Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-26 / 116. szám
BÉKÉS 1937 május 26 Xm A »í?ttye>i«-keresit megvédi az utánzatoktól ? Cfedeti zacskó 2 darabbal ...................P 0.24•f cjadeti -doboz 20 darabbal.P 1.80 a szokásos módon vetették ki az adókat,; az adóalap fölemelését a jobb termés okozza. Az adófelszólalási bizottság három esetben emelte fel az adót, mig 66 esetben leszállította. Szel- ner Antal felszólalásával kapcsolatban kéri, juttassanak el hozzá egy beadványt, hogy annak alapján módjában legyen a norma és inségjárulék megadóztatása ügyében eljárni. Szobek András helyesen jelölte meg Trianont a gazdasági bajok okául. Szociális téren nehéz küzdelmet viv a kormány, de segíteni akar és hiszi, hogy segíteni is fog. A minimális munkabér mellett is megvan a módja annak, hogy a jobb munkás többet keressen. Szivesen ellenőrzi a minimális munkabérek betartását, idevonatkozólag szivesen venné a konkrét esetek bejelentését. Egyébként a kormány már kijelentette, hogy lesz ipari decentralizáció és igy lassan enyhülés várható. Ezeket a kérdéseket azonban csak fokozatosan lehet megoldani. A földmunkásság kérdésében is megtörténik minden, ennek bizonysága éppen Kállay Miklós ittléte. A Viharsarokkal kapcsolatban igaza van Beliczey Géza bizottsági tag urnák, hogy ez a könyv csak osztálygyülöletet szit, de igaza van Geiszt Gáspárnak is, hogy a Viharsarok csak annyiban volt hasznos, miszerint ráirányította a figyelmet erre a vidékre, jóllehet szerintem erre sincs szükség, mert a kormány a legutóbbi időben élénk figyelemmel kiséri ennek a megyének a helyzetét és igyekszik mindenben segíteni. Gyongyössy bizottsági tag ur azt mondotta, hogy a Viharsarokban sok a túlzás és a hiány. Ez igy is van, de a hiány épp abban az irányban látszik, amely irányból a szerző a megbízást kapta. Sajnálja, hogy a könyv fölött a vita kiéleződött, ezt a könyvet eddig jóakarattal kezelték* Nem akarta felkavarni ezt az ügyet, de most már kénytelen megfontolás tárgyává tenni, hogy a könyv egyes, a valóságnak meg nem felelő tételei alapján a bűnvádi eljárást megindítsa. Nem hiszi, hogy a rendőrség kicsinyes akadályokat görditett volna a békéscsabai Eck- hardt-féle gyűlés elé, azonban az természetes, hogy iskolában sem a múltban, sem a jövőben semmiféle politikai gyűlést nem engedélyezhetnek. A főispán kivételesen szót adott Karácson Andrásnak, aki sajnálkozását fejezte ki arra az esetre, ha szavaival az alispánt megsértette volna. Az alispán készséggel tudomásulvette Karácson András felszólalását. Tíz perc szünet után a megyegyülés ismét folytatta ülését, ismertették dr. Széli Jó zsef belügyminiszter leiratát, amelyet kinevezése alkalmából küldött fel a megyének. Ugyanúgy ismertették Karaffiáth Jenő főpolgármester leiratát is. Ezután elővették a tárgysorozat 16. pontját, amely a békéscsaba — kétegyházi-ut ötkilóméter hosszú szakaszának kiépítésével foglalkozik. Dr. Galli Károly és Gyongyössy János felszólalásai után az alispán kijelentette, hogy a vármegye a rendelkezésére álló összegből az utat fokozatosan nem három, hanem öt méter szélességben épiteti meg és ha a terméseredmények jók lesznek, akkor ő ősszel újabb javaslattal jön a megyegyülés elé. A gyula—sarkadi th. közút hengerelésére 61.000 pengőt szavazott meg a közgyűlés, tudomásulvette. hogy dr. Vitéz Márki Barna alispán a Békésmegyei