Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-06-02 / 121. szám
BÉKÉS 1937 junius 2 «ftrains 2-án költözik el Gyuláról dr. Tarján Méla Dr. Tarján Béla, kir. közjegyző, a Nemzeti Egység gyulai választókerületi szervezetének elnöke junius 2-án végleg elköltözik Gyuláról. A közjegyzői iroda ügygondnokságát dr. Baranyi Antal gyulai kir. közjegyző látja el. A Nemzeti Egység választókerületi elnöki tisztségét egyelőre Schneider Mátyás, a gyulai szervezet elnöke látja el. Nehezünkre esik végleg búcsút venni dr. Tarján Bélától, aki városunk- társadalmi és közéletében jelentős szerepet vitt és mindenütt közszeretet és közbecsülést vívott ki magának. Hiányozni fog Tarján Béla a gyulaiaknak és hisszük, hogy uj működési helyén ő is vissza —vissza gondol majd a Gyulán eltöltött évekre. Kisérje siker és szerencse útjait. Gyulán az elmúlt év folyamán 405 esetben teljesítettek: betegszállítást a mentők A Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének múlt évi összesítő kimutatása, szerint Gyulán a mentők 405 esetben teljesítettek betegszállítást, amelyből sebészeti bántalmakra 15, belső bajokra 17, egyéb bajokra 7, elsősegélynyújtás száma 35, betegszállítási megkeresések száma 357 volt. A gyulai mentőkocsi 10 év alatt 121.457 kilométert tett meg és ezzel országos viszonylatban is a legfontosabb mentőállomások közé tartozik.Tíz év alatt az állomást 4179 esetben vették igénybe. Nagyjelentőségű voaalépitési tervekkel foglalkozik az A.E.G.V. 2 «fiXHius hó 15-ési kezdi meg gyulai színi szezonját Sebestyén Mihály miskolci színtársulata Tizenegy év alatt 11 nyáron pontosan megérkezik a Miskolci Nemzeti Színház kiváló operett és prózai együttese Gyula városába, hogy művészi előadásaival terjessze a magyar kultúrát, a magyar szót ebben a magyar határmenti városban. Gyulán. A Miskolci Nemzeti Színház kiváló társulata az idei szezon budapesti nagy premierek szenzációs müsordarabjait illesztette gyulai szezonjába és junius 15-én kezdi meg Ilik színi szezonját. Tiszti fő orv ősi értekezlet Junius hó 12-én és 13 én nagyjelentőségű tisztifőorvosi értekezlet lesz Budapesten •a belügyminisztériumban. Az értekezlet a kisdedóvás átszervezésének kérdésével fog foglalkozni annak a nagyszabású elaborátumnak alapján, melyet a miniszter készíttetett és tanulmányozásra a tiszti főorvosoknak megküldött. t Az utána következő héten békésmegyei tisztiorvosi értekezlet lesz Gyulán. Vizsgába ngverseny a gimnáziumban A tanévvégi befejező összefoglalások hetében junius hó 10-én, csütörtökön este 8 órai kezdettel a gimnázium ifjúsági ének- és zenekara nyilvános évzáró hangversenyt rendez. Az 1920—21. tanévben szervezett s azóta állandóan működő iskolai szalon-zenekar ez alkalommal a tizenhetedik vizsgahangversenyen számol be egész évi munkájáról. A múlt tanév végén magyar szerzők müveiből állott a műsor, most pedig melodikus olasz muzsikával kiváunak áldozni a zenei szép eszméjének. Az ének- és zeneszámok előtt az előadó röptében vé gigvezeti haligatóságát az olasz zene történetén az első keresztény századoktól kezdve Mascagni és Leoucavallo verizmusáig. A tanulságosnak és élvezetesnek Ígérkező nyilvános koncert bizonyára széles rétegben kelt érdeklődést. Verekedésért elítéltek egy gyulai szabótanoncot Botorán Péter, gyulai szabótanonc ez év január 17-én este fél hét órakor a Selyem utcában