Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-05-09 / 103. szám
BÉKÉS 6 19-37 május 9 A Legkedvesebb, legértékesebb, legtartósabb E P bérinaajándékokat Z a u n Garay János s ékszerész üzleteben kaphatja legolcsóbban JL y Arany érmek, láncok, gyűrűk, f V függők. ÓRÁK, EZÜST rÁRGYAK 1 ■ Tekintse meg kirakataimat!!! ■ 474 2—8 On is h irdessen a © politikai napilapban Brazíliából érdekes levelet küldött haza egy gyulai származású pap (A „Békés“ munkatársától.) Negyedik gimnáziumba jártás már akkor pap akart lenni a gyulai Papp László. Édesatyja a gyulai Bekker cég üzletvezetője. Banga páter, ösz- szeköttetése révén felvették a másik két magyar társával együtt a brazíliai Sao Luis de Marauhao-i Szent Antal papneveldébe. Azóta már egy év telt el. Az alábbiakban arról közlünk érdekes részleteket, mi mindenen ment át a bátor gyulai magyar fiú, mig kiért Braziliába. Milyeneknek látja ő az ottani viszonyokat, mily nehézséggel kellett megküzdenie, mig aklimatizálódott az egyenlítői tropikus éghajlathoz. A múlt év februárjának egyik hideg reggelén négy magyar fiú mondott búcsút szüleinek, a szép Budapestnek és Magyarországnak, hogy Párison át Bordeauxba menve, a francia Belle lies nevű hajón megkezdjék kalandos útjukat a Brazíliai Permanbucó felé. Közben Párisban egy napot töltöttek. Érdekesen irja le a gyulai Papp Laci párisi im- pressióját: Meglátogattuk a magyar iskolás gyerekeket és általában az itt élő elég nagy számú magyarságot. Kis hazai cukrot adtunk a gyermekeknek. Ezután felmentünk egy hegyre, melynek tetején nagyon szép templom van és innen néztük a párisi estét, de ez nincs olyan szép, mint Budapest este. Bordeauxban felszálltak a „Belle Hes“ nevű francia hajóra. Első napjuk elég jól telt el, de a viskájai öbölben hatalmas vihart kaptak, amikor azután megkóstolták a tengeri betegséget. Megnézték Liszabont, amely nagyon tetszett nekik. A pálmafákkal szegélyezett magas hegyen épült házak között végigfutó utcák, a rengeteg templom és park feledhetetlen látványt nyújtott. Innen a hajó nekivágott egyenes irányban az Atlanti óceánnak. Egyszerre azon vettük észre, hogy a kellemes tavaszi időt, a kánikula váltja fel s 12 napos ut után elérték az egyenlítőt. Leírja az egyenlítőn való átkelés hivatalos aktussát a hajón, amikor a hajós kapitány az először átkelőket ünnepség keretében felavatja. A felavatandót cipőstöl, ruhástól a viz- bé dobják, s az utasok kacaja közben a matrózok fecskendővel vigyáznak, hogy a vízből ki ne jöhessen. Pernambuccoban partra szálltak. Még öt napi hajóút északra és végre egy hónapi utazás után megérkezett társaival együtt közvetlenül az egyenlítő alatt fekvő kis szigeten épült Sao Louis de Maranhaoba. Itt mindjárt a különleges trópusi éghajlat, a sok és bőséges eső lepte meg őket Ilyen esőket Magyarországon nem láttak. Magyar a városban nincs. A magyarok nem szeretik a tropikus kiimát és jóval lejjebb délre a trópusok alatt Rió de Janeiro környékén és az Argentin határ mellett vannak. Itt Sao Luisban van a Szent Antal szeminárium, ennek lakója lesz három évig a hárem magyar fiú. Beszélni latinul tudnak, mert a portugál nyelvet csak törik még. Mégis kérdezték rögtön a szemináriumtól húsz méterre folyó nagy folyam nevét, de senki sem tudta. Az egész lakosság katolikus, am azonban nem zárja ki azt, hogy a templomok üresek legyenek. Magyar a városban nincsen. Tőlünk 200 kilométerre Cereaban van egy magyar orvos.“ A Manhao államról a következőket irja : „szemináriumban tiz pap van. Manhao állam oly nagy, mint Magyarország és van 500 papja, úgy hogy minden harmincezer emberre egy pap jut.“ A várostól 30 kilométerre már őserdő van. Sao Louisról a következőket irja: „Nem sok látni valé van itt, legfeljebb a sok piszok. Szinte el sem tudja képzelni aki, nem látja, hogy egy város ilyen piszkos is lehet. De azért a jó brazilok rendkívül büszkék, hogy milyen szép fővárosuk van. Szinte kétségbeejtő, mennyire nem ismernek bennünket magyarokat. Először is Magyarországot csak, mint gyarmatot ismerik és a magyarokat teljesen műveletlen népnek gondolják, kik sátrakban latnak. Leírja azután, hogy egyik társuk, aki tanító volt, nem bir aklimatizálódni. Oly erős honvágyat érzett, hogy vissza kellett hajóznia. A brazilok furcsa szokásairól és az első magyarral való találkozásról a következőket irja: „Az érsek a katedrálisban beszédet mondott, ami bár templomban volt, jól megtapsoltak. Egy braziliában élő másik magyar most mint pénzbeszedő keresi kenyerét és keres körülbelül 250 pengőt, ami itt nagy pénz. Igaz ugyan, hogy nagyon sokat szenvedett, mint meséli, mert Brazília belsejében az őserdőkben él és bizony már nem egyszer menekült meg a halál torkából. Szegény sirt örömében, mikor magyar szót hallott. A brazíliai vallási, gazdasági és szociális viszonyokról érdekes szemelvényeket küzdünk a lapunk Pünkösdi számában. HALÁLOS VEGYTANI KÍSÉRLET (A ..Békés“ tudósítója jelenti.) Pozsonyi István székesfehérvári negyedik polgárista fin, aki szenvedélyesen foglalkozott vegytani kísérletekkel, áldozócsütörtökön is az éléskamrában kísérletezett. Egyszerre csak nagy robbanás történt, az ajtó kivágó- dott és füstfelhöben, véresen találták a földön a fiút. A robbanás Pozsonyi Istvánnak mindkét kezét tőből kitépte és lábát is ösz- szeroncsolta. Kórházbaszállitás közben a sze- ; rencsétlen fin meghalt. A rendőrség vizsgálatot indított, azonban nem sikerült megállapítani, hogy milyen robbanószerekkel kísérletezett. Az anyagot a vásárban vette. MEINL kávé, tea, kakaó és csokoládé eredeti csomagolásban Erkel-iér, _____ Újab b egyiptomi csapás Egyiptomra (A „ Békés“ tudósitója jelenti.) Egyiptomi jelentés szerint Hedzsasz állam felől olyan óriási méretű sáskaraj közeledik Egyiptom felé. hogyha annak pusztítását nem sikerül elhárítani,, újabb egyiptomi csapás előtt áll az ország. A kormány lángszórókkal, gázvetőkkel ellátott sáskairtó osztagokat küldött a határra. Hirdetmény A Hosszufoki ármentesitő társulat a védgátak anyafütermését az alant felsorolt napokon a helyszínén nyilvános árverésen készpénzfizetés mellett eí fogja adni. Hitelképes vevők kellő jótállás mellett augusztus lő-ig fizetési halladékot Kaphatnak. 1937. évi május hó 14-én, pénteken reggel 7 órakor a Fekete-Körös jobbpartján Malomfoktól Szanazugig 1937. évi május hó 15-én szombaton reggel 7 órakor a Kettős-Körös jobbpartján Povádtól fölfelé Szanazugig. 44G. 1—2 v. SPO BT Ttc - 6yac Tótkomlósra megy vasárnap az atléták csapata. A régi félelmetes Ttc most biztos utolsó és most semmi sem mentheti meg a kieséstől. A Gyac viszont már vasárnap is felkerülhet a 3. helyre, mert Túron Szövőgyár —Törekvés mérkőzés lesz, a Gyac gólaránya pedig most is jobb mindkettőnél s a Törekvés csak két ponttal vezet. A Gyacnak gólarány- javitásra volna esélye, ha rendes csapattal mehetne el, azonban a Schmidt—Szabó II szárny még nagyon érzi a Máv kíméletlen játékát és szereplésük erősen kétes. E súlyosbító körülmény dacára is a Gyac győzelme nem lehet vitás, ha a csapat el nem bizakodik és a magasabb célokat tartja szem előtt. Kőnyvnapra előjegyzéséi kérem BOB 11 .! ! X 0 8" __________k önyvkereskedő Ft észegen a Körösbe ugrott (A „Békés“ munkatársától.) Csicsely János csabai munkás tegnap ittas állapotban a Körösbe ugrott és elmerült. Az utolsó percben barátai kimentették a Körösből. Csicsely másodszor is megkísérelte öngyilkosságát, de barátainak sikerült az ittas embert lakására vinni. Mikor kijózanodott és kihallgatták, azt adta elő, hogy szerelmi bánatában akart megválni az élettől Magyarország részvéte (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A „Hin- denburg“ szerencsétlensége alkalmából több államfőtől érkezett részvéttávirat így részvétét fejezte ki Horthy Miklós Magyarország kormányzója is. 6- 10 Tavaszi bevásárlását minden szükségletében, legelőnyösebb készpénzárban több mint 7 havi időre 6 részletben eszközölheti a ----- _ —► M r ir oda utján!!! Kérjen bevásárlási könyvecskét VárosKáz.utCfi 9.
