Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-12 / 105. szám
IStyilla,» 1937. május 12 szerda LX1X. évfolyam 105. szám Szerkesztfiség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap FOszerkcsztő ; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Nagyszabású öntözésügyi értekezletet tartott hétfőn a főispán (A ^ Békés* munkatársától.) Rendkívül nagy jelentőségű értekezletet hivott össze vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán május 10-én délelőttre a vármegyeháza kisgyüíési termébe. Az Alföld egyik legfontosabb gazdasági és szociáis problémáját tárgyalták: az öntözőgazdálkodás kérdését. Az értekezletre hivatalosak voltak a békésmegyei és vízügyi szempontból összefüggő érdekeltségű ármen- tesitő és egyéb vízügyi társulatok vezetői, a folyam mérnökség, az iparfelügyelőség, a gazdatársadalom képviselői. A vármegye részéről ott volt vitéz dr. sarkadi Márki Barna alispán, vitéz dr. Pánczél József főjegyző, Márky Jenő gazdasági főfelügyelő. A főispán üdvözölve a megjelenteket, röviden rámutatott az értekezlet céljára. Az országos öntözési hivatal közeljövőben megtörténő felállításával rövidesen megindul országszerte az ezirányu munka. Ennek a munkálatnak Békésmegyére nem utolsó sorban kell figyelemmel lenni. Fölterjesztést akar intézni a kormányhoz, melyben fel akarja tárni a mai öntözési lehetőségeket. Tisztázni kell, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a békésszentandrási duzzasztógát elkészítésével. Milyen módon lehet és kell a holtágak medreit felhasználni, menynyiben van szükség tároló medencék létesítésére. Figyelemmel kell lenni a lehető öntözések rentabilitására. Kéri a főispán az egyes társulatok vezetőit és a többi megjelenteket, hogy ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével tegyék meg javaslataikat, szem előtt tartva nemcsak a gazdasági, hanem a szociális vonatkozásokat is. Ezután az értékes felszólalások hosszú sora következett. A felszólalók ismertették az egyes társulatok területén fennálló viszonyokat, majd feltárták azokat a problémákat, melyek az öntözés általános megvalósulása előtt figyelembe veendők, illetve megoldandók. Helyszűke miatt nem részletezhetjük az egyes felszólalásokat és ez alkalommal csak az elhangzottak lehető összegezésére szorítkozunk. Hangsúlyozták a felszólalók, hogy mindenek előtt meg kell állapítani, hogy ez idő- szerint mennyi viz áll rendelkezésre öntözés céljából. Miként volnának a tavaszi árvizek és a belvizek tárolhatók. A holtágak igénybevételének igen nehéz része a jogi kérdés. Az érdekelt gazdák nagy része ellene volna a felhasználásnak, mert a holtágak medreit bevetették. Ezeket a holtágakat az államnak ki kellene sajátítania. Figyelemmel kell arra is lenni, hogy a jelenlegi élővizcsatornák ármentesitő célt szolgálnak és igy vízmagasságuk nem állandó. Szivattyútelep létesítése válnék szükségessé. Figyelemmel kell lenni a közvetlen parti öntözésre és a távöntözésre. A rendelkezésre álló vizet gazdaságosan kell elosztani és ezeknek a kérdéseknek helyes lebonyolítása céljából öntözőtársulatokat kell létesíteni. A mai vízjogi törvény szerint az a helyzet, hogy öntöző társulatok alakításához az érdekeltek kétharmadának a hozzájárulása kell, szükséges volna, hogy elegendő legyen az általános többség, amint az a lecsapoló társulatoknál elegendő. Rámutattak arra a körülményre, hogy az állattenyésztés fejlesztése nélkül nem lehet szó az öntözőgazdálkodás általánosításáról. Az intenziven müveit föld, ugyanis jobban kimerül és igy erősebb utánpótlásra szorul, ami több trágyát igényel. Másik igen fontos kérdésként felemlítették a szikestalajok feljavítását, mert a szikes talajon nem lehet öntöző- gazdálkodást folytatni. Az is figyelembe veendő körülmény, hogy nem kell egy gazdaság egész területét és nem mindig kell öntözni. Ha van öntözőtársulat, megvan a lehetősége a viz megfelelő elosztásának. Amely elosztást csak egységes irányítás mellett lehet végezni. Hosszú lejáratú olcsó kölcsönöket kellene az államnak rendelkezésre bocsátani, hogy a gazdák az öntöző gazdálkodást bevezethessék. A talajtani vizsgálatok megejtése is igen fontos. Fontos, hogy a gazdákat megtanítsák az öntöző mezőgazdálkodásra. Minta kis gazdaságok létesítése is fontos, továbbá a mezőgazdasági iskolák is intenziven tanítsák az öntöző gazdálkodást, mert ma az a helyzet, hogy a gazda nem tud hova fordulni tanácsért. Igen nagy jelentőségű az öntözés propagálása, mert a nagybirtokot rá lehet venni az öntözésre, a kisgazdát azonban nem. Természetes fejlődés ezen a téren csak a törpebirtokosoknál, a bolgár-, vagy parasztöntözés terén van. Fontos azoknak a pozícióknak a felkutatása is, ahol az öntözés a leggazdaságosabb. Döntő az a szempont is, hogy a békésmegyei ármentesitő társulatok területének népsűrűsége kétszer akkora, mint az országos átlag és igy feltétlenül többtermelésre van szükség. (A „Békés“ munkatársától.) Egyre nagyobb méretűnek bontakozik ki a GyAC-nak pünkösd első napján Gyulán rendezendő országos atlétikai versenye. A nevezéseket hétfőn zárták le és az eredmények minden várakozást felülmúlnak. Ez alkalommal fényesen beigazolódott, hogy a közélet vezető tényezőinek jóakarata és támogatása nagyszerű eredményeket hozhat létre. Vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán közbenjárásával elérte azt, hogy a már benevezett kiváló budapesti atlétákon kívül a Magyar Atlétikai Club, nemzetközi értelemben első klasszisu atlétagárdája a bécsi nemzetközi versenyek helyett Gyulán indul. Nagy jelentőségű ünnepi esemény ez a GyAC történetében, aminek a klub jövő fejlődése szempontjából bizonyára előrelenditő hatása lesz A nevezéseket következőkben közöljük : A GyAC versenyén az alábbi MAC-altéták indulnak: Szabó Miklós, az ezer méteres síkfutás világbajnoka, dr. Darányi József, a kétkezes sulydobáss világbajnoka, Gyenes Gyula, a 100 és 200 méteres síkfutás töbszörös magyar bajnoka, Minai Marió, kiváló középtávvá „Békés“ munkatársától-) A Nemzeti Önállósitási Alap szabályzata már elkészült és jelenleg az igazságügyminisztériumban fekszik. A szabályzat értelmében csakis reális célra adnak kölcsönt a diplomás ifjúságnak. A karitativ jelleget teljesen kiküszöbölik az Önállósitási Alap működéséből. A kölcsön kamat 2 százalék lesz. Az alap felhasználása felett egy a miniszteriális főtisztviselőkből alakított tanács dönt. Ennek elnökét a miniszterelnök nevezi ki. Az alap ez év julius hó elsején kezdi meg működését. Célja az értelA gazdák nevében az alispán megköszönte a főispánnak az értekezlet összehívását, melyet a jövőben is, mintegy állandó bizottságként összehivandónak tartanak. A főispán megköszöni a felszólalásokat és összegezve megállapította, hogy az értekez- ! let értékes eredménnyel járt, ha szükségét látják, a jövőben ismételten összehívja. Igénybe kell venni a holtmedreket, tárolómedencék építése is szükséges. Ilyen értelmű felterjesztést intéz a kormányhoz a kérdésnek szükség esetén törvényhozási utón való rendezése céljából. Szükséges öntözőcsatornák építése is, amellett a belvizlevezetőcsatornák is felhasználhatók. Igen fontos az öntözőtársulatok megalakítása és pedig az általános többség alapján Ilyen irányú törvénymódosítás iránt is felterjesztést tesz. A propagandacélokat szolgáló mintagazdaságnak létesítése és a szakiskolai tanterv ilyen irányú törvénymódosítása iránt is felterjesztést tesz. Teljes mértékben fel akar készülni arra az időre, amikor az öntöző hivatal megkezdi működését, annál is inkább, mert a megalakulandó hivatal leendő vezetője, Kállay Miklós, megígérte, hogy hivatala átvétele után meglátogatja Békésmegyét és akkorára kész adatokkal és javaslatokkal kívánja az ügyet előterjeszteni. szerepelnek futó, Vadas József, kiváló négyszáz méteres, Rátonyi Sándor, ugyancsak középtávfutó,Német Béla dekatlonista és Csányi Zoltán sulydobó. Mindannyian a maguk nemében kiválóak. A BBTE a következő atlétáit küldi le hozzánk: Koltai Henrik magyar távolugró- bajnokot, Temesváry Ferenc középtávfutóbajnokot, továbbá Görkóy Jánost, Harsányi Gusztávot, Verbőczy Lászlót és Rábay Emilt. A BESzKÁRT nagyszerű gárdájából Madarász Endre, Simon István és Kiss Ferenc indulnak, a KEAC-ból Deák Ferenc diszkoszdobó-atléta indul. Ezeken kívül benevezett még a budapesti Törekvés, a Csabai Atlétikai Klub és a csabai MÁV Sport Egylet. Talán sohasem volt még ilyen előkelő sportgárda a gyulai pályán. Szép ajándékot adott pünkösdre ennek a versenynek megrendezésével a gyulaiaknak a GyAC vezetősége. Egészen bizonyos, hogy a közönség hálásnak fog bizonyulni. Annál is inkább bízunk ebben, mert a gyulaiak már tanúságot tettek róla, hogy a nemes sportot kellőkép tudták értékelni. miségi ifjúság gazdasági átképzésének biztosítása és a vidéki letelepedés előmozdítása. Az értelmiségi munkanélküliek gazdasági pályán való elhelyzekedését igyekeznek igy lehetővé tenni. A visszafizetés határideje 7—8 év lesz. Ezzel egyidejűleg említjük meg azt is, értesülésünk szerint a kormány má6 téren is hóna alá kíván nyúlni a pályakezdő ifjúságnak. A főispán ezután bezárta az értekezletet. A budapesti MAC-atléták a főispán közbenjárására a bécsi verseny helyett Gyulán Julius elsején kezdi meg működését a Nemzeti Önállósitási Alap