Takarékpénztár R. T. igazgatósági tagjává választotta. Fontosabb jelentőségű kérdés volt az iskola egészségvédelmi munka megindításának ügye és erre a célra ezer pengő szavazott meg a törvényhatóság. Nagy jelentőségű kérdés a gyulai városerdei gyermeküdültető telep Az alispán idevonatkozólag elmondotta, hogy nincs a vármegyében ennek a telepnek a létesítésére megfelelő hely. Mi gyermekeinket nem küldhetjük a felvidékre, vagy a Dunántúlra. Itt erdő van, jó levegő, tiszta Kőrösvíz, közel van a kórház. A városnak nagy érdeke, kogy ez a telep itt létesül jön. Amikor erre 60 000 pengős keret beállítását kéri, ezzel azt célozza, hogy egy törzste lep létesüljön, amelyet azután fokozatosan fej leszteni lehet. Beliczey Géza jobbnak látná, ha a telek a Szanatórium körül létesülne. Varga Gyula dr polgármester rámutat, hogy a Szanatórium mellett levő erdő nem a város tulajdona, igy ott a nyaraltató céljára telket nem adhat. Szobek András azt kéri, hogy a szeghalmi, illetve sárréti tuberkolotikus proletár gyerekek részére Szeghalmon is létesítsenek egy ilyen intézményt. Dr Rőthler István tisztifőorvos idevonatkozólag kijelenti hogy Szeghalmon 120 ágyas kórház épül s ennek keretében lesz ez a kérdés megoldható. A kö- röstarcsai és Endrőd községi egészségház felépítéséhez szükséges fedezetet megszavazta a közgyűlés. Antalóczv Nándor vármegyei főlevéltárost saját kérelmére október elsejére nyugdíjazták. Módosították a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről és a közlegelők karbantartásáról szóló vármegyei szabályrendeletet. A segédhivatali tisztviselők ezentúl szakvizsgát tesznek. A póttárgysorozatban felvett tárgyak közül csupán a tiszántúli mezőgazdasági kamara körzeti kirendeltségének fenntartásához kért anyagi támogatás körül támadt vita. A felszólalók kifogásolták, hogy a Debreceni Kamara csupán felsőbb, igy Szabolcs, Szatmár, Hajdú vármegyék érdekeit képviseli és kérték a főispánt és alispánt, hogy járjanak el a kormánynál abban az irányban, hogy Békés, Csongrád és Szolnok vármegyék külön kamarát létesíthessenek. Ez az államnak külön megterhelést nem jelent, mert abból a közel 200.000 pengős hozzájárulásból, amelyet nevezett vármegyék fizetnek, ez az uj kamara könnyen fenntartható lesz. A főispán kijelenti, hogy nehéz a kérdés, mert törvényhozási utón kellene megoldani, Csanád megye pedig nem akar ebben a kérdésben együttműködni. Célszerűnek gondolja, hogy ezirányban küldöttség menjen a földmivelésügyi miniszterhez, de a maga részéről egyébként is mindent el fog követni, hogy ezt a kérdést lehetőleg kedvező megoldáshoz segítse. Több egyesület részére segélyt szavaztak meg, valamint több kérelmező' elhullott lovának, tehenének pótlására segélyt adtak. Ezután az elnöklő főispán a türelmet megköszönve berekesztette a közgyűlést. Eucharistikns Szent Év ünnepély a eFózseíszanatőriumban Hétfőn este 8 órakor harangszó hívta össze a Jőzsefszanatórium katolikus híveit az eucharisztikus szent év megnyitó ünnepélyre. A szanatórium ebédlőjében megjelent híveknek a betegek énekkara nyitotta meg az ünnepséget. Korotnpai János lelkész ünnepi beszédében ismertette az eucharisztikát és kérte a katolikus testvéreit, hogy használják ki a szent évet hivő kereszténvekhez méltóan és t megfogják látni, nem marad el a jó Isten áldása. A betegek közül beszédet mondott Papp Mátyás, Novotny Ferenc és Horencsák