Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-30 / 119. szám
2 BÉKÉS 1937 május 30 van. Természetes, hogy az érthetetlenül fenntartott IV. osztályba való besorozás melleit ezek a lakásbérek túlságosan magasak. De — mint már ismételten megírtuk — teljesen méltánytalan a lakbér- osztályba való ilyetén besorozás. Érthetetlen is. hogy pl. Szolnok,"ahol a lakásbérek a gyulaiaknál jóval alacsonyabbak, a második lakbérosztályba tartozik, Gyula a negyedikben maradjon. Mindezekhez a magunk részéről azt tesszük hozzá, hogy az 0T1 építési kalkulációját a mai viszonyok között is túlzottnak találjuk. A gyulai építőiparosok bizonyára sokkal kedvezőbb feltételek mellett tudják a kívánt épitkezést lebonyolítani Érintkezésbe lépünk az érdekelt hatósági és iparostényezökkel és erre a kérdésre még rátérünk. Tekintetes Békés Szerkesztősége, Gyula Hétfőn azaz május 24 én d. e. 11 órakor indult Bucsateíepről Békéscsabára a gyülekező helyre 18 munkás, akik Németországba szerződtek le mezőgazdasági munkára. Nagyon megható volt ezen kis munkáscsoport bucsu- zása. Elutazásuk előtt megjelentek a község házánál S az elöljáróságnak megköszönve a velük szemben tanúsított szivességeket, amelyben részesítette őket, hogy nagy utiukra elindulhassanak. A falu apraja, nagyja kisér.e őket a fa lu határáig, kérve rájuk az Ég áldását és jósze- rencsekivánatukat fejezték ki, a távoli munkához. Kendők lobogtatása jelezte távolról, ameddig az ecsegi vasútállomáshoz vezető utón lehetett őket látni, hogy kicsi falujuktól szeretettel búcsúznak. Szivet, lelket megindító volt azt látni, hogy mégis csak mennyire fáj itthagyni azt a kis faiut, amelyből kenyér miatt el kell vándorol niok, de mégis lelket felemelő látni, hogy meny nyire szeretik ezt a drága Magyarföldet, ha olyan messze keil is kenyér után menniök, hogy télirevalóval boldogan térhessenek meg szeretteik közé. Hogy mennyire ragaszkodnak otthonukhoz, hazájukhoz ezen kivándorlók, mutatja hűen egy példa, mely az egyik házaspárnál megnyiiatko zott, amint egy marék földet kis dobozkába csomagolva, a dobozon ezen felirat volt látható: „Drága magyar földünk“ és nemzeti szalag gal átkötve magukkal vittek. A fojtogató kérdésre, hogy mit akarnak vele azt felelték, hogy „az tesz imádságunk és a távolban a munkához erőt adónk, hogy munkába indulá sunk előtt minden reggel megcsókolhassuk a hazai földet. Vagy ha a végzet úgy hozná, hogy ott halnánk el, majd a fejünk alá teszik, hogy ott is magyar földön pihenhessünk.“ No- hát ennél szebben megnyilatkozni a magyar haza iránti szeretetet talán sohasem lehet látni. Annak, akinek a rajtavalón kívül semmije nincs, igy lángol szivében a hazaszeretet. Az az ország* ive féltse távol sem a nemzet egyes tag jait, ha bár kivándorol is mert akinek ilyen olíHatatláit^hazaszeretet lobog a szivében, az ahhoz'örökké hü marad. Becsüljük meg őket, ktsétjűk figyelemmel sorsukat, mert ha arról széfeknek tudomást, hogy az itthonmaradtak szeretettel gondolnak mindannyian reájuk, már az is boldog reménységgel tölti el szivüket. Utazááufeföl érdesítéseket küldenek az itt- hon'nftaradt hozzátartozóknak. Érdekes volt, amint rz egyik kivándorló a magyar határról ir egy pár sorban. „Itt vagyunk a trianoni magyár határon '25 én este 8 órakor megyünk át a trianoni magyar határon Szobnál.“ Érdekes, hogy ez a levél azonban már Parkan, vagyis a cseh megszállt területen van lebélyegezve. Ez:koől az egyszerű sorokból mennyire kitűnik hogy Szobnál nekik még nem jelenti a magyar hatat t az, hogy olt már határállomást jelezne«. Nekik Szobnál csak egy trianoni határ van. Tovább is htoldöggá (eszi őket az a tudat, hogy Szobon túl még .sokáig fognak magyar földön haladni, ha *bár jelenleg nem is a magyar ott az ur.