Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-05-04 / 99. szám

ftyula, 1937, májas 4 kedd LXIX. évfolyam 99. szám. BÉKÉS Szerkeszíőség és kiadóhivatal j Politikai napilap Gyula Városház-utca 7 szám Főszerkesztő: Telefon Gyula 32. DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben t.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Harangzúgás- és ágyudörgés közben leplezte le a nemzet ií. Rákóczi féjedelem lovasszobrát (A „ Békés“ tudósítója jelenti) Vasárnap féltizenegy órakor leplezték le a Kossuth La- jos-téren a kormányzó jelenlétében ünnepé­lyes keretek között II. Rákóczi Fereuc lovas­szobrát, Pásztor János szobrászművész alko­tását. A fényes ünnepélyen igen előkelő és nagyszámú közönség jelent meg. A kormány­zón kívül ott voltak a királyi család tagjai, Serédi Jusztinián hercegprímás, a kormány tagjai élükön Darányi Kálmán miniszterelnök­kel teljes számban, Vargha Imre, a legfőbb állami számvevőszék elnöke, gróf Szécsényi Bertalan, a felsőház elnöke, Sztranyovszky Sándor, a képviselőház elnöke, Osvald István, a kúria elnöke, Puky Endre, közigazgatási bíróság elnöke, vitéz Sónyi Hugó gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka, vitéz Rátz Jenő altábornagy, a honvédvezérkar fő­nöke, a Rákóczi leszármazottak részéről Er- dődy Rudolf gróf Aspremont-Linden Károly gróf és Aspremont Linden Albert gróf, Széc­henyi Frigyes gróf, Széchenyi Ferenc gróf, Rákóczy Imre miniszteri tanácsos és felesége, továbbá Sibrik Sándor és felesége és Sibrik György, továbbá a titkos tanácsosok, főispá­nok, vidéki törvényhatóságok képviselői, igy békésmegye küldöttségének tagjai voltak a törvényhatóság részéről: dr.Berthóthy Károly, Mázor Elemér, Beliczey Géza felsőházi tag. dr. Novák Kamill, Geist Gáspár és dr. Tóth Pál országgyűlési képviselő. A küldöttséget vité" dr. Márky Barna alispán vezette. A leleplezés után Darányi Kálmán miniszterelnök felolvas­ta a kormányzói kéziratot, majd igy folytatta beszédét: — A szobor most elkészült. Hódolattal kérem Főméltóságod engedélyét leleplezésére. Ezeréves történetünk sok dicső hőse közül mint ember, a legkimagaslóbbak egyike II. Rákóczi Ferenc. A nagyságos vezérlő feje­delem, a száműzött bujdosó fejedelem nem privátomért, hanem cum Deo pro patria et libertate küzdött Lángoló hazaszeretet, kris­tálytiszta jellem, emberfölötti önzetlenség, hatalmas erkölcsi erő ! Adja Isten, a magya­rok Istene, hogy most, amikor dicső emléke, alakja e szoborban ércbe merevedik, minden magyar szivében találjon otthont, a határokon innen és túl Rákóczi megnemalkuvó, örökké élő szelleme, páratlan áldozatos hősi jelleme. A kormányó ezután engedélyt adott a szobor leleplezésére. A hatalmas nemzetiszinü lepel lehullott a szoborról és felhangzott Ber­lioz Rákóezi-indulója. Homan Bálint ünnepi beszéde A kormányzó nevében Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a követ­kező emlékbeszédet mondotta: ~ Rákóczi szobráról lehullott a lepel : érebeöntött képe egy egész nemzetet késztet hódolatra. Az ország kormányzója és az egész nemzet eljött a hívásra, hajlik az intésre, kész a hódolatra- Emlékét idézzük Rákóczi Ferenc­nek, az enibernek és a fejedelemnek, a dia­dalmas hősnek és a bujdosónak. Rákóczi Ferenc, fejedelmek sarja, büszke hagyományok, töméntelen vagyon gazdag örököse. Anyai ősei a török kiűzésével és Er­dély bekebelezésével óhajtották az ország te­rületi egységét helyreállítani; a királyhüség utján katolikus alapon életrehivott teljes poli­tikai egységben látták a jövő fejlődés zálogát. — A területileg széttagolt, önállóságától megfosztott országban apái nevei, ősei emlé­ke, hagyományai, vagyona kijelölték történeti útját. A nemesi közvélemény, a szegény jobbágynép benne kereste vezérét, a nemzeti függetlenség, az ősi alkotmány, a vallássza­badság és a sanyargatott jobbágynép hivatott védelmezőjét. Tehetsége országépitő, szervező, alkotómunkára, a régi nagy királyok munká­jának folytatására, Zrinyi Miklós elgondolásá­nak megvolósitására hívta. Rákóczi Ferenc jobbágyvé- delme, politikája, hadseregszervezése — Uj elem politikájában a jobbágyvé­delem. Verbőczy óta először történt, hogy a kiváltságos rend tagja — emberséges, érzé­seinek és bölcs politikai megfontolásoknak engedve — hadseregébe fogadta és védelmé­be vette a jobbágyokat s ezáltal a rendi Ma­gyarország élesen körülhatárolt nemzetfogal­mát átfogóbb nemzetfogalommá bővitette. — A cselekvés idejét külpolitikai és bel­politikai szempontokból egyaránt a legszeren­csésebben választotta meg a spanyol örökö­södési háború és a belső feszültség legkriti­kusabb