Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-05-20 / 111. szám

BÉKÉS 1937 május 20 hanem igen nagy jelentőségű propagativ ha­tása is volna. Az alapadottságok már meg­vannak. Nagy örömmel látom, hogy Gyulán ilyen nagy közönsége van az általában nem nagy látogatottságu atlétikának. Fejlett gyulai sportéletről tanaskodik a jó pálya. A pálya jóságát bizonyítja, hogy sikerült rekordot javítani. De jó volt a rende­zés, a versenyszámok lebonyolítása is. Eddig tartott Szabó Miklós nyilatkozata és bár ne hangzottak volna el szavai pusztai kiáltó szó gyanánt. így beszél a magyar sportnak, sőt a ma­gyar nemzetnek ez a két büszkesége. Egy­szerűen, kedvesen közvetlenül Intelligens egyéniségük teszi természetessé, hogy lényük­ben semmi nincs a primadonnáskodó pózból. Az érzik meg rajtuk, hogy a sport lelkes baj­nokai, akik elsősorban nemzetük érdekében örülnek elért szép eredményeiknek. Ilyen értelemben vált a sport a nemzeti élet jelen­tős tényezőjévé az ókori Görögországban, ilyen értelmű tényezőjévé kell, hogy váljon a magyar nemzet életében. Politikai széljegyzetek Sí vis pacem ... A honvédelmi tárca költségvetési vitájá­ban Rőder Vilmos honvédelmi miniszter nagy szabású beszédet mondott s energikus szavak­ban állapította meg, hogy fegyverkezési egyen­jogúságunk s ami ezzel egy : önvédelmi jogunk sem jogilag, sem gyakorlatilag nem vitatható. A békeszerződések katonai határoz mán yai erő­szakosak és igazságtalanok s érvényben ma­radásuk nemcsak a magyarság, hanem Európa szempontjából sem kívánatos. Egy állam le- fegyverzettsége ugyanis csak a szomszédos ál­lamok étvágyát növeli s ennek következtében uj háborúk és uj igazságtalanságok melegágya. A magyarság tehát, ha kiharcolja magának a fegyverkezés egyenjogúságát, nemcsak a saját maga, hanem Európa békéje érdekében is cselekszik s ha a nyugati hatalmak békevágya őszinte, akkor ez az egyenjogúság már is el­ismertnek tekinthető. Ha békét akarsz, készülj háborúra, vagyis fegyverezd föl magád, nehogy fegyvertelenséged támadásra késztesse ellen­feleidet. Sok bölcsességet formuláztak meg a rómaiak, csak kissé szomorú, hogy a „Si vis pacem, para bellum“ bölcsességére nekünk kell figyelmeztetnünk Európa politikai urait. Reméljük, hogy végre nem hiába. * Kisebbség és nagyság A magyar kormányelnök finom figyel­meztetésül a magyarországi kisebbségek hely­zetével is fog’alkozott s megállapította azt az általánosan tudott és a kisebbségek által is elismert tényt, hogy nálunk sem az idegen név, sem az idegen származás, vagy auyanyel- viiség nem jelent jogbeli megkülönböztetést, mindenki egyforma úgy a törvény előtt, mint a kulturális igényei kielégítése lekintetében, legyen magyar, vagy bármilyen nemzetiségű. Nálunk az objektiv kisebbségi közvélemény nem emlegethet sérelmeket s ez a kisebbségi helyzet a nagyarság erkölcsi nagyságát doku­mentálja. Ezzel szemben ? Darányi Kálmán finom hallgatása okos és sokatmondó volt. * Budapest — Berlin Mint ahogy annak idején, 1815-ben, a szentszövetség és a politikai harmóniák, az államvezetés formájának hasonlósága alapján jött létre, a szövetségi rendszerek nagyrészt ma is világnézeti rokonság szerint alakulnak ki. Elég utalni ennek igazolására a jobb és baloldali államok már kialakult, vagy alakuló­ban levő barátsági rendszerére s többek között arra az elrendeződésre, amely a baloldali for­radalmak elleni küzdelem jegyében történik. E nagy rendszerekben nekünk is helyet kellett keresnünk s meg is találtuk azt Olaszország és Németország oldalán. Ez az orientáció ter­mészetesen kötelezettségekkel jár s ezek közé tartozik például az is, hogy e belpolitikai ál­lamok belpolitikai lényeit és rendszerét ne bí­rálhassuk s különösen ne a gáncsoskodás hangján A belpolitika különben is magánügye az államoknak, Ítélkezni felette tehát illeték- j télén beavatkozásnak számit, abban az eset­ben pedig, amikor egy állam a másik oldalán akar céljai közelébe férkőzni, annak magán­ügyeibe beleszólni nemcsak illetlen s jogtalan, hanem veszélyes is. Darányi miniszterelnök ezzel a kérdéssel s a magyar nyilaskeresztes mozgalommal, valamint a magyarországi német kisebbség helyzetével igen bölcs és igen meg­szívlelendő beszédben foglalkozott s annak szükségét hangoztatta, hogy ezeket a kérdése­ket egymástól teljesen függetlenül kell elbi- ' rálni. Foglalkozott a sajtóval is és kiemelte, hogy a sajtó főcélja az, hogy mindenek fölött a nemzet igazát szolgálja. Ennek a megállapí­tásnak finom a célzata, de bízunk benne, hogy ahová adresszálva volt, megértették s a jövőben több mérsékletet tanúsítanak az ok­talansággal és udvariatlansággal való kacér­kodásban. Az Idegenben dolgozó megbetegedett mnnkások gyógykezelése Nagy szociális jelentőségű rendeletet bo­csátott ki a belügyminiszter Ő3.533—1937. Vili. 1. szám alatt. E rendeletben szigorúan utasít­ja a miniszter az illetékes hatóságokat az 1898. évi H. t. c. 33 §-nak betartására E szakasz rendelkezései szerint ugyanis a munkaadó a munka közben megbetegedett idegen község­beli munkás gyógykezeltetéséről és ellátásáról legfeljebb nyolc napig gondoskodni köteles A múltban gyakran előfordult az az eset, hogy a munkaadó fenti törvényszakaszt tévesen magyarázva a munkás gyógykezeltetésével és ellátásával felmerült költségeket a munkás megszolgált munkabéréből levonta. A jövőben szóbanforgó költségeknek a betegség első nyolc napjára első részét a munkaadó a saját­jából köteles fedezni és ezen a cimen a mun­kabérből semmit sem vonhat le. A miniszter rendelete szerint idegen községbeli munkás­nak azt a munkást kell tekinteni, akinek ál­landó lakóhelye nem az a község, amelynek területén a munkaadó birtoka van. Gyógyke­zelés alatt orvosi kezelést kell érteni, a nyolc napi idő számítása nem azon a napon kezdő­dik, amikor a munkás megbetegedett, hanem azon a napon, amelyen a beteg gyógykezelése és ellátása tényleg megkezdődött. Ellátás alatt ilyen esetben nem a szerződésszerű járandó­ságok kiszolgáltatását, hanem az orvos részé­ről rendelt élelmezést kell érteni. Vármegyénk és az alföldi öntözés Irta : Dr. DARÓK JÓZSEF, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület titkára. A nagy világégés nyomán bekövetkezett világgazdasági válság az egész földkereksé­gen nagy munkanélküliséget idézett elő, amely az adózó és fogyasztó népesség vásárlóképes­ségének csökkentését vonta maga után. Az államok legkiválóbb közgazdászai ta­nakodtak a válság megoldásának lehetőségein. Bizottságokat alakítottak és kivételes intézke­déseket léptettek életbe a már katasztrofális méreteket öltő krízis leküzdésére Ezek az urak azonban később rájöttek arra, hogy a megoldásnak egyetlen és hatásos módja az, hogy visszacsinálják az úgynevezett leépítése­ket és a munkanélküliség okozta szegénység több milliós hadseregét hatalmas közmunkák megindításával munkábaállitják. És ma már beigazolt tény, hogy minden ország minden külső segítség nélkül is jelen­tékenyen enyhíteni tudja a válságot, amely — a rövid ideig tartó konjunkturális időket leszámítva — közel két évtizede nyomja az emberek vállait. A gazdasági válság ilyeténformában való leküzdésében Amerika járt elől nagy öntö­ző müveinek megépítésével. Amerika hatalmas öntöző müveket épített, mint amilyen a Hover gát, amely a Colorádó, lm periál és Coachella folyók völgyeit látja el öntözővízzel. A két év előtti aszály és ennek az öntözőmüvek nagy sikerei arra az elhatározásra indították az ame­rikai kormányt, hogy az öntözés kiépítését a legnagyobb mértékben folytassa és Amerika folyóit a lehetőség legszélső határáig kihasz­nálva az öntözés céljaira hasznosítsa. Amerika igy néhány év múlva 30 millió akernyi újabb terület öntözésével készül el. De felsorolhat­nám egész sorát azoknak az Amerikánál sok­kal kisebb és szegényebb államoknak, ame­lyek folyóiknak eddig többnyire haszontalanul elfolyó vizét a mezőgazdaság-kultura céljaira kezdik hasznosítani. Nálunk is Magyarországon olyan közmunka, amely gyökeres változást hoz az Alföld nehéz gondokkal küzdő népmillióinak életében, csakis az Alföld mezőgazdaságának (ahol arra lehetőség kínálkozik) öntözőgazdál­kodásra való átállítása lehet. Kormányunk belátva e kérdésnek rop­pant és most még fel sem becsülhető fontos­ságát, azt a megvalósítás stádiumába jutatta és a munka már komoly formában folyik előre­Vármegyénket egészen közelről és ko­molyan érinti az alföldi öntözés keresztülvi­telének kérdése. A vármegye földjét átszelő Körösök és területének jórészét behálózó holt­medrek kitűnő lehetőséget adnak arra, hogy e területen az öntözőgazdálkodás bevezettesen. Vármegyénk főispánja ezt a lehetőséget i felismerve és fontosságát átérezve minden igyekezetével azon van, hogy ez a lehetőség a legteljesebb mértékben kihasználhassák és arra az időre, amire a békésszentandrási duz­zasztómű elkészül, a vármegyét illetően egy kész öntözési terv álljon rendelkezésre. Egy héttel ezelőtt tárgyalásra kérte magához az árinentesitő és vizhasznositó tár- '■ sulatok. valamint a vármegyei mezőgazdasági érdekképviselet vezetőit, akikkel igyekezett a kérdés lényegéhez közelférkőzni. A bizottság — amely többek kívánságár» állandósittatott — a szükséghez képest ta­nácskozik. Tagjai bizonyára előre fogják vin­ni az ügyet a megvalósítás felé, azonban ez csak akkor fog megtörténni, ha — amint azt Beliczey Géza az értekezleten megjegyezte-kife- lé nem hangoztatunk akadályokat a megvaló­sítás lehetőségeit illetően. Ma a népek versenyén belül országunk vidékei és vármegyéi között is verseny van az előnyökért. Az öntözés megvalósítását célzó áliami támogatásért is láthatatlan verseny fo­lyik. Akadályok hangoztatása pedig a felső intézőkörökben könnyen azt az elhatározást kelthetik, hogy a támogatás nynjtasson azok­nak a vidékeknek, amely akadályokat nem lát az öntözés megvalósításánál. A bizottság — mint fentebb említem - állandónak nyilváníttatott és tovább folytatja működését. Tagjai között szerepelnek a leg­főbb érdekeltek: a vízügyi szakemberek és a mezőgazdasági érdekképviselet. Az öntözés kérdése amennyire technikai probléma, ugy- annvira mezőgazda-probléma is. És akkor amikor azt a megvalósulás felé siettetik: az csak a közös egyetértés és egymás akaratá­nak és terveinek megismerésével történhetik meg. A vármegyei gazdaérdekképviselet eb j ben — elgondolásai szerint — segédkezet I nyújt amely kéz ereje — hiszem — nem lesz hiábavaló. Nagy emelkedések a magyar posta első negyedévi forgalmában A magyar posta forgalmában a múlt év­ben megkezdődött jelentékeny emelkedés, ez év első negyedévében tovább folytatódott. Az előző évi hasonló év negyedévi adatait záró­jelben közöljük. A feladott levelek száma 115 millió száz- ] nyolcezer, (106,763.01)0) szaporulat 8'4 millió | levél, 7-5 százalék. Nagy emelkedés van a posta-utalványon feladott pénz értékénél, itt a többlet 19'9 millió pengő, emelkedés 10 szá­zalék. A csekk befizetések is örvendetesen szaporodtak. Az emelkedés 48‘1 millió pengő, vagyis 1T9 százalék. A rádió előfizetők szá­ma csak 4. százalékkal emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents