Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-11 / 104. szám
Cyitla, 1037. május It kedd LX1X. évfolyam 104« szám. Szerkesztőséé és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám 1 Telefon Gyufa 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér A sanda mészáros harca Torkig vagyunk már azzal a csalafintasággal, amellyel az 1918. évi körúti és Konti- utcai sötét forradalomban részes pesti sajtó működik Magyarországon. Sok szemenszedett hazugsággal szédítették már eddig is azok a bizonyos túloldali lapok a tájékozatlan keresztény magyar közönséget. Megírtak tücsköf-bogarat, ha úgy kívánta a rebaeh, ha alkalmasnak látták az időt egy-egy zsíros tőzsdei manőver meg- játszására. Koholtak már rémhíreket fehér terrorról, kilengésekről és zsidóüldözésről, ha a nagy zenebonás gajdolás leple alatt egyújabb hatalmas pozíciót akartak orvul megrohamozni és elfoglalni a magyar közélet szinterén. Most már elég volt ebből az arcátlan taktikából! A keresztény közönség, amely szótlanul tűrte idáig a zsidóüldözés vádját, sőt annyira jámbor volt, hogy még szelíden tiltakozott is ez ellen a vád ellen, ma már jól tudja, hogy amig ő aludt, addig a liberális maffia dolgozott s nemcsak, hogy nem volt zsidóüldözés Magyarországon, hanem a liberális sajtó falazása mellett az idegen nagytőke karmaiba hullott Magyarországon minden gazdasági erő, minden vállalat, az ipar, a kereskedelem, ~a pénz, a föld, sőt még a közéleti pozíciók nem éppen kicsiny része is. Most pedig, amikor a keresztény közönség szeméről leesett a hályog, most, amikor uj nemzedékeit minden megélhetési lehetőségből kirekesztve, az utcán elveszni látja a keresztény társadalom, most, amikor az uzsorás idegen nagytőke béklyóit nem bírja tovább, most, amikor tudatára ébredt annak, hogy így mindenből kisemmizetten, hiába könyörögve, hiába talpalva és hiába kilincsenve a saját hazájában nem élhet tovább; most, amikor végre készül megtenni az első lépéseket a keresztény magyar társadalom ahhoz, hogy az ország közgazdasági életében elfogulja az őt méltán megillető helyet, most ez a sajtó megint iivölteni kezd és kormányt, közhatalmat, hatóság#t és külföldi közvéleményt akar becsületes, keresztény magyar megmozdulások ellen uszítani. Most, amikor látja már a liberális maf- fia, hogy a keresztény öntudatraébredést feltartóztatni nem lehet, szörnyű hazugságok áradatával akar rémületet kelteni s mindenkit, akinek féltenivalója van, elijeszti a keresztény összefogástól. Örömmel, megnyugvással és nagy bizalommal vesszük tudomásul és hirdetjük a magyar kormánynak s minden illetékes tényezőnek azt az ismételten elhagzott meguyüatkozását, hogy az ország rendje mindenféle alattomos és szélsőséges agitáció ellen biztosítva van. Mielőtt végkép elvetnők és levennők napirendről a liberális sajtónap fehér terrorról, horogkeresztes puccsróí és fajvédő rémuralomról terjesztett koholmányait, bele kell dörögjünk a köztudatba az egész ország levegőjét megreszkettetőn, hogy a keresztény öntudat- ébredés ennek a nemzetnek életkérdése és semmiféle szélsőség vádjával be nem szeny- nyezhető. A keresztény magyar erkölcsi és gazdasági feltámadás országhóditó és történelmet indító ereje nem zárhatja be semmiféle kon- junkturapárt és színes, vagy nem szinesingü alakulat zárt soraiba: ez a magyar szív és magyar ész ügye, amelyhez szennyes kézzel és szennyes lélekkel ne merjen hozzányúlni senki. Ne gondolják a Galiciából származó nagy- vállalkozók és a havi tiz-huszezer magyar pengőket felszívó igazgatók, hogy ha a keresztény talpraállitásnak most már gátakat nem ismerő folyamát sikerül egymás között 6 a jól pénzeit liberális pesti újságok hasábjain nevetséges, vagy közveszélyes fiihrer- mozgalomnak bélyegezniük, akkor már nyu- godtabb lélekkel űzhetik el párnázott ajta- jaik elől a keresztény kenyérkérők tömegeit. Ne gondolják a nemzetközi tőkesibolás páholyaiban dőzsölő nagymesterek, hogy ha a keresztény magyar tömegek becsületes és jogos élniakarását letipornivaló szélsőséges politikai mozgolódásnak minősitik, akkor mosoly* lyá válik a könny azoknak a magyar anyáknak az arcáu, akik nem tudnak kenyeret adni vézna apróságaik kezébe, vagy hogy talán igy majd hódolattal hajlanak meg előttük a térdek, amelyek ma elcsigázottan, reszketve rójják a munkakeresés révtelen útját. Nem, nem engedjük, nem nézhetjük tétlenül, hogy a liberális maffia horogkeresztes, nyilaskeresztes és egyéb hasonló irányú szervezkedéseket szidva, sanda léptekkel a ke- j 1 tin nm laBBMMBMMM—— resztény megújhodás védtelen, fegyvertelen seregeit igyekezzék eltaposni. Öntudatos, cselekvő kereszténynek lenni nem pártbeli, hovatartozandóságot, nem köz- tisztviselői összeférhetetlenséget, nem jelvényt és nem fenyegető felvonulásokat jelent, hanem céltudatos munkát annak érdekében, hogy a magyar élet sorsa ne legyen többé idegen spekuláció függvénye, hogy a magyar föld és a magyar munka véres verejtékkel termelt javai ne sikkadjanak el a nemzetközi sibolás földalatti csatornáiban és a felnövő keresztény ifjú nemzedékek sorsa ne legyen a mindenből való kirekesztettség, a mások gőgösen száguldó autói után való alázatos bá- mészkodás és a nyomorult megalkuvás. Ez nem pártprogram, ez életprogram s a magyar életre tör. aki ez ellen kezet emel. (M.) Raffay püspök vasárnap templomot avatott Gerendáson Gerendás, május 9. Vasárnap nagy ünnepe volt Gerendásnak. A kis falun meglátszott, hogy nagy eseményre készülnek. A házakat fellobogózták és a kora reggeli óráktól küzdve ellepték a templom előtti utcát a kíváncsiskodók. Gerendás község a vármegye egyik legérdekesebb települése, a lakosság 65 szálaiéha katolikus, a többi evangélikus. A vagyoneiosztódás tekiutetében az evangélikusok a határ 6000 holdas területéből 60 százalékot monghatnak magukénak. Van még egy nagyon érdekes adat: Gerendás a születési arányszám tekintetében, országos viszonylatban is az első helyek között foglal helyet. A szegény ember aránylag kevés. Góg István, a község agilis jegyzője azt mondja, hogy a napszámosok létszáma nem haladja meg a százat. Ezen a vasárnapon a falu hétköznapi arca eltűnik, ünnepel Gerendás. Egy év munkája A templomavatást 10 órára hirdették, de már fél 9 órakor hullámzott a tömeg az utcán. A parasztasszonyok és az emberek a templom előtt várták Raffay Sándor püspököt. Nem befolyásolta őket a másfélórás várakozás, az erősen tűző nap, vártak és ebből a várásból a falusi nép csodálatos misztikuma bontakozott ki később. De ez a kitartó akarás magyarázója annak, hogy Solymár Pál lelkész egy év alatt csupán a hivek adakozásából, bankkölcsönlétük összegyűjtött 25 ezer pengőt, ami elég volt ahhoz, hogy a templomot fölépíthessék. Jönnek a vendégek A templom mellett áll a lelkészlak, ahol most nagy a sürgés-forgás. Jönnek a vendégek. A mezőberényi, békéscsabai hivek külön autóbuszon érkeznek, de Nyíregyházáról is érkezik autó. 10 óra elmúlt, amikor mozgás támad Föltűnik a csorvási betonúton a vármegye autója. A gépkocsi a lelkészlak előtt áll meg és abból vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán lép ki, akit hosszasan éljeneznek. Vele érkezett még dr. Vangyel Endre főszolgabíró és Rohály Mihály gyulai lelkész. Bent a lelkészlakásban ott van már dr. Kiss László, az orosházi főszolgabíró, dr. Marsall Ferenc békési főszolgabíró és felesége, dr. Ringbauer Károly kir. tanfelügyelő, dr. Rell Lajos tanügyi főtanácsos, Szeberényi Lajos főesperes, Bárdy Ernő alesperes, Pataki Lajos csabai gimnáziumi igazgató, evangélikus lelkészek, a vármegye társadalmának vezető férfiai, küldöttségek, úgyszólván a megye minden falujából. Megérkezik a püspök Hatalmas éljen fogadja Raffay Sándor püspököt, a lelkészlak előtt fölsorakoztak a magyarruhás lányok és a bejáratnál Solymár Pál lelkész üdvözli, azután a kis Solymár Lenke virágcsokrot nyújt át, de megbatódott- ságában nem tud egy szót sem szólni, a püspöknek azonban igy is jól esik a virágcsokor, megcsókolja a kislányt. A püspöknek mindenkihez van egy pár kedves szava. Az üdvözlésekre a következőképpen válaszol: — Kedves ünnep ez számomra, eljöttem Gerendásra templomot avatni, mert a templomavatás a lélek ünnepe. Magyar ünnep. Kérem a Gondviselést, hogy áldja meg a mai ájta- tosságunkat. Bent a lelkészlakásba Solymár Pál lelkész bemutatja a püspöknek a megjelenteket, a főispánt mint régi ismerősét üdvözli Raffay Sándor, aután Szeberényi főesperest betegségére való tekintettel fölmenti a szertatásban való részvétel alól. Megindul a menet az uj templomhoz, kezdetét veszi az avatási ünnepély. A toronyból még mindig hallatszik az Erős vár a mi Istenünk cimü egyházi ének, zenekar játszik ott Raffay Sándor püspök el- lindul a templom felé, két esperes segédletével végzi az avatást, a püspök után 12 lelkész lépked, azután jönnek a világi vezetők, a köz- igazgatás képviselői. A templomavatás A templom ajtajánál a csabai építő arra kéri a püspököt, hogy áldja meg a templomot. Raffay Sándor most az egybegyült tömeghez fordul és emelkedett hangon szól: — Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében megnyitom ezt a templomot, — miközben kezében tartja a templomkulcsot — azzal, hogy nemcsak most, hanem mindenkor szent helye kell. hogy legyen a szeretet Istenének. — Megnyitom a kaput, az örök valóság kapuit, a dicsőség örök királyának nevében, Krisztus nevében. Ezután Raffay püspök kinyitotta a templomot és a két esperestől kisérve az oltárhoz vonul. A templomot, a padokat orgonavirágok diszitették, fönt a mennyezeten egyszerű, de művészi festmény. ( A püspök beszéde Fölhangzott a kórus. Raffay püspök ezután emelkedett, magas-
