Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-05-14 / 107. szám

BÉKÉS 2 • ban a grófi családdal szemben adatokat szol­gáltatott volna, nem is tételeztem volna fel róla. Mandorff dr. : Félreértésre adott okot a kijelentés, mert Tábor Józsefet ennek nyomán felelősségre vonták, én nem kérek úgyszólván semmit a főjegyző úrtól. A biró ismét fölszólította Szentes főjegy­zőt. nyilatkozattételre, aki védőjéhez fordult. Jantsovits dr. a következőt mondotta : — Tisztázzuk ezt az ügyet. A vádirat olyan dolgokat tartalmaz, amely a levélben nem foglaltatik benne. A vádirat szerint az Almásy-család megsértéséről van szó. Mandorff dr. : A helyi vonatkozású adat az Almásy-családra is vonatkozik. Dr. Jantsovits fölmutatja a biróság előtt a Magyar Alföldnek azt a számát, amelyben dr. Marik Dénes dicséri a könyvet és a köz­igazgatás figyelmébe ajánlja, hogy okuljanak belőle, Dr. Mandorff : ezért dr. Marik Dénes taFija a hátát, különben is nem elvetendő a Fája könyve, mert Féja jó intencióval dolgozó író, aki talán helytelenül irta meg a könyvet. Dr. Jantsovits: De Tábor József a fele­lős szerkesztő és a kiadó. Dr. Mandorff: Sajnálom kartárs ur, de ilyen módon nem találom meg a békés elin­tézés módját, bár kész vagyok az ügynek bé­kés elintézésére. Dr. Jantsovits: Jelentse ki előbb a fő- magánvádló képviselője. Mandorff dr. : Én csak azt a kijelentést kérem, amely szerint sajnálja, hogy félreér­tésre adott módot a Tábor Józsefre vonatkozó kijelentés. Szentes Károly: Én már kijelentettem, hogy kizártnak tartom, hegy Tábor József in­formálta a grófi család ellen Féja Gézát. Miután Szentes Károly sajnálkozását fe­jezte ki, az eljáró járásbiró nagy port felvert becsületsértési bűnügyet békés elintézéssel meg­oldottnak látta, a további eljárást megszün­tette. Bethlen István A sajtó nagy hatalom, hangzik az a már annyiszor hallott megállapítás. Régen megfo­galmazott mondat ez, de igazvoltát csak addig őrzi meg, amig le nem járatja a sajtó önma­gát, amig hitelét nem veszti. Egyetlen nemes célja csak az igazság szolgálata lehet. Ha már most a különböző árnyalatú saj­tóorgánumokat nézzük, megdöbbenve jövünk rá, hogy egy részüknek igazsága csak látszat- igazság. Egyetlen céljuk van gazdasági, vagy politikai Önös érdekeiknek minden poklokon keresztül való szolgálata. Megelégesznek a látszatigazságokkal és egyáltalában nem fi- nyásak abban a tekintetben, hogy ma ho- zsannázzanak annak, akire röviddel ezelőtt minden átkot rászórtak. Olyan szándékot, olyan gondolkodást tulajdonítanak a közélet egyes kimagasló kép­viselőinek, olyan módon magyarázzák maga­tartásukat, ahogy az sanda mészáros politi­kájuknak megfelel. Nem is olyan régen az ő szótárukban népbutitás, papi maszlag volt a hitélet terjesz­tése, hirdetése, ma a római egyházat akarják megvédeni az átkos Hitlerizinussal szemben. Bethlen számára nem találtak pár évvel eze­lőtt még diszitő jelzőt, a közelmúltban pedig megtették Magyarország egyedül hivatott po­litikai tényezőjének, kinek véleménye kinyi­latkoztatás. Papírra vetették legintimebb poli­tikai elgondolásait — természetesen a saját átszinezéseikkel. Felalyzott várakozással tekintettek Bethlen István keddi parlamenti felszólalása elé és . . . Ejnye! Mintha itt valami nem klappolna. Mintha Bethlen nem volna hajlandó viasz­lemezként leadni a neki hetek óta Írásban, szóban szuggerált politikai elgondolást. Már akkor gyanús