időpontjában. Reálpolitikájának bizo nyitéka hadseregszervező munkássága is. Az állandó hadseregben látta a magyar ügy sike­rét. Megvalósitolta az önálló nemzeti hadse­reget s ennek ellátására virágzó hadipirat teremtett. — A felszabadító hadjárattal Magyaror­szág uj korszak küszöbéhez ért. A helyzet megérett a modern állam kormányrendszeré­nek és közigazgatásának bevezetésére. Rá­kóczi Ferenc kétségkívül alkalmas lett volna ennek a feladatnak a megoldására, de katona- politikai okokból kénytelen volt megalkudni a rendi szellemmel. A szécsényi országgyűlé­sen lengyel mintára életbeléptetett konföderá­ciós alkotmány nemhogy előrevitte volna, de keresztezte;, sőt hátramozdit.otta a fejlődést. A rendek — az abszolutizmus eszközét látván a modern kormányzati rendszerben — bizal­matlanul fogadtak minden újítást és fejedel­müknek a központi hatalom erősítését célzó törekvéseivel is mereven szembehelyezkedtek. (A ,Békés* munkatársától.) Hétfőn tör- történelmi jelentőségű napja volt Magyaror­szágnak, délelőtt érkezett Budapestre Miklas Vilmos osztrák szövetségi elnök, aki 9 év óta a legnagyobb államfői bölcsességgel vezeti a baráti szomszédos állam ügyeit. Magyarország teljes katonai és polgári pompával fogadta az osztrák államfőt. Erről a találkozásról Darányi miniszter- elnök találóan jegyezte meg: az egész oszt­rák nemzet lesz ez alkalommal Magyarország vendége. A háború befejezése óta először Iá tógát el Magyaroszágra külföldi államfő és jelentősége van annak, hogy éppen az auszt riai államfő első ilyen vendégünk. Miklas elnök különvonatát már a határ­—- A magyar szabadságért oly lelkese­déssel, hittel, önmegtagadással, hősiességgel és hűséggel vívott nyolcesztendős küzdelme végéhez ért a majtényi sikon. A szababság- harc hőseit a hatalom megalkuvásra és hó­dolatra kényszeritette. A nagy küzdelem még­sem volt eredménytelen. A nemzet érzelmeit és erejét Bécs is kénytelen volt megszívlelni. Az ünepség befejezte után, vasárnap es­te hazaérkezett a vármegyei törvényhatóság küldöttségét vezető vitéz dr. Márki Barna al- isoán. Alkalmunk volt az alispánnal az ünnep­ségen nyert benyomásairól beszélni és az alis­pán a következőket mondotta: — Sok hasonló ünnegélyen volt alkal­mam rétszvenni, de elmondhatom, hogy az utóbbi idők valamennyi ünnepsége között ez volt a legszebb úgy a megrendezés, mint kül­sőségek, valamint az ünnepség felemelő han­gulata tekintetében Ezt pedig — figyelemmel arra, hogy a miniszterelnökség rendezte — ter­mészetesnek találom. A szobor maga impozán­san hat a Kossuth-tér földmivelésügyi minisz­tériumi oldalán. A szoborral szemben elhelye­zett tribün páholyában a kormányzó ur és kí­sérete foglalt helyet. Két hatalmas páholyban otdalt a vármegyék diszmagyaros küldöttségei, a díszes ruháju vármegyei hajdúk, a lengő megyei zásziók színes képet nyújtottak. A diplomáciai testület és egyéb előkelőségek csak fokozták a dekorativ hatást Csodálatosan szépek voltak az ország különböző vidékeiről megjelent szinpompás ruháju népi küldöttsé­gek. Egyik szebb volt, mint a másik. Nehéz volt eldönteni, hogy melyik csoport a legszebb. Mi békésmegyénak fájó szivvel gondol­tunk rá, hogy a mi pátriánk népe nincs ebben a meseszép menetben Pedig ha ritkán láthat­juk is, tudjuk, hogy gyönyörű volt a békés­megyei népviselet. Ezt valahogy fel kell tá­masztani, sőt fejleszteni. A mezőkövesdiek például egyre nagyobb művészi tökélyre eme­lik amúgy is csodás szineződésü ornamantikáju- kat. Ez — mondom — fájó érzést váltott ki, de egyben a békésmegyei népviseletek újra fel- támasztásának vágyát. Ilyen érzésekkel jöttünk haza II. Rákóczi Ferenc szobrának leleplezéséről, örülök, hogy ott voltam és láttam, hallottam azt, hogy a magyar ragaszkodik történelmi múltjához, megbecsüli nagyjait és istápolja a népi értéke­ket. Erre szükségünk is van, ha ebben a ha­talmas, idegen, sőt nagyrészt ellenséges érzü­leti néptengerben továbra is fenn akarunk maradni. állomástól kezdve ünneplő küldöttségek üd­vözölték és amikor a ragyogó tavaszi délelőt- tön a vonat a főváros határába ért, a Citadel­lánál elhelyezett tüzérosztag 24 ágyulövéssel köszöntötte az elnököt. Az egész főváros népe az utcákon izgatottan várta az osztrák elnök megérkezését. Ami­kor a különvonat áthaladt az összekötő va­súti hídon, az ágyulövések még tartottak, a Keleti pályaudvarra való érkezéskor újabb 12 diszágyulövés dördült el. A pályaudvar kijáratánál hatalmas tömeg j várta az érkező elnököt, amikor a vonat ! megállt, Magyarosztig teljes katonai és polgári pompával fogadta az osztrák államfőt

Next

/
Thumbnails
Contents