vizesésre gondol, Megtölti zugón, harsogón a rocskát . . ! Zólgáné Rá ez E/us. Értékes képek a pavillonban Említettük, hogy dr. Zempléni N. Viktor festőművész vezetése alatt álló Szép­művészeti Szalon vándorkiállítást rendezett a népkerti pavilonban. A kiállított képek ogyre több látogatót és érdeklődőt vonzanak. Vásárlók is egyre nagyobb számban jelentkeznek, amit az al­kotó művészek díszes névsora teljesen érthe­tővé tesz. Igen szép művel van képviselve: Csók, Iványi, Grünwald, Olgyay, Szüle Pé­ter, Jantsek Antal, Vaszary, Neogrády, Kéz- di-Kováts, Komáromi-Ivatz, maga Zempléni', stb. Olyan nevek, akik érthetően vonzzák a nagyközönséget. Diákkoncert junius 10-én. A szétküldött meghívók műsorából, amit az olasz muzsika jegyében állítottak össze, megálla­pítható, hogy a gimnázium ének- és zenekarának lelkes vezető tanára derekas munkára vállalk ázott. Magasabb rendű cél szolgálatában tervszerűiig kidolgozott közművelődési előadásnak készül a gyulai diákok évzáró hangversenye, amely zene történeti ismeretek közlése közben egyuttal zenei szórakozást is nyújt. Valóban a hasznost a kelle­messel egyesíti Az első szám a Szerit Gergely pápasága alatt kiegészült egyházi dallamokat is­merteti. Három choralis énekből áll a második szám. Majd Palestrináról lesz szó, aki a gregori­ánus cantus többszólamú feldolgozásával a tiszta egyházi stílusban örökértékü példáKat alkotott. Ezt Piilettrina, Panini és Pitoni többszólamú szer­zeményei követik. Az ötödik számban áttér az előadó az olasz zenetörténet ama korára, amikor a melódia a sókszólamuságból kiemelődik és már összefüggésben az opera kezdeteivel egyeduralom­hoz jut. Közben megismerkedünk az olasz zenei központokkal s azok világhírű reprezentánsaival. Bellini zenekari nyitánya és Scarlatti zongoraszo­nátája adja a következő számot. A melodikus elem tultengése következtében beálló hanyatlás, továbbá az opera buffa és egyéb stílusbeli újítá­sok a tárgya a hetedik müsorszámnak. Ezután az olasz opera történetében klasszikusan kiemelkedő Rossini, a két verista, Mascagni és Leoncavallo és még ráadásul Toselli zenéje szólal meg. A műsort az opera műfajának rövid ismertetése, Verdi drá­mai erejét és szenvedelmességét jeli mzö Trubadur- fantázia fejezi be. Értesítjük ........ 1 fű szer­11 a nagyérdemű közönséget, hogy Uli jun us hő 1-től üzletünket , csemege- és élei­miszer árusításra kit 1 »ővitettfik. II Meglepően olcsó áruk! 1 Megrendelést kószség- I gél házhoz szállítjuk Bend ^ 606 1-8 cv e és Varga I Évzáró vizsgák a Végére értünk az 1336—37-es iskolai évnek; jön az ntolsó napi esemény, a vizsga és megkezdő­dik a kéthónapos aranyszabadság. A vizsgák sorrendje a kővetkező; A gimnáziumét lapunk 7-ki számában kö­zöljük. A polgári fiúiskolában junius 8 tói 12 ig lesznek a vizsgák, az.évzáró ünnepély junius 17- én lesz. A polgári leány iskolában a vissgák: junius 6-án d. u. 5 órakor tornavizsga; osztály vizsgák junius 8—a és lí-e között, a záróünnepély junius 19 én délelőtt 11 órakor lesz. Gyulai áll. iskola: junius 8 és 9-én osztály­vizsgák reggel 8 órától. 13-án 4 órakor hódolat a zászló előtt, anyáknapja, tornavizsga. 14 én bizo- nyitványkiadás. A gyulai row. kát. elemi iskolák évzáró vizsgáinak sorrendje: 1937. junius hó 8-án : bel­városi fia IV. osztály, józsefvárosi fiú VI. osztály, Szt. Imre-téri fiú II—ÍV. osztály. 9-én : belvá­rosi leány IV. osztály, józsefvárosi leány VI. osz­tály, Sz. Imre-téri vegyes I—II. osztály. 10-én: belvárosi fiú III. osztály, józsefvárosi fiú V. ősz­gyulai iskolákban tály, józsefvárosi leány V. osztály. 11-én: bel­városi leány III. osztály, belvárosi fiú II. osztály, józsefvárosi fiú III—IV. osztály. 12-én: belvárosi leány II. osztály, józsefvárosi leány III—IV. osz­tály, józsefvárosi fiú I—II. osztály. 14-én: belvá­rosi fiú I. osztály, belvárosi leány I. osztály, jó­zsefvárosi leány I—II. osztály. A vizsgák kezdete naponkint délelőtt 9 óra. Magánvizsga junius 12-én délután 4 órakor. A református iskolában: junius 11-én d. e. 8—10 óráig 1—II., leányosztály ;,d. e. 10—12 óráig az I—II., fiúosztály; d. u. 2—4 óráig az I—II, vegyesosztály; d. u. 4—6 óráig az III—IV. vegyesosztály vizsgázik. Juuius hó 12-én, szombaton délelőtt 8-10 óráig a III—IV. leányosztály, 10—12 óráig a III—IV. fiúosztály. Délután 2—4 óráig az V—VI. leányosztály, 4—6 óráig az V—VI. fiúosztály vizsgázik. 19P>7. junius 12-én évzáró ünnepéig a mik• lósvárosi g. kel. iskolában. Az izraelita iskolában: junius 9-én lesz a vizsga. A nyári meleg dacára sem emelkedett a sörfogyasztás május hónapban A kis emberek nem tudják megfizetni a drága sör árakat | 9933'8G pengőt tett ki. Ha ezt az összeget Gyula megyei város fogyasztási adóhi­vatalának május havi kimutatása alapján a város elmúlt havi fogyasztása a következő- képen alakult : Levágtak G1 db. marhát, 104 db. borjut, 4 dr. lovat, 30 db. juh és bárányt és 412 db. sertést. Fogyasztásra került 1715 kg. füstölt husnemü, (szalámi, sonka, kolbász.) Az ezek után fizetett for­galmi adó összege 5212 pengőt tett ki. A fogyasztás alá került szeszes italok adatai a következők : Elfogyasztottak Gyulán május hó folya­mán 47.815 liter bort, 2032 liter szeszt, 372 liter likőrt és 231G liter sört. A fentiek után befolyt fogyasztási adó összege 438‘8G pengő. A múlt hó folyamán Gyula megyei város fogyasztási adó bevétele összesen Összehasonlitjük a múlt év hasonló idősza­kának 10.434 pengős fogyasztási adó bevé­telével cca 500 pengős visszaélést látunk. Visszaesett e hóban a sertésvágások száma, amely abban leli magyarázatát, hogy a hir­telen következett nagy meleg miatt a nagy- vágók korlátozták üzemüket. Ez a korlátozás annál könnyebben ment, mert a pesti piacon is csökkent a fogyasztás május havában. A sörfogyasztás, dacára a május hóban állandóan uralkodó csaknem kánikulai hőség­nek, nem emelkedett számottevően. Ennek oka abban rejlik, hogy a gyulai, legnagyobb részt fix-fizetésből élő polgárnak a mai drá­gaság mellett nem telik a drága sörre, ha­nem ehelyett inkább az olcsó bort fogyasztja Hol mulassunk a nyáron ? Május, junius tavaszi-nyári hetei a szabadba való kirándulások, mulatságok ideje. Az emberek százai, ezrei keresik Gyula árnyékos helyeit, fo lyóit. A határban van annyi árnyék, annyi für­dési alkalmatosság, mint kevés helyen máshol. Mégis azt kell látnunk, hogy iskolák, egyesületek nem Gyulán, hanem a Biharmegyéhez, illetve Sarkad községhez tartozó Remetei csárdá­ban és a körül rendezik meg nyári mulatságaikat. Ennek — amint megállapítottuk — két oka van. Az egyik az, hogy szép határunkban az árnyas erdőben ás a Körötök mellett uiucs egy fedett hely, ahová a kirándulók nem várt rossz idő eseté ) behúzódjanak, ahol ételhez-italhoz jussanak. Pedig tessék elhinni, hogy jövedelmi forrásnak sem volna rossz egy városerdei nyári vendéglő és üdülő létesítése. Aminthogy például az sem volna haszontalan befektetés, hogy a tisztavizü Fekete-Körös part­ján rendes partfürdö létesülne kabinokkal, biiffé vei, slb. A kijutást pedig egy erre a célra ügye­sen berendezett (ponyvasátor, padok) teherautó járatásával is meglehetne könnyíteni Volna ennek még egy elengedhetetlen föltétele : minden filléres alapo". Arany igazság: kicsi haszon, nagy forga­lom. A másik oka annak, hogy a szabadban szó Átmanripk a ezom37.Ad várm'xrvélrhf» az hogy a mai mulatságok nem bírják meg azt » sok dijat, illetéket, amivel Gyulán az ilyen mu­latságok megrendezése jár. A közelmúltban ren­deztek egy majálist, amelynek ilyetén költségei mintegy 150 pengőbe kerültek volna, átmentek a remetei erdőbe és 26 pengővel megúszták. Tagadhatatlan, hogy azok a szükségletek, melyeket a hatóság az ilyen bevételekből fedez, föltétien kielégitendők. Egy alkalommal azonban már rámutattunk, hogy lehetne olyan megoldást találni, hogy ezekre a szükségletekre az eddiginél több jusson és a mulatságok, előadások megtart­hatók legyenek. Azt javasoltuk ugyanis, hogy pl. a Norma céljaira ne a bruttóbevétel 25 százalékát kössék ki, hanem állapítsanak meg egy mérsékelt meghatározott összeget. így sokkal több jut a szegénygondozásnak, mert a mai viszonyok kö­zött nem igen rendeznek mulatságot, előadást, mert ráfizetéstől félnek s igy a köz is tetemes bevételtől esik el. Arra az álláspontra nem lehet helyezkedni, hogy aki mulatni akar, fizessen. Hiszen fizet az, amennyit tud ; sokat azonban nem tud. A mulat­ság sem fölösleges tékozlás. A munkában, gondok­ban testileg-lelkileg fáradt ember kell, hogy egy pár órára elvesse a mindennapi élet gondját és felüdülve dűlhessen be újra az életigába. Hisszük, hogy a közeljövő kedvező megoldást

Next

/
Thumbnails
Contents