Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-15 / 108. szám
2 BÉKÉS 1937 május 15 Az Alsó>fehérkörösi Ar mentesítő Társalat 120 kiu.-es hosszban akarja biztosítani a Körösök völgyében az öntözést Az Alsó-fehórkörösi Ármentesitő Társulat Gyulán pénteken délelőtt 9 órakor választmányi ülést, 11 órakor Jantsovits Emil dr. alelnök elnöklete mellett közgyűlést tartott. Jantsovits közgyűlési elnök miután megállapította, hogy határozatképes számban jelentek meg a tagok, közölte, hogy gróf Pong- rácz Jenő képviselő, társulati elnök a megjelenés alól kimentette magát. Dr. Sebestyén Péter azt a kérelmét, hogy Juhász Mihály és Seres Jakab képviseletében megjelenjen a közgyűlésen, e utasította. Majd Kienitz Vilmos igazgató főmérnök terjesztette elő jelentését, amelyből kitűnik, hogy a társulat vezetősége úgy műszaki ügyekben, mint belvizek védekezése terén, valamint a fenntartás és az öntözés ügyében jelentős munkát végzett. A miniszter jóváhagyta azt a határozatot, mely megtiltja a íényesi határban levő gazdáknak, hogy a csatorna partján fát ültessenek. A Fehér- és Feketekörös deltájánál létesítendő öntözőmü tervét szintén jóváhagyta a miuiszter. Ismertette az igazgató főmérnök a társulathoz érkezett ügyiratokat, amelynek során Vandlik Mátyás kifogásolta, hogy az ártéri járulék igen magas. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület is megkereste ezirányban a minisztert. Dr. Csige-Varga Antal szerint a gazdák, akik érdekeltek, ki vannak rekesz íve az ügyek intézéséből Szerinte azért, mert a megbízást igazoló okiratot csak a hatóság érvényesítheti. Kifogásolja azt is, hogy az árvízvédelemre és bel- vizlecsapolásra az adminisztrációs összeghez viszonyítva kis összeg van beállítva. De azt kénytelen elismerni, hogy a vezetőség az öntözés területén úttörő munkát csak gratulálni lehet. kozatosan lehet végrehajtani, ebben az évben a társulat csak 25 ezer pengőt fordit a Körösök gátemelésére. Ezt a munkálatokat Békés alatt kezdik meg. A következőkben Vandlik Mátyás azt javasolta, hogy a társulat siessen a fiatalság segítségére, alkalmazzon diplomás fiatalembert. Nem elég hangsúlyozni a fiatalság elhelyezését, hanem a nemzet érdekében el is keil őket helyezni. Az elnök kérdésére Vandlik ezt úgy gondolja keresztülvihelőnek, hogy a tisztviselők munkáját már több ember végezte el. Ennél a kérdésnél szenvedélyes vita alakult, ki.Safáry m.tanácsos szerint a tapasztalatot igénylő munkát nem lehet kezdőkre bízni Jantsovits dr. : A társulatnál az igazgató főmérnöknek van nagyobb fizetése és nekem van még 2400 pengő tiszteletdijam, a jogtanácsosi pótlékom már ebben az évben megszűnik. Kérdem, hány százalékot akar levonni ebből, talán 10 százalékot ? Vagy komoly az indítványa, vagy nem. Vandlik. Komoly ! Jantsovits elnök : Szóval indítványozza és azt tetszik gondolni, hogy az illető tisztviselő elfogadja a csökkentést ? Safáry m. tanácsos : A fizetéseket jóvá- 1 hagyta a miniszter. Vandlik : Hogyan gondolja ezek után az elnök a fiatalság kérdésének a megoldását. Jantsovits elnök : Ez nem az én dolgom, dolgozik itt fiatalember, egy bcsabai mérnök is- A közgyűlés Vandlik indítványát elvetette. Kienitz igazgató főmérnök jelentette, hogy a 100 ezer pengős állami öntözési kölcsön fölhasználása