- Segítse meg. őket az Ég, hogy szép reményeik valóra válva visszatérhessenek a nőn sze- retelt magyar hazába, szeretteik közé. Mi pedig, akik oly szerencsés helyzetben vagyunk, hogy kenyerünket itthon ;s tudjuk biztosítani, a ki- vándorlók Sorsát kísérjük figyelemmel és az itrtion maradt hozzátartozók sorsán legalább szerétő, -biztató jo szóval igyekezzünk enyhíteni; 1 hogy a kivándorló kenyérkeresők gond lain ezáltal; is könnyithessünk.i Meglátjuk., hogy:Mezen egyszerű szivek mily ■•hálásak- is tudnák; lefttiü.i toa.5á3rsttkért <hviis aggódunk. GJ I ■Bucsatelep, 1937. május 27. - Aláírás. Ez az ő A malasicsoké, a budehingereké és társaiké. Nagyon korrekt, törvénytisztelő, jogszabályt és emberi jogokat elszántan védő gáccsnélküli lovagok ők. Akiknek jogrendre hangolt membránja finom érzékenységgel reagál, sőt rezonál minden polgárjogi vélt sérelemre is. íme, hogy felháborodnak azon, hogy állítólag letegezett a csendőr néhány legényembert, sőt pofon is ütötte. Eddig nem szólnánk semmit. Ha történnek szabálytalanságok, de bebizonyított, nem kiagyalt szabálytalanságok, azokat joga van mindenkinek feltárni és arra valók a törvényes fórumok, hogy minden kilengést megtoroljanak. Csakhogy kedves . elvtársak, ez a szabály talán a Conti-utca felé is kötelező ? Talán már elmúlt az ideje annak, hogy az embereket színeződésük szerint mérlegeljék. Ha önöknek fontos, aminthogy nekünk igazán és őszintén fontos, minden állampolgár joga, akkor kutyakötelességük egyforma mértékkel mérni másfelé, sőt felfelé is. Könnyű dolog a men'elmi jog védelme alatt megbújva durván megtámadni közélet: vezetőtényezőket ártatlanul. Ha mindazt, amit a Conti- utca környékiek eddig tettek és még tenni szándékoznak a rtép érdekében, (de őszintén a nép érdekében) nem számítva most azt a rengeteg kárt és szenvedést, amit a magyar népnek eddig okoztak, ha mindazt — mondom — összetennek még mindig közel sem érne ahhoz, amit BékésGyula — sajnos — kulturális, de különösen miivészi hallani és látnivalók tekin tétében meglehetősen mostoha sorban van. Örömmel regisztráljuk tehát a hirt, hogy a budapesti Szépművészeti Szalon igazgatója, dr. Zempléni M. Viktor, mintegy 80 darabból álló képgyűjteménnyel városunkba jön, hogy „vándorárusitás“ cim alatt bemutassa es hozzáférhetővé tegye a magyar festőművészet legkiválóbb képviselőinek alkotásait. Csak elsőrendű müvek vannak a gyűjteményben — amint arról értesülünk. Erről különben kezeskedik a festőművészek díszes névsora : Csók István, Glatz Oszkár, Rud- nay Gyula, Vaszary János, Márk Lajos, Ivanyi-Grünwald Béla, Mérő István, Oigyay EerfcfiCjiM j^éogrády László, Viski János, Kárpáti Jenő es (mások. A „vándor-árusítás“ kedden reggel 9 hangjuk, vármegye főispánja már eddig is megtett a nép érdekében. Békés főispánja a maga személyét illetőleg nem áll a nyolcórás munkaidő alapján, hanem dolgozik korán reggeltől a késő éjszakai órákig. Nemcsak az Íróasztal mellett végzi nehéz hivatását, hanem elmegy a legmesszebb fekvő és nehezen megközelíthető tanyák közé : személyesen győződik meg az állapotokról és minden lehetőt elkövet, hogy a bajok orvosoltassanak. Nem előkelő estéiyekre. egybesereglésekr8 jár. hanem túlnyomórészt oda megy el, ahol a legtöbb a baj, leghangosabb az indokolt panasz. Mióta főispánja Békésvármegyének, többször volt a munkások között, mint fényes estélyeken. És Malasits Géza, országgyűlési képviselő urból kitör a múlt emléke és bősz elszántsággal kiállt fel a parlamentben : „A főispánt kellene meg^ pofozni !