Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-05-23 / 114. szám

4 BÉKÉS 1937 május 23 Őszinte beszélgetés egy Kubában elő szalézi magyar pappal Jöl sikerfiit cserkésztábor a Városerdőben Cserkész őrsvezetői tábor volt a Városer­dőben pünkösd alatt öt napon keresztül. A cserkészet ma már nem csupán romantikus játéka fiatal gyerekeknek, hanem életelvet adó komoly és sokoldalú tudomány. Egy jó cserkésznek nagyon sokat kell tudnia, hát még az őrsvezetőnek, kire 5-7 fiúnak vezeté­se, nevelése van rábízva. Az őrs 6-8 fiúból áll s az őrs vezetője 13-17 éves fiú, aki fele­lős őrsének tagjaiért s azoknak — a cserkész tudományokban való felkészültségéért. Itt fiú vezet fiút. Mily csodálatos dolog! — De, hogy helyét megállja, neki többet kell tanulnia. Ezért határozta el a békésvármegyei Cserkész Intézőbizottság, hogy az őrsvezetőképzés elő­mozdítására külön tábort szervez. Erre pedig lagalkalmasabb a Városerdő. Az itt Inegtartott táborban az egész vármegyéből — három rajra beosztva — 90 őrsvezető jelölt vett részt. Az őrsvezetőképzés főcélja inkább gyakorlati s ezt érdekes forgószinpad-szerü kiképzéssel sajátítják el. Ezen a színpadon nincsenek lám­pák, legfeljebb a napsugár világítja meg. Ér­dekes kosztümöket sem lehet ott látni, tán­colni sem szoktak rajta. De vau más, ami ko­moly tudomány, mégis szórakoztató. Minden állomáson más-más dolgot adnak elő s az ál­lomásokon körbe mennek a fiuk. Naponta 12-14 állomás, megannyi felvonás. Egyiknél a céllövészetre, más és más állomásokon a cso­mókötés, levélnyomkészités, térképészet, me­netrendkezelés, nyilazás, rendgyakorlatok, mor­ze — ski tudná elsorolni mennyi mindent sa­játítanak el. Az érdeklődés mindvégig fe szült s közben elméleti előadásokat is hallgat­nak. A változatosság kedvéért pedig olykor uj játékokat tanulnak. Este pedig midőn csillagsátorát borítja az éj az erdőre, kedves tábortűznél szórakoz­nak komoly s vig dalokkal, előadások, szava­latok s mókákkal. Mikor pedig utolsót lobban a tűz, egymás kezét fogva, láncot képezve bucsudalt énekelnek s mondanak egymásnak jóéjszakát. S e gyűrűben testvérként fognak kezet diák és munkásfiuk s eszébe sem jut senkinek kutatni, hogy levetve a eserkészru- hát, kinek mi a foglalkozása. Ebben a formájában első tábor volt ez a megyében s megállapíthatjuk, nagyszerűen si­került A tábor parancsnoka Tóth László pol­gári iskolai tanár kiváló szaktudással vezette a tábort. Segítségére voltak Gallyasi Béla és Egyed Antal cserkésztisztek, de tartottak előa­dásokat a helj beli és megyei cserkészparancs­nokok közül is. Komoly részt vett még a ki­képzésből az Országos Cserkészszövetség által Budapestről kiküldött két segédtiszt és három őrsvezető is. A nagy táborozást cserkész harcjáték és riadó zárta be. A fiuk itt is igyekeztek bátor­ságukkal és leleményességükkel kitűnni. Gallyasi Béla. S A M fi. Békésvármegye 1937 évi csapat és egyéni villám sakkbajnoki versenye f. év május 16-án tartatott meg Gyulán, a Márki sakkörnek az Ipartestületben levő otthonában. A csapatver­seny eredménye: I-ső. vagyis Békésmegye 1937. évi villám sakkbajnoka a Békéscsaba- Erzsébethelyi sakkor Á. csapata lett 10 nyert ponttal és 6 drb kisezüst éremmel, Il-ik a gyu­lai Márki sakkor Á. csapata 7 nyert ponttal és 6 drb. kisbronz éremmel dijaztatott. III.