folyamatban van, azt 47-en kérték és 18 igénylő kapott. Ennél a pontnál Csige-Varga dr. ismét köszönetét szavaztatott a közgyűléssel a műszaki tisztviselők úttörő munkájáért. Bejelentette az igazgató főmérnök azt is, hogy a társulat belvízcsatornáinak öntözővízzel való ellátása céljából elkészült a tervezet, amely szerint 120 km. hosszúságban lehet majd öntözni a társulat területén levő földeket. A tervet fokozatosan hajtják végre, minden évben beállítanak erre a célra egy jelentősebb összeget A közgyűlés elvetette Juhász László és dr. Csige-Varga azt az előterjesztését, amely’ a közgyűlési szavazati jognak újból való megállapítását célozta. Ellenben a társulati tisz- : viselőknek drágasági pótlékot szavazott meg, ■ hangsúlyozva azt. hogy az ármentesitő társulat tisztviselői nagyobb fizetéslevonást szenvedtek, mint az állami tisztviselők. Kilényi Kálmán szakaszmérnököt végle- gesitet'.ék, majd újjá alakították a fegyelmi bizottságot és az elnök fél 2 órakor az ülést bezárta. Országos méhészeti kiállítás lesz szeptemberben Békéscsabán végez, amihez Azonban a képviseleti jogot rendezni kell, annál is inkább, mert a magyar- gazda példátlan indolenciája, lustasága még ennél fontosabb közii- ggekben is jelentkezik. Gróh Mihály elvetendőnek tartja Csige- Varga javaslatát és visszautasba azt az állítását, hogy a magyar paraszt lusta. Safáry László szerint azokat a panaszokat, amelyeket részben Csige-Varga dr., részben Vandlik előterjesztett, a hatáskörébe tartozó hét ármentesitő társulat már elutasította. Be jöhetnek a gazdák az ármentesitő társulatba, csak be kell tartani az alapszabályt. Az elnöklő dr. Jantsovits Emil ismerteti a közgyűléssel azt a régebbi fellebezést, amely ebben az ügyben a minisztérium elé terjesztetett. A társulatnak 55 tagja van, ebből 26 csoportosulás révén, tehát nem lehet azt mondani, hogy a csoportosulást elnyomják. Ezenkívül 20 tag saját jogán van képviselve. Azonban a 26 csoportosulás utján beküldött tagból ezen a közgyűlésen is csak 13 jelent meg. Arról nem lehet tenni, hogy nem jöttek el. A közgyűlés dr. Csige Varga és Vandlik szavazatainak ellenében az előterjesztett javaslatok, amelyek a közgyűlésre küldendő tagságot, illetőleg a megbízást szabályozza, elvetette. A bolgár kertészetnek az előterjesztett vasúti díjkedvezmény iránti kérelmét a papri- kaszállitásra vonatkozólag a kereskedelemügyi miniszter elutasította. Az 1936 évi számadásokkal kapcsolatban Vandiik azt javasolja, hogy a megtakarított összegből, illetőleg a készpénzből a társulat az adóságát törlessze, ezzel szemben a közgyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy a készpénzállományra szükség van, pénz nélkül nem maradhat a társulat. Az igazgató főmérnök bejelentette, hogy a románok a határon túl lévő Körösszakaszok fölemelik a töltéseket, így a Körösökön nekünk is gátemelésf kelt elvégezni. Erre a célra 410.000 köbméter földet kell megmozgatni és ez 400.000 pengőbe kerülnek. Mivel az érdekelteket tovább nem lehet megterhelni, a normál szelvényre való kiépítést csak foBékés vármegyének nagy gazdasági jelentőségű méhészete van. A legutóbbi kiállításon bebizonyosodott, hogy országos viszonylatban is a legelsők között van. Régi vágyuk a békésmegyei méhészeknek egy országos méhészeti kiállítás rendezése. Sok utánjárás után a főispánhoz fordult Darida József a méhészek nevében és kérte támogatását. A főispánt pénteken értesítette dr. Marschall államtitkár, hogy támogatása sikerrel járt és a fötdmivelésügyi miniszter 76.574-1937. szám alatt engedélyezte, hogy az országos méhészeti kiállítás Békéscsabán szeptember 4-8 napjain megtartassák. Egy havi fogházra Ítélte a gyulai törvényszék Kunczi bácsi csodadoktort Régi ismerőse már a gyulai kir. büntető törvényszéknek Kunczi József a »Kunczi“ bácsi, a csoda doktor. Az a hír járja róla a szegényebb néposztály tüdőbajos betegei között, hogy a Kunczi bácsi varázs szerrel bir s ha azzal beoltja a beteget, az biztosan meg gyógyul. Az a hir is járja felőle, hogy a gyógyultak hatalmas serege áldja őt. Tudják, hogy nem doktor, csak kuruzsol, de a beteg kapaszkodik minden lehetőségbe. Különösen, mikor hallja, hogy hányán gyógyultak meg. A csodaszerre azt mosdja Kunczi bácsi, hogy ő elleste a természet titkát. Sok a picíense. Egyes községekben már meg is vannak, akiket ellát csodaszerrel s ezek azután az ő utasításai alapján oltogatják illő honorárium ellenében a jelentkező betegeket. Őneki a főhadiszállása Budapesten van. így történt azután, hogy Mezőberényben egy fiókintézetet létesített. Az üzemet Kulick Béla mezőberényi hentesmester vezette. Kulich azután vidékre ment pácieuturát szerezni. Elment Sarkadkeresziurra, egy régi ismerős családhoz Györfi Kárólynéhoz Betegek iránt érdeklődött. Györfiné adott pár ci- met. Kulich el is ment Eszenyi Mártonnéhoz, akinél mint doktor mutatkozott be és azt mondotta, hogy van neki egy csodaszere, amellyel biztosan gyógyítja a tüdőbajt. Be is oltotta szabályszerűen. Eseenyiné 6 hónapig volt beteg a karjával. Gennyes fekélyek keletkeztek és még ma sem gyógyultak be sebei. Tiz pengőt kórt a szerért. Beoltotta azután Kiss Józsefet is, aki azután meg is halt, a halál oka tbc. volt. Marik Györgynének nagy fájdalmai voltak a testében, őt is beoltotta Kulich és tiz pengőt fizetett érte. Javulást nem érez. Kulich védekezésében előadja, hogy beteg volt, nagy rheumatikus fájdalmai voltak és viszketegség bántotta. Olvasott az egyik orosházai újságban Kuuczi József csodaszerről" Irt neki szérumért és használati utasításért- Kapott is. Beoltotta magát és meggyógyult- Hálából szegődött Kunczi bácsi mellé. Kunczi bácsi védekezésében előadja, hogy szere biztosam használ. Szakértő szerint, a szer ártalmatlannak nem mondható, mert sóssav maratással dolgozik és gyulladást okoz. Kunczi bácsi szerint a gyulladás okozta láz visszaadja a vérnek akcióképességét, regenerálja a szervezetet. Amerikába és Ázsiába viszik szerét. A vád- és védbeszéd megtartása után a gyulai kir. büntető törvényszék Unghváry-ta- nácsa Kulich Bélát gondatlanságból okozott súlyos testi sértés és közegészség elleni vétség miatt hét havi fogházra és 50 pengő péz- btintetésre, Kunczi Józsefet pedig ugyanezért egy havi fogságra és 100 pengő pénzbírságra ítélte. A vádlottak és az ügyész felebbezé3t jelentett be.-------------------------------------------------m 1937 nyarán megjelenik az A.T.I. kisatlasz Modern, magyar. Minden izében uj ! Ára: lO pengő. Előjegyzéseket elfogad: Dobay János könyvkereskedő Városház u. 7. Telefon : 32