“ Hogy a főispánnak semmi köze nincs a panaszolt sérelemhez, hogy ha netalán hibák történtek volna, a főispán feltétlenül felelősségre vonná az illetőket, az semmi, mellékes. A fonto« az. hogy a főispánt meg kell pofozni ! Miért ? Hát, mert főispán. Mert a rend, a fokozatos fejlődés fenntartója és munkása. Mert szereti Istenét, hazáját, szereti becsületesen a magyar népet, mert dolgozik érte és . . . mert nem lazítja. Képviselő ur, szégyelje magát! órakor nyílik meg és naponta este 8 óráig díjtalanul megtekinthető. Az értékesítési feltételek szolidak, mert a „Szépművészeti Szalon“ a művészek tömörülése, akik csak elsőrangú müveket juttatnak közvetlenül a vásárlókhoz. Elutasították a husiparosok felebbezését Annakidején megirta a Békés, hogy Gyula város polgármestere kötelezte a gyulai husárusitókat, hogy árusító asztalaikat bádoggal vonják be. A polgármesternek ezt a határozatát az ipartestület megfellebbezte. A fellebbezést az alispán elutasította azzal, hogy a fellebbvitel benyújtására az ipartestület nem illetékes. A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, Gyula XVI. évtársulatának befizetései 1937. évi július hó 1-én kezdődnek. — Heti betétosztálynak feltételei : A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület, Gyula a takarékosság felélesztése és a közönség vagyonosodásának előmozdítása céljából elhatározta, hogy hetibetéteket újból elfogad. A hetihetét legkisebb összegét egy pengőben állapította meg, de a részjegyzőknek jogukban áll több részjeggyel is belépni. Minden aláiró kötelezi magát minden részjeny után hetenként egy pengőt befizetni és a befizetéseket három évig pontosan teljesíteni. Ezen idő alatt a tőke nem vehető ki. A pontos befizetés elmulasztása esetén minden egyes pengős heti részlet után hetenként két fillér késedelmi kamat fizetendő; a második elmulasztott héttől kezdődően. A késedelmi kamatok végösszege az illető évtársulat összes tagjai között a betéteik arányában osztatik fel. A hetibetétek után a kamat a mindenkori viszonyokhoz mérten állapittatik meg, ezidőszerin, netto 4 százalék kamatot térítünk és ezt félévenként, junius 30 án és december 31-én tőkésítjük a törzskönyvben. Aki a hetibetét befizetését megszünteti és háromszori felszólítás dacára a hátralékos részleteket be nem fizeti, elveszíti a befizetés jogát és a már befizetett tőkét csak a három év eltelte után kapja vissza és pedig aki a befizetést egy éven belül szüntette meg, minden kamat nélkül, aki pedig egy éven túl hagy fel a befizetéssel, 2 százalék kamattal kapja vissza tőkéjét. A befizetések minden kétköznap délelőtt, de minden héten legkésőbben szombat délelőtt teljesitendők az intézet pénztáránál. Kívánatra csinos perselyt is ad az intézet, mely az évtársulat leszámolásakor a betevő tulajdonába száll. Egy éven túl befizetett könyvecskére a befizetett tőke 90 százaléka erejéig előleget folyósítunk.. Minden részjegyző egy könyvecskét kap. amibe a befizetések bejegyeztetnek. A könyvecskéért 30 fillér fizetendő ; ugyanannyi fizetendő akkor is, ha a könyvecske másra ruháztatik át. Elvesztett könyvecskék megsemmisítésénél a törvényszabta eljárás követendő. Ha egy részjegyző a befizetés tartama alatt meghal és örökösei a befizetést nem folytatnák, az intézetnek kötelességében áll — kívánatra — a befizett tőkét kamataival együtt a törvényes örökösöknek kifizetni. A befizetések minden év junius hó 1-én kezdődnek és három év eltelte után junius hó 30-án zárulnak, amikor is a kamataival gyarapodott tőke a tulajdonos kezeihez fizetik ki. Heti betétekre jelentkezőket már a mai nappal előjegyezünk a hivatalos órák alatt. Gyula, 1937. május 15-én. 557 2—io cv. Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület Kiváló művészek képei Gyulán