kezdett lenni ez a Bethlen, amikor nem volt hajlandó a rászabadított amerikai újságíró rabulisztikus kérdezőskö- déseire az óhajtva várt feleleteket adni. Ami kor semmi áron nem lehetett németellenes nyilatkozatra bírni. Ez a keddi beszéd pedig egyenesen hi- áeg zuhany. Hát megérdemlik ők annyi har- sonázás után, hogy igy a vízben hagyja őket Bethlen ? Hát neki nem olyan fontos a német­1937 május 14 veszedelem? Ismer annál még közelebb fek­vőt is ? A zsidókérdésről pedig határozottan azt állítja, hogy van, sőt létezik. De még tovább is. megy, nem átallja azt mondani, hogy saját hagyományos adottságaik alapján elfoglalták Magyarországon a gazdasági pozíciókat és ezekből a nagyobb jövedelmet adó foglalko­zásokból kiszorították a keresztény tömege­ket. Majd még ezt is mondja: Meg kell mon­dani, hogy a zsidóság nagy vagyont gyűjtött, a keresztény társadalom pedig elszegényedett. Külpolitikai felfogása annyira azonos a kormányéval, hogy már az amerikai újság­író is megállapította, hogy homlokegyenest ellentkezik az egyik ellenzéki vezetővel. Igen ezt lehet hideg zuhanynak is mon- ' dani azoknak a gyűlölet tüzétől fütött türel­metlen vágyakozásaira, akik azt gondolták, hogy Bethlen Istvánt politikai elfogultság, vagy elvakultság olyan nyilatkozatokra ra­gadja, mely nyilatkozatok kifelé is befelé is ártalmára lehetnének a kormánynak és az or­szágnak. Bethlen István gróf ellenzéki politikus. Sok tekintetben más a politikai hitvallásunk, de Bethlen István fajáért lángoló magyar is, aki nem elvakult, nem elfogult, hanem magas politikai képességeinél fogva felemelkedik arra a magaslatra, hogy tárgyilagos tudjon lenni és az igazsággal szembe tudjon nézni És ez természetes is, mert hisz Bethlen István — ismételjük — elsősorban magyar politikus. Szép fejlődéssel biztató csipkeverő tanfolyam zárult be ll-én Gyulán (A „Békés„ munkatársától) Olyan sokszor hangzik el a megállapítás, hogy a mai fiatal lányok csak a táncnak, flörtnek élnek. Semmi sincs olyan messze tőlük, mint a háziasság. Bezzeg anyáink korában. Nem a sex appealjét féltő flapper, hanem a kitűnő háziasszony volt a női ideál. Patyolatfehér kötény, zörgő kulcscsomó volt a gazdaasszonyok uniformisa. A pihenés óráiban négy-öt kötőtűn szaporították férjem uram harisnyájának szemeit. A mai lányok — mondják — félnek a kézimunkától, mint az ördög a tömjéntől. És. . Kedden délután elmentünk a gyulai evangélikus lelkészi hivatal tanácstermébe. Ott húsz viruló fiatal leányt találtunk és azt kellett látnunk, hogy a gombostűkkel telitiizdelt klöp- liző párnák fölé hajolva vékony cérnával tele­tekert faorsócskákat rakosgatnak jobbra-balra. Hát igen, ezek a mai leányok csipkét vertek. Csinálják pedig ezt naponkint ö—6 órán át egyfolytában. Nem szalmalángként, hanem, ha lehet, egyre fokozódó buzgalommal. Ma már végén vannak az iskolánkivüli népművelés keretében rendezett tanfolyamnak, az utolsó napon látogattuk meg őket. Rövid ottlétünk alatt is megállapítottuk, hogy ezt a lelkes kis tábort a munka és egymás szeretete kapcsolja egybe. Megható szeretettel vették körül a tan­folyam vezetőjét. Berke Jőzsefné, sz. Raska Erzsébetet. Ennek a szeretetnek akkor adták látható bizonyítékot : a könnyekig meghatott tanfolyamvezetőnőnek szép vázában egy cso­kor tulipánt adtak át a hálájuk és szeretetük jelképe gyanánt. A serényen dolgozó lányok keze alatt meglepően finom csipkecsodák születtek. Bár még egyelőre a nemzetközinek mondható min­tákhoz ragaszkodnak, de azoknak is iparkod­nak magyaros nevet adni. így csináltak pókos, szives, könyves csipkéket. A legelső minta a kockás volt, ezt azonban az akkor még csip­ke verő-tudományukban nem nagyon bizó leá­nyok kockázatosnak nevezték el. Meglátogatta a tanfolyamot Tantó József, vármegyei népmüvelésügyi titkár is, akinek a tanfolyamhallgatók kifejezték azt az óhaju­kat. hogy ez a tanfolyam megismételtessék, illetve haladók részére is létesüljön tanfolyam. Tantó József a nagy megelégedéssel látott szép eredményekért köszönetét fejezte ki a vezetőnőnek és a tanítványoknak is. Megígérte, hogy azon lesz, hogy úgy a kezdők, mint a haladók részére az ideinél nagyobb óraszámú tanfolyamot létesítsen az iskolánkivüli népmű­velési bizottság. Azt is kilátásba helyezte, hogy bizonyos mennyiségű cérnát fog majd in­gyen rendelkezésre bocsátani. Beszélgettünk a tanfolyam vezetőnőjével és megkérdeztük, hogy a csipkeverés, mint kereseti lehetőség is számbajöhet-e, vagy pe­dig inkább csak mint önálló tevékenység sze­repelhet. A csipkeverés — mondotta Berke .Jó- zsefné — hazánkban már több helyen komoly jövedelmi forrás. — Elsősorban a Dunántúlon, a Balaton mentén. Kájel Endre, balatoaend- rédi református lelkész, Hollandiában szerzett tapasztalatai alapján honosította meg szükebb pátriájában a csipkeverést és pedig olyan szép sikerrel, hogy ma már fogalom a csipkeverés terén a Kajel-minta és a külföld szívesen vá­sárolja Kájel csipkéit. Szentesen Ötven uri- leány állott össze és csipkegyárat létesítettek és nagyszerűen tudják értékesíteni csipkéiket külföldön, igy különösen Schweizban. Arra gondolunk mi is, hogy hogy a jövő ősszel megrendezendő haladó tanfolyamon már a tanítványok tökéletesítsék és tovább­fejlesztenék eddig szerzett tudásukat, majd egy harmadik tanfolyamon befejeznék a tanu­lást -és akkor már lehetne arról is szó, hogy Gyulán is létesüljön csipkekészitő műhely. Tanulmányozzuk a hajdan hires és még fel­található gyulai és környéki kézimunkamoti- vumokat és szeretnénk a „gyulai csipkét“ ép­pen olyan keresett, márkás gyulai nevezetes­séggé kifejleszteni, mint a halasi, vagy a sár közi csipkék. Ha a tanfolyamokat a népmű­velési bizottság támogatásával meg tudjuk rendezni, akkor biztosra veszem, hogy fenti célunkat elérjük. Tanítványaimban ugyanis annyi ügyszeretetek buzgalmat és tehetséget tapasztaltam, hogy sikerült az előirányzott tanmeneten jóval túlhaladnunk. Külön köszönetét kell mondanunk Roháljr Mihály nagyliszteletü urnák, aki ezt a kedves világos helyiséget rendelkezésünkre bocsátotta, világítást és az elején még fűtést is adott. Elbúcsúztunk a tanfolyam vezetőjétől és tanítványaitól azzal az érzéssel, hogy a mai magyar lányok méltó leányai dolgos, munkás, hires gazdasszony anyáiknak és csak alkal­mat találjanak, lelkűk gazdagságát még anyagi előnyöket is hozó realitásokban testesítik meg. Az ilyen irányú törekvések felkarolása dicsé­retére válik az iskolánkivüli népművelési bi­zottságnak. A Legkedvesebb, legértékesebb, legtartósabb E r bér in a a j ándékokat z ■a a u n Garay János ékszerész üzletében kaphatja legolcsóbban s JL y Arany érmek, láncok, gyűrűk, t V függők ÓRÁK, EZÜSTTÁRGYAK V ■ Tekintse meg kirakataimat!!! ■ 474 5—8 Ön is h intessen a „I I BESÜSS © pulit ika i napilapban ....... Olvassa a „Békés“ napilapot

Next

/
Thumbnails
Contents