-ik a Békéscsaba-Erzsébethelyi sakkor B csapata, IV-ik a Gyulai Márki sakkor B. csapata. Az egyéni verseny eredménye : I-ső Liker (: Erzsébethelyi sakkor:) 16 és fél nyert ponttal és nagyezüst éremmel, Il-ik Nagy II. (: Erzsébethelyi sakkor :) 16 ponttal és kise­züst éremmel, III-ik Ábrahám (: Erzsébethelyi sakkor 16 ponttal és nagybronz éremmel, IV-ik Szilágyi Mihály (: Márki sakkor :) 13 ponttal és kisbronz éremmel, V-ik Gregorios (: Erzsé­bethelyi sakkor:) 11 és fél ponttal, szintén kisbronz éremmel dijaztatott A Márki sakkor vezetősége ezúton hozza tudomására a sakkor összes tagjainak, hogy a sakkor vezetősége 1938 évi házi bajnoki versenye folyó év má­jus 23-án vasárnap d.u. 3 órakor kezdődik. Felkéri a vezetőség a sakkor összes tagjait, hogy a csoportokba való beosztás és a kisor­solás megejtése végett, folyó hó 23-án d.u. 3 órakor az ipartestületben megjelenni szíves­kedjenek. A kubai munkásság szociális helyzetére vonatkozólag a következőket adja elő Erdei Ferenc : A napi általános munkaidő nyolc óra. A legkisebb munkabér meg van határozva. Ez a minimális munkabél, — amelynek betartására szigoman ügyelnek, — napi egy dollár, ami 4—5 pengő­nek felel meg. A munkásság anyagi helyzete igen kedvező. A nyomort nem ismerik. A moszkvából irányí­tott kommunista propaganda itt nagyban mű­ködik és a hatóságok nem gördítenek eléje semmi akadályt. Az általános munkásjólét miatt azon­ban minden kommunista agitáció megtörténik. Kuba szigetének terjedelme nagyobb, mint csonka Magyarországé. Az egész szigetet keresztül-kasul szelik a legelsőrendiibb beton- utak. Autóval mindent meglehet közelíteni. Autója itt minden munkásnak van. Egy alig használt autó ára 150 dollár. A sziget őslakóit, az indiánokat akiknek számuk kétszázezer volt, a hóditó spanyolok teljesen kiirtották és helyettük rabszolgáknak Afrikából négereket hoztak be. A négymilliót kitevő lakosság a következőleg oszlik meg: két millió fehér, egy millió néger és egy millió mulat. Kuba szigete a mexikói öbölben köz­vetlenül a ráktéritő alatt fekszik. Állandóan nyár van. Hőmérséklet maximuma 33 fok, minimuma 14 fok. Nagy kiterjedésű őserdők már nincsenek, a civilizáció megszüntette. A növényzet tropikus, buja. Gyümölcs sok van és olcsó : ananász, narancs, grape, fruist, ba­nán. A cukor kilója húsz fillér. Állatvilágának nevezetessége a néma kacsa és a néma kutya. Növényvilága külön mint érdekesség említ­hető fel a guaó nevű fa, melynek az az ér­dekessége, hogy aki a fa alá fekszik, annak a teste megdagad, meghízik. Ez a fa mérges kigőzölgésből van. A hisó kúra eszerint Kubában nagyon egyszerű. Ha pedig véletlenül a fanedve a test valamely részét éri, az kisebedzik. A kisebb papságnak vagyona itt sincs- Átlagos jövedelme egy papnak 180 pengőre tehető. Benszülött pap csak 29 van Ä szige­ten 200 plébánia van. Ezenkívül nagy számú szerzetes is tartózkodik a szigeten. A pasz- toráció a viszonyokhoz képest igen jó. A sziget földje igen jó. Szűz talaj. A trágyázás ismeretlen fogalom. Államnyelve a spanyol. A megélhetés igen olcsó. Egy kilogramm marhahús 50 fillér. Egy kilogramm szemeskávé három pengő. A kenyér ellenben drága, kilógrammja egy pengő. Munkanélküliség nincs. A kormányzat fassiszta irányzatú. Kuba szigetén csak két párt van, kormánypárt és ellenzék. Ha a kormány vál tozik, úgy az összes közhivataluokokat is ki­cserélik a minisztertől kezdve a legutolsó utcaseprőig. Nyugdíj ismeretlen fogalom. Itt mindenkinek hivatalnokoskodásának ideje alatt kell a nyugdíjról gondoskodni. A néger nők igen szeretik festeni magu­kat. A rúzs, púder és a többi itt nagy keres letnek örvend. A gyermekek tiz éves koru­kig nem viselnek ruhát. Főtermény a rizs, kávé, cukor és a legfinomabb dohány, amely­ből a „Havannáikat gyártják. Erdei Ferenc, mint a szeminárium gondnoka, paptársai élelmezéséről gon­doskodik. Akármilyen szakácsot fogadott, az ételekre mindig panasz volt. Gondolt egy nagyot és merészet. Magyar szakácsot fo­gadott és magyar ételeket főzetett. Azóta pa­nasz nincs. Mindenki meg van elégedve. A magyar szakács és a magyar étel diadalt aratott Havannában. A főtt tésztát nem eszik. A fánkot és a sült tésztákat annál jobban kedvelik. Magyaror­szágról a kubaiak semmit sem tudnak. A ma­gyarokat cigányoknak képzelik, akik sátorban laknak A műveltebb kubai csak a magyar zenét és Liszt Ferencet ismeri. Kubában nagyban készülődnek a Buda­pesten megtartandó eucharisztikus kongresz- szusra. Eddig tartott Erdei Ferenc kubai szalézi nagyon érdekes előadása. Búcsút veszünk s a gyulai szalézi intézet csendes falai közül visszatérünk a zajos életbe. . . 1G2^> magyar mezőgazdasági nannkás megy Mémetomágba A Népszava c. újság, mint megírtuk nagyon elitéli a Békést, mert, hogy nem kö­vet el mindent abban az irányban, hogy a Németországba menni akaró mezőgazdasági munkásokat nem beszéljük le szándékukról, mert hisz — írja a Népszava — oda éhezni mennek ki. Ejnye, gondoltuk, jó lesz már mégegy- szer utána nézni ennek a munkásügynek, mert hiszen mi csak vidéki „hirharsona“ va­gyunk, a Népszava pedig internacionalis (I. II. v. III. ?) világorgánum. Elkezdünk böngészni abban a szerződés­ben, amelyet a munkások és munkaadók köt­nek egymással és megállapítottuk, hogy nem fognak a magyar munkások éhen halni Né­metországban, de még arról is szó van ott, hogy a munkaadó nemek szerint elkülönítve, tiszta és tisztességes hálóhelyet kell biztosít­son a munkásoknak külön rendes mosdóhe­lyiséggel. Azután meg figyeljünk csak egy kissé- Véleményünk szerint igaza van a budapesti Erzsébet kenyérgyárnak : „Kóstolja meg, aztán beszéljen“. A németországi munkásviszonyok­ba nem e sorok Írója, hanem a tótkoinlósi munkásság kóstolt bele és az eredmény az, hogy a vármegye valamennyi falujából-váro- sából Tótkomlósról jelentkeztek legtöbben, nevezetesen innen 214 munkás megy Német­országba, míg a 30,000 lakosú Békésről 146, Gyula városából pedig csak 63. Igaz, hogy könnyen sejthető oldalról iparkodtak minél erősebben eltanácsolni a jelentkezni akarókat, sőt a már jelentkezet­teknek is mintegy három százalékát sikerült j visszalépésre birniok. Nem jelentkeztek mun­kások Gyulaváriból é- Mezőberényből. Beszéltünk Spilka Imre gazdasági felü­gyelővel, aki a munkásszerződtetéseket magyar részről intézte és ő kijelentette, hogy szor­galmas, takarékos munkás 350 márkát tisztán hazahozhat. Minden munkás kap takarék- könyvet, heti keresetéből annyit, amennyit akar, takarékba tesz. Ezt a betétet átutalják ' a munkás magyarországi lakóhelye szerint j illetékes hitelszövetkezetbe. Ha a munkás erre , Írásbeli felhatalmazást ad, itthon levő hozzá­tartozói a betétből saját céljaira a munkás által megjelölt összeget kivehetik. A munkások csoportonkint egy-egy sza­kácsnőt választanak, aki az ételt a csoport számára megfőzi. Ezt a munkaadó ugyanolyan díjazásban részesíti, mint amennyit a női munkások átlag keresnek. Hetenként, vagy kéthetenként ellenőrök járják végig a mun­kahelyeket. Meghallgatják a munkások és a munkaadók kívánságait és panaszát s az eset­leg felmerült vitás kérdésekben a helyszínen azonnal határoznak. Tehát ilyesféleképpen fog igazodni an­nak a 967 békésmegyei és 653 csanádmegyei, összesen tehát 1620 magyar munkásnak a sorsa, akik most idegenben mennek kenyeret keres­ni. Ismételjük, nem tartjuk mi ezt ideális álla­potnak, hogy a kényszer kiviszi a magyar munkást messzi idegenbe. De az a vélemé­nyünk, hogy a munkásság ezzel az idegenben dolgozással csak nyer, nemcsak anyagiakat, hanem szélesebb látókört és itthon hasznosít­ható tapasztalatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents