Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-05-16 / 109. szám

8 BÉKÉS 1937 május 16 Hivatalos megállapitás szerint öngyilkos lett Szikora Pál, a mezőberónyi rendőr A relytélyes esetre Kovács István csendőralhadnagy bravúros nyomozása derített fényt. Megoldódott a mezőberényi rejtély. A gyulai csendőrszárnyparancsnokság épületé­ben Kovács István csendőralhadnagy, a bra­vúros nyomozás irányitója és a békési csen­dőrszakasz parancsnoka felettesei jelenlété­ben a következőkben adja elő a legmeré szebb detektivregényiró fantáziáját is felül­múló rémtörténetet. Szikora Pálnak hét élő gyermeke van, felesége a nyolcadikkal állapotos. Sokat dolgozott. Nagyot emelt. Beteg lett, kór­házba kellett volna mennie. Szikorának pénzt kelieit előteremteni. Nem sikerült. Az asszony sirva panaszkodott, hogy ő meghal és mi lesz a hét árvával. Havi fizetése 52 pengő volt, amelyből havonta csak lisztre 40 pengő kellett. Adósságot, adósságra volt kénytelen halmozni, hogy eltudja csa­ládját tartani. Rendes, szorgalmas ember volt. Családi élete példás, nagyon szerette feleségét és gyermekeit. Mint rendőr példa­képe volt a kötelességét hűen teljesítő köz­ségi alkalmazottnak. A község szolgálatában volt még egy volt íővárosi nyugalmazott detektív, aki nagyon sokszor oktatta a me­zőberényi rendórlegénységet arra, hogy a tettesek, hogy menekülnek a bűntény he­lyéről, milyen nyomokat hagynak hátra. Egyszóval oktatta őket a nyomozás lefoly­tatására. Közben nagyon kedvelte a félpengős és detektív regényeket. Egész csomót találtak a lakásán. Mikor mindent megpróbált már és nem sikerült felesége gyógykezelte­téséhez pénzt szerezni, elhatározta, hogy öngyilkos lesz. A maga életét feláldozza családjáért. Ezen elhatározásához hozzájárult az is, hogy mint harctéren járt ember hozzászokott a halál gondolatához. Gondosan előkészített mindent, tanuk voltak, akik igazolták, hogy a rendőr figyelt valakit, aki az ártézikut lámpáját oltogatta. Azután megjátszotta a dulakodást a hely­színen, az üldözést és valószivüvé tette, hogy valami betörőszerszám­mal üldözésközben ütötték le. Sőt, amikor már a revolvert is meg­találták a kéményalján, még mindég való­színűvé tette azt, hogy üldözője közvetlen közelről lőtte le. A kötelességét híven tel­jesítő rendőr özvegyét kórházba vitték. Családjának gyűjtöttek. Az özvegynek kegy­dijat helyeztek kilátásba. Terve sikerült. A család meglett mentve. Ezért mosolygott a halál pillanatá­ban Szikora Pái a mezőberényi közrendőr. Azonban bármily körültekintéssel is végezte el ezt, bármily zseniális is volt az ötlet, Kovács István alhadnagy olyat pro- dnkált nyomozásával, amely szinte páratlanul áll a maga nemében és a magyar csendőrnyomozó tehetségebe vetett hitünket még jobban megerősíti. Az idő rövidsége miatt a nyomozás szenzá­ciós lefolytatásáról, — mely a legérdeke­sebb detektivregénnyel vetekedik, — la­punk következő számában hozunk részlete­ket. Egy gyulai papnővendék érdekes brazíliai levelei Folytatjuk a „Békés'1 május hó 9 i számában megkezdett braziliába szakadt gyulai papnövendék, — Papp László, — leveleinek ismertetését. Egy néger szentnek. — Szent Benedeknek, — tiszteletére nagy ünnepséget rendeztek a Sao Louis-i templomban. Három napig éjjel-nappal szünet nélkül szólt a zene és táncoltak. Az ün­nepség befejezéséül kőrm-netet tartottak, amelyen nyolcezer ember vett részt. A nők osztály különbség nélkül me­zítláb voltak s igg járták végig a há­rom kilométer hosszú útvonalat, so­kan a nők közül ezenfelül még kö­vet is vittek a fejükön. A körmenet végeztével újból táncolni kezdtek. Szólt a szép brazil zene, sustorogtak a tüzkigyók a csillagfényes trópusi égen. így tartott ez éjfel utánig. Farsang végén azután egészen megbontanak a jó brazilok. Jo mulatozáson és táucon kívül egyébbel nem törődnek. Gyakori ilyenkor a veres verekedés, sőt a gyilkosság is. Bent a templom­ban a papok szentségkitételt tartanak, s a hivök legnagyobb része közvetlenül a templom ajtó előtt rendezi a zenétől, tánctól és bortól mámorosán nem éppen épületes mulatozását. Brazíliában nincs egyházi vagyon. A püspököket és az érseket a papok tartják el. Mindezek dacára megkeresnek a papok éven­te átlag négy kontot, ami 1200 pengőnek felel meg. Ez igen jelentős összeg Brazília egyenlítő alatti kuiturátian területén, ahol miden igen olcsó. Igen tok dolguk vau itt a papoknak, A Manhao állam olyan nagy, mint a régi Nagy magyarország. Ilyen nagy területen ötven pap végzi a paszto- rációt. Vasút csak elvétve akad. Lóháton járják be a vad vidéket Uttalan őserdőkön haladnak keresztül mig elérnek egy egy telepre, vagy falucskához Itt azután elvégzik dolgaikat s azután újból to­vább utaznak lóháton heteken, hónapokon keresztül. A kegyelmes érsek ur sokszor saját- keziileg gyűjti a rozsét, mig a vele levő pap főzi az egyszerű ebédet. Ebéd után pipára gyújtanak a szúnyogok miatt s ieheveredve élvezik a. trópusi őserdők varázsát. Gyönyörű színes madarak óriási tömege röpköd nagy vijjogás és csicsergés közepette. Óriási lep­kék csaponganak ide-oda. Szinük egyik pillanatban koromfekete, a másik pillanatban gyönyörű kék. Gyorsan leszáll a trópusi éjszaka. Függöágyaik- ban, vagy pálmalevélből összetákolt kunyhóban pihentetik le a megerőltető lovaglásban elfáradt tagjaikat. Reggel a virágok milliárdja ontja buja illatát. Gyümölcs rengeteg terem : narancs, manda­rin, banán, ananász. Nagyon olcsó egy nagy kosár vegyes gyümölcs egy miireis, ami körülbelül 30 fillérbe kerül. A narancsból 5-6 kg. 30 fillérbe kerül, a cukor kilója 15 fillér. Az évi átlagos hőmérséklet 26 fok Celsius. A tél esős, ilyenkor 20—24 fokra száll le nappal a hőmérséklet. A tél októbertől márciusig tart. Azután a nyár következik, amely meleg erős nap­sütéses. Ilyenkor nagy a meleg és kevés az eső. Brazília főétele a gyümölcs, utána a hús, rizs és bab. Itala a feketekávé. Kenyeret csak a kávéhoz eszik a brazil, mert a búza import cikk.. A megélhetés nagyon olcsó. A gyulai származású Sío Lonis-i semina- rista. Papp László a legszebb eredménnyel fejezte be vizsgáit. A portugál nyelvben tanúsított jehs- előmenetele jutalmazásakép a seminárium vezetője elküldötte nyaralni a Sió Louistól 500 kilométerre délre fekvő tipikus maranhaoi városba, Caxiasba. Ez a város Maranhaó állam második legnagyobb városa. Ötvenezer lakosa van. Utcái hihetetlenül piszkosak. Gyalogjáió alig van. Az úttestet 20 centiméteres homokréteg fedi. Papunk inkább ment az úttest forró homokjában, mint az európai em­ber részére elviselhetetlenül