Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-01-17 / 13. szám

1937 január 17 BÉKÉS 5 Csalásért elítélt egy gabona-kereskedőt a gyulai törvényszék (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai törvényszék szombaton ítélkezett Grün Adolf, okányi gabonakereskedő felett, aki Király Al- bertnek eladott 15 q. cirokmagot 210 pengő­ért, de nem szállította le. Grün Adolf a pénzt nőkre, mulatásra költötte A törvényszék csalás vétségében mon­dotta ki bűnösnek és 1 hónapi fogházra Ítélte. Az Ítélet nem jogerős. Kocsilőccse! agyonverte leendő anyósát („Békés“ tudósítója jelenti.) Pénteken délután az egyik szegedi tanyán Török Fe­renc fölkereste Mucsi Andrásáét, hogy en­gedje el vele a lányát a tanyai bálba. A gaz­dag parasztasszony nem engedte el a béressel a lányát, mire a feldühödött Török Ferenc kocsilőcsöt ragadott és addig verte Mucsiné fejét, inig meg nem halt. Az angolok a földközi-tengeren már gyakorlatoznak (A „Békésu tudósítója jelenti.) Az angol j Azért, hogy a Földközi-tenger flottájával légi haderő 12 nagy vizi repülőgépe pénte- j együtt nagyarányú tüntető flotta-gyakorlato­kén Angliából a Földközi tengerre indult, kát tartsanak. feleidé a genfi boszorkánykonyha {A „Békés“ tudósítója jelenti.) A Népszö­vetség el akarja adni a régi székházát, mivel most fölépült uj palotája, de vevő rá még idáig nem akadt. A rosszmájú svájci újság­írók azt írják, azért nem kell senkinek a Nép- szövetség palotája, mert az boszorkánykonyha volt. A gyulai kubikosok életviszonyai (A „Békés“ munkatársától.) A statisztikát bepillantást engednek a többmillió lelket szám­láló maggar mezőgazdasági munkásság sor­sába és élétkörülményeibe is. A gyulai föld­munkást k szövetkezete tagjaitól összegyűjtőit adatokból megállapította, hogy 1935-ben a kubikosok átlagos keresete — beleértve az aratási munkát és az igy megkeresett termé­nyek értékét is — nem volt több, mint 200 pengő. Tavaly, 1936-ban már valamivel maga­sabb volt az egyes esetekben 300 pengőre is felment. A napikereset ebben a két esztendő­ben sem haladta meg a 3 pengőt, ami a bé­kebeli keresethez képest nagy csökkenést mu­tat, mert a világháború előtt naponta 10 arany­koronát is eléri a kubikosok keresete, híre szükség is volt. mert a kubikos idegenben dol­gozott pénzen vett drága élelmiszerekkel táp­lálkozott s az odahaza maradt család fenn­tartására csak az jutott; amit nem kellett munkaközben felélnie. A földmunkás ugyanis bőséges táplálkozást kíván és a kubikosok még a jobb kereset mellett is csak úgy tudták a szükséges kalóriaértékű táplálékot megsze­rezni, hogy húst alig-zlig fogyasztottak, a szalonna, zsír, kisebb mértékben a tej, ezenkí­vül kenyér, főtt tészta és főzelék, nagyobb­részt burgonya szerepelt ételeik sorában. 1927- ben a napi 7100 kalóriás fejadaghoz szüksé­ges élelmiszer ára a 18 pengős hetikeresetből 10 pengőt elvitt. Azóta romlott a helyzei és a kubikosok kényszerű szalonna- és zsiriogyasz- tása olyan mértékben csökkent, ami már a munkateljesítményt is veszélyeztette. Szakem­berek megállapítása szerins a földmunkások • mai teljesítménye alig éri el a régi átlagnak ! hatvan százalékát. Ecsedi István dr.-nak, a nemrég elhunyt jeles népéleti kutatónak, hely­színi feljegyzései szerint a tiszántúli kubiko­sok heti 21 étkezési alkalomból ötször csak kenyér, öt alkatommal kenyér hagymával, háromszor kenyér szalonnával, hatszor csak leves (pergelt, lebbencs, köleskása, paszuly) és két ízben sült krumpli volt az egyedüli táp­lálék. Ha ezekből az adatokból következtetni akarunk a földmunkásság egészének életvi­szonyaira, tudnunk kell, hogy a magyar ku­bikos a világ legelső értékű földmunkása. Nemcsak a hatalmas arányú rnagyarorszáyi ármentesitéseknél, hanem Európa minden na­gyobb csatorna- és útépítésénél végeztek mun­kát és szereztek megbecsülést a magyar mun­káskéznek■ Ezeknek az időknek egyelőre vége van. A bandákba tömörült, fegyelmezett ku­bikosok lassanként szétszóródnak és másféle keresetben találják meg megélhetésük szegé­nyes alapjait. Megőrizték azonban nagy mun­kakedvüket, vállalkozó szellemüket és a fenti adat, amely az átlagos keresetnek az 1936 év folyamán bekövetkézett emelkedéséről szá­mol be, azt bizonyítja, hogy az a kevés me­zőgazdasági munkaalkalom, amely a jobb ter­més következtében jelentkezett, elsősorban a kubikosoknak jutott. Különösen az elmúlt év tapasztalatai alapján remélni lehet, hogy a kormány agrárszociális intézkedései mind na­gyobb hatással lesznek a földmunkás jk ke­reseti viszonyaira és ha a gazdasági javulás a következő esztendőkben tartós lesz, akkor ez a nagy fogyasztó réteg vásárlóképesen tud belekapcsolódni a gazdasági forgalomba. Mint már jelentettük, a Gyulai Atlétikai Club 1937. év február hó 1-én tarja hagyományos bálját. A bálrendezőség élén dr. Maróti Józseffel a szükséges előkészületeket megtette. A meghívó kát a mai napon tették postára. Ezúton is felhív­juk az érdeklődőket, akik esetleg tévedésből meg­hívót nem kaptak és arra igényt tartanak, szíves­kedjenek igényüket dr. Maróti József lakására Kossuth Lajos u 6 szám alatt bejelenteni. Ugyan­csak ott jelentendő az asztal igénylés is. Bálren­dezőség. írógépet, bármilyet havi 10 P-ős részletre adok. Scheibert László könyvkeres­kedő. '587 10-* Névjegyeket | ESS D0BA9 MOS* Mindazon mérgezési eseték leküzdésénél, melyeket romlott ételek okoznak — tehát főleg husmérgezés, vagy gombamérgezés előfordulásakor a gyorsan ható természetes „Ferenc József“ ke- serüviz azonnali használata rendkívül fontos se­gédeszköz. Hires orvostudományi könyvekben fel­említik azt is, hogy a Ferenc József víz ólom­mérgezésnél, mint specifikus ellenszer, teljes mér­tékben beválik. 1583-* Felhívás Az Alsó-fehérkörösi Ármentesitő, Bel- vizszabályzó és Vizhasznósitó Társulatnak a nagyméltóságu földművelésügyi miniszter ur 100.000 P-t bocsátott ázott célból rendelke­zésére, hogy ezen összegből öntözőberende­zések létesítésére kölcsönöket nyújtson az érdekeltségébe tartozó gazdáknak. Ezért felhívjuk azon nem védett birtok­kal rendelkező gazdákat, akiknek ilyen köt csönre szükségük van, hogy igénylésüket nyújtsák be a Társulat igazgatóságához, ahol a részletes feltételek megtudhatók. A kölcsön 5 év alatt 5 egyenlő részlet­ben fizetendő vissza, az utána fizetendő kamat a Nemzeti Bank kamatlába, hozzáadva egy százalékot. A kölcsönnek öntözésekre való felhaszná­lását a Társulat ellenőrizni fogja. Gyula, 1937. január hó 16-án. Kienitz Vilmos s. k. 1628. 1—1. igazgató-főmárnök. Mai budapesti arak: Terménytőzsde Készárupiac. Irányzata elgyen­gült volt. Búza tiszavid. 79 kgos 21*60—21g0, 80 kg-os 21.70*—21*95, Rozs 18'------18.10 Takar­má nyárpa 15.25—15.75 Sörárpa 20*50—21*75 Zab 18-25 —19*10, Tengeri morzsolt 12.80-12.95. Buza- korpa 11*11—-11,15 Határidöpiac. Irányzat gyenge volt. Rozs márciusra 18.70—18.72, Tengeri májusra 14.15 —14-17 Sertésárak: I. uradalmi nehéz 109—118, közép 104—108, szedett közép 113—116 kiv. 106, könnyű 96-98, silány 88-94, I. öreg nehéz- 97—102, szedett öreg II. 92—95. Pénz. A nemzeti bank hivatalos jegyzései Angol font 16*60—16'80, Cseh korona 10.75— 11.95. Dinár 7*80—7*95, USi-dollár 337.10 341.70 Francia frank 15.55-16, Leu 2*80—3.—, lira 16.90—17.90 Schilling 80*—80*70, svájci­frank 76.70—78 50 A gyulai pénteki piaci árak : A gyulai gabonapiac árai: búza P 20.20—20.30 árpa „ 14.50 — 15.— zab „ 16.------17.— te ngeri „ 12.50—13.— tökmag „ 25.------26.— ke reslet igen élénk, áru kevés volt a piacon Az irányzat: igen szilárd. A gyulai baromfipiac árai •' .-ént P 1.15— . » 1.32-1.40 * * 1.30 * „ 1-40 * „ 1.20 * * 1.20 * » A felhozatal nagy volt. Az irányzat tar­tott volt. Jelentéktelen emelkedés volt a csirke, pulyka és a tojás árainál. A gyulai sertésvásáruál az I. o. hízott sertés árainál mutatkozott kg.-ént 5 filléres szilárdulás, egyébként az árak a múlt heti szinten mozogtak. Irányzat szilárdan tartott volt. csirke ks; liba kacsa gyöngytyuk pulyka tojás vad Szabadkán 8» ^oid föld ......................... eladó. Ér tekezni Kossuth-tér 21. 1615 2-2

Next

/
Thumbnails
Contents