József. Igen kedvesen szavalta el Krémer Mária Himnusz a hófehér kenyérhez és Eucharistika Tóth Margit a Hódolat és Utravaló cirnü vallásos költeményeket. A lélekemelő szép katolikus ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget. Védjük meg a fákat! Varga Gyula polgármester mondotta, hogy Gyula nem ■ annyira poros, mint sok más város. Köszönhetjük ezt annak, hogy Gyula utcái általában jól fásitottak. Ezt a fásítást a város tovább fejleszti. Bár akadnak olyan elvetemült lelkek, akik csupán rombolási dühből kitördelik a elültetett facsemetéket. Szerencsére ez a rombolás nem túlságosan nagy mértékű és csökkenőben van. Ebben a tekintetben szerencsésebb helyzetben vagyunk, mint Kisújszállás volt négy évvel ezelőtt. Ott ugyanis az történt, hogy a polgármester a fátlan utcákat befásitotta, a kisújszállásiak azonban éjjel minden fát kivágtak és gyökerükkel felfelé ültették el újra. Ennyire mi igazán nem vagyunk, de a Békés szerény munkásai a maguk erejéhez mérten mindenben támogatják a hatóságokat a fák védelmében és a hatóságok szigorú intézkedését kérik. A kereskedelem és a szövetkezetek békéjét sürgette Bornemisza Géza Hétfőn reggel 10 órakor nyitotta meg Kornis Gyula elnök a Ház hétfői ülését, amelyen fogadták a kereskedelmi tárca költségvetésének vitáját. — Örömmel látom — mondja nagyszabású felszólalásában a miniszter —, hogy milyen nagy érdeklődéssel viseltetik a Ház a magyar kereskedelmi és közlekedésproblémája iránt, pedig — rá kell mutatnom, hogy a különböző foglalkozási ágak közül a legkevésbbé a kereskedelem és közlekedés fontosságát ér tékeli a magyar közélet. A kereskedelem a népességnek alig 5'5 százalékát foglalkoztatja, a közlekedésben foglalkoztatottak száma pedig alig 3 százalék. Pedig a kereskedelem a nemzet vagyonosodásának igen lényeges tényezője. A kormány sem a kereskedők, sem a szövetkezetek felé nem tanúsít egyoldalú gesztust. Ezen a téren meg kell találni az arany középút politikáját, tehát meddő a vita a szövetkezetek és a kereskedelem között. Helyesebb volna belátni, hogy a ránk zudult gazdasági válságban nem lehetett támasz nélkül hagyni a szövetkezeteket sem, mert a magyar gazdasági élet a szövetkezeti front összeomlását nem birta volna ki. Mindenesetre hozzájárulna az állítólagos kereskedelemellenes irányzat megszüntetéséhez, ha a kereskedők részéről nem örökösen a szövetkezeti kérdés felvetését hallanók. De meg kell állapítanom, hogy nálunk kereskedelemellenes irányzat valójában nincs és a kormányzat sem támogatna ilyen felfogást. Hazánk jövendő boldogsága mindenesetre attól függ, hogy kitudja-e irtani a keresztény középosztály fiaiból az iróasztalimá- datot és át tudja-e állítani őket a produktiv gazdasági pályákra. — Fontos feladat a kisiparostársadalom megerősítésével kapcsolatban a nemzet kiskereskedőtársadalmának a megerősítése. Bejelentette a miniszter, hogy a költség- vetés letárgyalása után benyújtja a kormány a magánalkalmazottak munkaidejének és munkabéreinek szabályozásáról, valamint a fizetéses szabadság bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. Felkérte ezután a kereskedelmi érdek- képviseleteket, hogy igyekezzenek közös nevezőre jutni. A külkereskedelem problémáiról szólva megállapította a miniszter, hogy a római paktum mezőgazdasági cikkeink értékesítése tekintetében kitünően bevált. > Olvassa a „Békés“ napilapot k