biciklipumpával elverte Kürti Géza tanoncot. Kürtinek a homloka felrepedt. Az ütés következtében «lvesztette az eszméletét. A járásbíróság könnyű testisértés miatt emelt vádat Hotorán ellen, s ezért 15 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ügyet hétfőn tárgyalta a gyulai kir. törvényszék Sza kolczay büntető fellebbviteli tanácsa. A törvényszék a járásbíróság Ítéletét helybenhagyta. Bosszúból bestiális módon gyilkolták meg Mészáros György pusztaottlakai földművest A Békés tegnapi számában már megírtuk, hsgy vasárnap este gyilkosság történt Elek-Eperjes pusztán és hogy a csendőrség a nyomozást megindította. Az eddigi adatok alapján megállapítható, hogy a meggyilkolt Mészáros Györgynek. Benkö Sándor és Vecsernyés István földművesek régi ellenségei voltak. Többször meg is verekedtek vele. Vasárnap este Mészáros György látogatás céljából átrándult Pusztaottlakáról a szomszédos Elek-eperjes pusztára. Útközben összetalálkozott Benkövei és Vecsernyéssel. A két haragos ellenség felelőségre vonta Mészárost. Szó—szót követett és a végén nekiestek Mészárosnak. Az egyik lefogta, a másik pedig bicskájával bestiálisán agyba főbe szurkálta és végén elvágta a nyakát a szerencsétlen Mészárosnak. A nyomozás ez ügyben még folyik. A bestiális gyilkosság hátterében régi gyűlölködésből eredő bosszú huzádíb meg. Ma már nem vitatott tény, hogy valamely gazdasági termeléssel foglalkozó vidék boldogulása a közlekedési lehetőségek függvénye. Hiába vannak meg az egyéb természeti adotiságok: termőföld, viz, stb. ha szállítani egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lehet. Fentiek igazolására iskolapélda Békés vármegye eddig való közlekedési berendezettsége. Ha megnézzük a vármegye ut- és vasúthálózatát, megdöbbenve tapasztaljuk, hogy vannak öserejü termő vidékek, amelyek egyáltalában nem rendelkeznek semmiféle szállítási és közlekedési adottsággal, vagy csak alig számba vehetővel, más vidéken pedig csak nagy nehézségek árán és igy meglehetősen költségesen tudnak csak a közlekedési hálózatba belekapcsolódni itt ismét megemlítjük, hogy. mindez az eddi gi állapotokra vonatkozik. Jött ugyanis a Nemzeti Egység kormánya, jött Gömbös Gyula és a régen csak az elérhetetlen vágyak stádiumáig eljutott tervezgetések kezdettek megvalósulni. Alig mert valaki a sokat hangoztatott pénzügyi nehézségek mellett a Körösök hajózhatóvá- tételéuek közeli megvalósulására gondolni és ma már épül, sőt nemsokára megépül a békésszeut- audrási duzzasztó. Az alföld öntözési problémáiról is könyvtárakat Írtak össze, -de a megvalósítás mindig késett és éppen a napokban járja a Körö- sök vidékét Kállay Miklós, az Országos Öntöző Hivatal elnöke, hogy az öntözés lehetőségeit tanul mányozta. Lehet még sok mindent felsorakoztatni, ami tényekkel bizonyítaná a Nemzeti Egység programjának egyre terebélyesedő megvalósulását, de minuet most a közlekedési viszonyok érdekelnek és közelebbi az az életrevaló akc.