Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-06-05 / 124. szám
föyula, »837. jnnios 5 szombat LXIX. évfolyam 124. szám. BEKKS Szerkesztőség és kiadóhivatal Politikai napilap Előfizetés egy .Íróra helyben Gyula Városház-utca 7 szám Főszerkesztő: 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Gyula 32. DOSSAY FERENC t Egyes szám ára 8 fillér Befejeződött a költségvetési) megkezdődött a megajánlás! vita a képviselőházban Le a gyujtogatófekal! A jog fogalmát általában két irányban szokás meghatározni. Alanyi értelemben a jog a cselekvés lehetősége, tárgyi értelemben viszont a cselekvés mikéntjének szabályozása. Régóta tisz tában vagyunk azzal, hogy a marxi evangélium utjáu üdvözölni, illetve üdvözíteni kívánók mindig idegenkedve fordultak el a jognak tárgyi értelmében vett velük szemben való alkalmazásától, annál inkább fölcsaptak jogvédőnek, valahányszor az ö cselekvési lehetőségeik féktelen kiterjesztéséről volt szó. Meg is tudjuk ezt érteni. Hiszen a büntető törvénykönyv paragrafusai mindig ellenszenvesek a büntevőknek, s természetesen a becsületesen, tisztességes eletet élő polgárok a társadalmi élet zavartalan menetenek elengedhetetlen bizto sitékát látják benne. • A magyar alkotmány védelmének, a sajtó- és gondolatszabadságért való küzdelemnek mondják azt az intenzív jajongást, amelyet ma a Népszava és a rokon hangolás u sajtóorgánumok a kormánynak ama tervével szemben kifejtenek, hogy lehetetlenné kívánja tenni az ország bel- es külpolitikai életének felelőtlen és lelkiismeretlen veszélyeztetését. Ha a társadalom joggal reagál büntetéssel minden olyan magatartásra, amely az egyén testi, szellemi és vagyonjogi érdekeit a legcsekélyebb mértékben is veszélyezteti, mennyivel fokozottabb kötelessége, ha kell a legszigorúbb eszközökkel is védelmére kelni a népmilliók, az egész nemzet veszélyeztetett érdekeinek. A rémbirterjesztők, a hamis hírek hordozói sokszor nagyobb' csapást jelentenek ennek az annyi nehézséggel küzdő országnak, mint annakidején az azóta már megfékezett járványok pusztítása jelentett Ha a kormány felelős az ország- belső rendjének, a gazdasági élet zavastaian menetének biztosításáért, mennyivel fokozottabb a felelősség a nemzetközi megl petések mai korszakában, az ország külpolitikai érdekeinek minden tekintetben és föltétlenül való megóvásáéért. Akik ezt belátni nem akarják, vagy nem tudják, azoknak lehetetlenné k. 11 tenni, hogy a sajtó utján végezhessék tudatlanságuk következtében vagy célzatosan előidézett romboló munkáikat. Hatalmas és áldott teremtő tényező a tűz, de őrültek és gonosztevők kezében a legborzalmasabb pusztítás eleme. Csak természetes, hogy az állam és a kor- máuyhatalom védekezik a gyújtogatok ellen. Szent és magasztos valami a gondolat- és sajtószabadság, de a tüzgyujtogatóknál is nagyobb gonosztevők, \ akik visszaélnek vele. Nincs okuk félni a készülő törvényes rendelkezéstől azoknak, akik becsületesen és őszinte jószándékkal kívánják szolgálni nemzetük és hazájuk érdekét. Annak meghatározását pedig, hogy belpolitikai és külpolitikai kérdésekben mi az "a határ, ameddig az esetleg jogos kritika terén is el lehet menni, a magunk részéről teljes megnyugvással tesszük le a független ma gyár bíróság kezébe. Sokkal nagyobb megnyug vással, mintha ezt a Népszava és egyéb mentalitású sajtótermékek cikkírói belátására, illetve merészségére kellene bizni. Végre tudomásul kell vennie már mindenkinek, hogy a sajtógyujtogatások kora végétért. Végétért az a kor, amikor az újságokban őszirózsás forradalmat és 126 napos vörös nemzetgyilkolást lehetett elöKésziteui. Vegyék már tudomásul azok, akik erre oly nehezen hajlamosak, hogy a magyar nemzeti társadalom a maga egészéten nemcsak támogatja a kormányt abban a törekvésében, hogy a bűnös lélekrombolást és gyújtogatást megakadályozza, de egyenesen el is várja, hogy minden olyan ténykedést lehetetlenné tegyen, amely alaptatan, célzatos hamis hírek és rágalmak terjesztésével a társadalom és az ország rendjét bármilyen irányban is veszélyezteti. Az alkotmány szent dolog, az egész magyar nemzetnek féltve őrzött drága kincse, amely azonban semmi esetre sem lehet takarója bűnös üzelmeknek. Az alkotmány nemcsak jogokat ad, de a kötelességteljesitést is biztosítja. Véd minden védelemre érdemest, de lesújt mindenkire, aki az alkotmány szent nevében akarja gonosztetteit elkövetni. Ezt tessék tudomásul venni. Szerdán a Ház befejezte a költségvetési vitát, amelynek során többek között felszólalt Károlyi Viktor gróf, aki kérte a minisztert, legyen gondja rá, hogy a gyári nagyipar részéről megszűnjék az az állapot, hogy „ezek az urak a józan ész és az erkölcs ellenére és a köz kárára olyan összegeket tesznek zsebre, amelyből százezreket lehetne meg segíteni és milliók könnyét felszáritani.“ Majd a megajánlása vita során Eckhardt Tibor mond általános helyesléssel kisért külpolitikai beszédet. Hangoztatta, hogy Kánya Kálmán külügyminisster költségvetési beszédét teljes egészében és árnyalataiban is magáévá teszi. Magyarország békepolitikája úgy szándékaiban, mint eszközeiben békés. A békeszerződések nem épültek fei igazságos alapokon. A rosszul elrendezett Európában a legrosz- szabbul a magyar kérdést oldották meg. A trianoni helyzetet Magyarország mint saját sorsának végleges elintézését semmi körülmények között el nem fogadja. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) Ami a magyar békepolitika eszközeit illeti, Eckhardt kijelentette, hogy a legteljesebb mértékben helyesli a mindenkori magyar kormányok álláspontját, amely szerint kerülni kell a szövetségeket és a baráti szerződések rendszerét kell kiépíteni. A magyar külpolitikának jól bevált alapja a római paktum, amely a baráti szerződés és nem a katonai szövetség formáját választotta és amely nyitva áll a további békés fejlődés számára. A magyar középeurópai politikának nélkülözhetetlen alapeleme a Németbirodalommal való együttműködés. Rendkívül téved az, aki azt hiszi, hogy Magyarország viszonya a Némethirodalom felé megromlott volna. A jó viszony változatlan és még jobban kiépíthető lesz a jövőben. Amig azonban a hivatalos Magyarország és a hivatalos Német Birodalom között a viszony zavartalanul jó, addig — jórészt felelőtlen elemek részéröl — mindkét oldalon törMinden év juníus elsején az ország minden nagyobb helyén, városokban és községekben megjelennek az utcán az Arány Jánosok, fíerczeg Fe- rencak. Móra Ferencek, Mécs Lászlók, Harsányi Zsoltok, Pékár Gyulák, Csathó Kálmánok, So- mogyvári Gyulák, Tamásik és Gulácsi Irén díszesebbnél, díszesebb és drágábbnát-drágább kötésekben és kiállításban a tudásuk legjavát adva az olvasóközönség elé. Itt csak egy a baj, hogy a színes külső drága és a fogy asztöközönségnek a mai pénzszűke világban nem igen telik arra, hogy egg-egy remekbekötött értékes műért 5—6 pengőt adjon. Lehetővé kell tenni a jobb müveknek pengős árát és akkor lesz vásárlóközönség is. Gyulán a három nap alatt a Horváth-cég, aki igen ízléses magyar sátort épített erre az téntek olyan megnyilatkozások, amelyek kétségtelenül zavaróan hatnak erre a jóviszonyra. Eckhardt Tibor ezután a revízió kérdéséről a kisebbségek ügyéről és a Szent István birodalmáról táplált nézetek kérdéséről beszélt. A mai trianoni Magyarországot a magyar sors végleges megoldásának el nem fogadhatjuk. {Éljenzés ás selyeslés.) Nem lehetünk barátai azoknak, akik ebben a kérdésben velünk ellentétes állapotot foglalnak el. A szentistváni gondolatról soha nem mondunk le. Ennek kultiválására a magyar nemzet megszerezte magának az elidegeníthetetlen jogot, faji. politikai és katonai eréjével, de ezenfelül geopolitikai helyzetével is‘ amely azt mutatja, hogy ellenünk vagy nélkülünk itt a Dnnameden- cében semmiféle végleges rendet csinálni nem lehet. Meg van győződve afelöl, hogy a magyar— lengyel barátság alapja a közős határ iránti természetes vágy, amely csak az Erdöskárpáiokon képzelhető el. Eckhardt ezután a Ház megbotránkozott közbekiáltásai közt vázolta azt a helyzetet, amelyben a magyar kisebbségek a határokon túl élnek. Helyzetük — különösen Romániában — a tiirhetetlen- ségig romlott. A közeledési politika végső határát a megnemtámadási szerződések rendszerében látja. Magyarország baráti szerződései alapján ma már hatalmilag egyenrangú tényező a kisantanttal. (A diplomaták páholyában ekkor jelenik meg Hómau Bálint kultuszminiszter kíséretében Szvi- etoszlavszki Wojcieh lengyel közoktatásüg-yi miniszter Eckhardt megszakítja beszédét és meleg szavakkal üdvözli a lengyel minisztert. A Ház tagjai felállnak és a diplomaták páholya felé fordulva tapssal és éljenzéssel üdvözli k a lengyel vendéget, aki feláll helyéről és meghajlással köszöni meg a meleg üdvözlést.) Eckhardt ezután kijelentette, hogy nem tar lehetségesnek baráti rendszert a Duna völgyében mindaddig, amig a trianoni szerződés területi rendelkezései fennállanak. alkalomra, nem árult annyi pénzt, amelynek a haszna a sátorépités és üzembentartás költségeit fedezte volna. Az eladott könyvek száma neki haladta meg a százat. Már jobb eredményről számolhat be a Scheibert-cég. Sátrat nem állított fel, csak az üzlet elé állított asztalon árulta a könyveket. Előadása szerint az idei eredménnyel meg van elégedve. Háromszáz könyv körül adott el. Tavaly sátrat állított fel és felét sem tudta eladni. A Dobay cég nem ment ki az utcára. A könyvforgalom közepesen jó volt. Hogy milyen könyvek is örvendettek a legnagyobb kelendőségnek ? Ebben mind a három cég egyet ért. Elsősorban vitéz Somoggváry Gyula »Virágzik a mandula“ és Móra Ferenc „Ének a búzamezőkről című könyvei érdekelték leginkább a közönséget. A jobb könyvek olcsó sorozatát várja az olvasóközönség Gyulán Hóra és vitéz Somogyi könyvei az érdeklődés középpontjában