piszkos gyalogjárón.. Ez a város típusa a portugál brazíliai „interior*- nak azaz : a belső vad Brazíliának. A házak legnagyobb része nem kö­böl, hanem pálmalevélből készült Sok a környéken az őserdők mélyéből elszivárgó- mérgeskigyó. Gyárak is akadnak ezen a vidéken, különösen textilgyárak. Egy-egy gyár napi 4000 méter vászonszerü anyagot termel. A gépek mel­lett itt is főleg nők dolgoznak. Napi hatórás munkaidő mellett há­rom milreist keresnek meg, ami 90 fillérrel egyenlő. Ezen a pénzen odakiinn hat kilogramm cukiot ve­het a munkásnő. Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a munkanélküliség Brazíliában isme­retlen fogalom, mert aki dolgozni akar, az kap munkát amennyit akar és meg is fizetnek jól érte. megértjük a munkanélküli magyar tömegek Brazília utáni só­várgását. A benszülötteknél, különösen a négerek­nél a munka nehezen megy. Az egyenlítő alatt élők lusták, szeretik a „dolce far niente“-t. Ez magyarázza azután meg. hogy Saó Pauló és Rio de Janeiró környékén élő magyarok, akiknek száma, meghaladja a százezret, mind jól elhelyezkedtek. Brazíliában is megalakult a fassisz- ták pártja az vintegralistaa párt és ma már több millió tagja van. A brazil kamara betiltotta az integralisták műkö­dését, de ezzel a mindinkább erősödő fassiszta szervezkedésnek gátat vetni nem lehet. Az európai politikáról érdekes a nézetük. Szerintük Olaszország, Németország, Japán, Ausztria és Magyarország szerződést kötöttek a kommuniz­mus elleni harcra. A brazil papok nagyban készül­nek a Budapesten rendezendő euc­harisztikus kongresszusra. Most kezdik keresni a Magyarországról szóló könyveket és nagyban tanulmányozzák a magyar- viszonyokat. Jó külföldi propaganda volt a pápa akarata a Budapesten tartandó eucharisztikus kongresszus érdekében. Ma már a négy magyar fiú közül csak kettő van kint: a gyulai Papp László és egy Vigfa nevű barátja. A többi nem birt megbarátkozni az egyenlítői vad Braziliával. Papp László azt írja az édesapjának : „történjen bármi, én maradok az önként választott helyen és pályán. Szemem előtt lebeg Banglm páternek hozzám irt azon fi­gyelmeztetése, hogy férfihez, magyar emberhez és Krisztus katonájához nem illik a meghátrálás“ Nem is hátrált m-g. Maradt is erős akarattal. Le­győzött minden nehézségeket, habár trópusi esté­ken vágyó szívvel gondol az akácvirág illatától terhes gyulai májusi estékre és Magyarországra.. Kocsi, autófényezést és kárpitozást szakszerűen és jutányosán készít STASZENKA JÁNOS kocsifényező és kárpitos mester. GYULA, Templom-utca 4. Vidékre sze­mélyesen megjelenek. 438* 3v Tanulmányi kiránduld?. A gyulai Községi Polgári Fiúiskola 24 növendéke május 8—11 ta­nulmányi kiránduláson volt Budapesten és Esz­tergomban. A jól sikerült és tanulságos utazás részvételi dija fejenként mindössze 14 pengő volt. Ebből a feltűnően alacsony összegből a vasúti és hajómenetdijakon, belépődíjakon és szálláson kivül még napi két meleg teára és meleg ebédre is ju­tott. Vasárnap a Nemzetközi Vásáron Stéberl And­rás és Puczkó József gyulai országoshirü hentes­árugyárosok vendégelték meg a földi diákokat gavaléros vendégszeretettel A kirándulók kedden este érkeztek haza gazdag tapasztalatokkal, fárad­tan, de jó egészségben.

Next

/
Thumbnails
Contents