ó, amelyet az Alföldi Első Gazdasági Vasút nehányévvel ezelőtt kezdeményezett és amely akció különös aktualitást nyer a Körösök vizi utjának várható közeli megnyíltával. Ez az akció ugyanis összehangolva hajózási lehetőségekkel egyszerre lökésszerűen fogja Békés vármegye közlekedését előbbre lendíteni. Arról van szó, hogy az említett vasúti vállalat a jelentkező közszükséglet hatása alatt eddigi 134 kilométeres vonalhálózatát jelentős mértékben szeretné kibővíteni. Szem előtt kell tartani, hogy a vonalak kibővítését nem állami vasút, hanem magánvállalat kivágja végrehajtani, ami nem történnék meg, ha a kibővítés nem Ígérkezne haszBOthajtó vállalkozásnak. Ez a fejlesztési terv három főcsoportra osztható és pedig : I. Békéscsaba és környéke, II. a Sárrét uj vasútvonalai vésztői becsatlakozással és III. az Orosháza-mezökovácsházai vonalhoz csatlakozó uj vonalak. Az első csoportbeli tervezett vonalak közül a Doboz—sarkadi vonal és a Békés - Mezőberény —Körösladány vonal fontosak. Előbbi azért, mert a közel 7000 lakosságú és 16.000 hold határu Doboznak egyáltalában nincs vasútja és igy komoly fejlődési lehetősége sem Sarkadon pedig a cukorgyár szállít mintegy 3000 vágón cukorrépát és fordított viszonylatban mintegy 1000 E. vágón répaszeletet szállít takarmányozási célokra a répatermelő uradalmaknak, eddig többszöri átrakással, nagy kerülővel és igy nagyo.i drágán. Ez a vonat betorkolva az épülendő Gyula— vésztői vonalba, nagyban fellendítené a vidék gazdasági életét. Békés—Mezőberény—Köröstarcsa—Körösladány vonal még igy forgalmi lehetősége nélkül is naggyá fejlődött, négy községet kapcsol össze. Ezek eddig járási székhelyükkel sincsenek vasúttal összekötve. Békés 30.000, Köröstarcsa 7000, .Ylezö- berény 14 000 és Körösladány 8000 lelket számlál. Békés természetes központja a vidéknek-«és alig közelíthető meg Ha ez a vonal kiépülne, közvetlenül megvolna adva a lehetősége annak, hogy az ugyancsak tervbevett közvetlen Békés— Gyula—Elek vonallal a vármegye székhelyével a legolcsóbb és legrövidebb forgalom bonyolitódjék le. Nagv jelentőségű volna a Békéscsaba—kon- dorosi vonal kiépítése is, ami a 700o lakosú Kondorost juttatná vasúti forgalomhoz. A Sárrét vidékét három uj vonallal óhajtják behálózni. 1. Vésztő—Szeghalom — Töviskes— Akasztó—Karcag, 2. Vésztő—Kót- Csökmö—Darvas -- Z-aka —Fúrta—Berettyószentmárton Berety- tvóujfalu-Derecske és 3. a Vésztő—Kót— hődomb— Komádi—Mezőkeresztes felé megépülő vonalak. Hogy ez mit jelentene ennek a vidéknek, azt talán hangsúlyoznunk sem kell. Sokat mond pl. az a tény, hogy Szeghalomtól Karcagig terjedő 40 km. es távolságon egyetlen falu nincs, inert nies közlekedés. A Sárrétnek ez a része kora ősztől nyárig el van vágva minden közlekedési lehetőségtől, mert ez az ősföld a legkisebb esőzésre teljesen járhatatlanná válik. Három évtizeddel ezelőtt a Békés—Vésztő közötti rész közlekedés hiányában lakatlan österület volt, ma az ország egyik legfontosabb gabonatermö vidéke, igy válnak majd a megépülendő vonalakmenti, ma még kihasználhatatlan területek gazdasági és népesedési tekintetben is kulturvidékekké. Ha ezeken a vonalakon megindul a forgalom, ez a vidék is közvetlen összeköttetést kap Gyulával. (folytatjuk) Sikkasztásért tizennégy napi fogházra ítélt a gyulai törvényszék egy szeghalmi ügyvédet Dr. Makai Márton szeghalmi ügyvéd múlt év december 13-án illetéktelenül felvett huszonnyolc pengőt az egyik ügyfelétől, s ezt az összeget nem fizette vissza. A kir. járásbíróság sikkasztás vétsége miatt, mondotta ki bűnösnek, s ezért 14 napi fogházra ítélte. Felebbezés folytán az ügyet hétfőn tárgyalta a gyulai kir. törvényszék Szakolczay büntető felebbviteli tanácsa. A törvényszék a járásbíróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta.
