Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-04-28 / 94. szám

LXIX. évfolyam 94. szám Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC t Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Békésinegyéből több száz munkás megy dolgozni májusban Németországba (A „Békés“ munkatársától.) A magyar­ság nehéz életének egyik legsúlyosabb prob­lémája a munkáskérdés megoldása ; munka- alkalmak teremtése. Különösen súlyos a hely­zet ebben a tekintetben Békésvármegyében, a mostanában munkát nehezen találó kubiku­sok és egyéb kétkézi munkások őshazájában. A főispán látva a súlyos helyzetet minden alkalmat megragad, hogy a dolgozni vágyó kezeknek munkát és megélhetést lehessen biz­tosítani. Ebből a célból érintkezésbe lépett a Faluszövetséggel és az illetékes miniszterrel s megvan rá a kilátás, hogy május hó folya­mán többszáz munkás alkalmazást nyer Németországban, hat hónapon keresztül répaföldek megművelésére. A munkások teljes ellátáson kivid fizetést is kapnak, előre meg­kapják útiköltségüket és minden remény meg­van rá, hogy apróbb időközi kiadásaik fede­zésén felül mintegy 3—400 márka tiszta ke­resetet hozhatnak magukkal. Az ide kikül­dendő munkások 60 százaléka nő lesz. Elhe­lyezésük és ellátásuk a mai német munkás­viszonyokhoz méltóan tisztességes lesz. Ez az akció bizonyára nagy mértékben hozzájárul majd a munkáskérdés feszültségé­nek csökkentéséhez. Ugyancsak a munkanélküliséget fogja enyhíteni az a másik akció, amely arutómun- kásoknak Ausztriába való szerződtetését cé­lozza és amelyre vonatkozó tárgyalások foly­nak és sikerrel biztatnak. Jelentkezzenek a Amint már említettük, az idén is nyaral­tat Gyulán az Országos Társadalmi Biztositó. A helyi vezetőségnek sikerüjt a közelmúltban elhárítani azokat a nehézségeket, amelyek kétségessé tehették volna az idei tauoncnya- raltatást. Négy kerületi pénztár : Gyula, (a bé­késcsabai kirendeltséggel) Hódmezővásárhely, Szentes és Makó küldik el a kerületükbe tar­tozó 18 éven alól levő fiutanoncokat kéthetes csoportokban a gyulai Városerdőben létesíten­dő cserkésztáborba üdülni, ahol nemcsak a nagyszerű természeti adottságok, hanem az elmúlt évek során kiválónak bizonyult vezetés és felügyelet is kellemessé én hasznossá teszi a fiatal tanulók gyulai nyaralását. Bár ma már valószínű, hogy a munka­adók sem zárkóznának el tanoncaik szabad­ságolásától, a nyaraltatás lehetőségét előmoz­dítja az a miniszteri rendelet, amely a tanon- cok részére évenként két heti fizetéses sza­badságot biztosit. Az OTI gyulai kerületi pénztára felhívja az érdekelteket, hogy nyaraltatás céljából leg­később május 2-ig az ipartestületnél, avagy az gyulai tanoncok OTI nyaralfatásra OTI kerületi pénztáránál kapható jelentkező- lapokon annál is inkább jelentkezzenek, mert későbbi jelentkezések nem lesznek figyelem­be vehetők. Jelentkezhetik minden 18 évét még be nem töltött fiutanonc (lányok nem) aki fér tőző betegségben nem szenved és a MABI-nak nem tagja. (A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete ugyanis külön gondoskodik tagjai nyaraltatá-sától.) A jelentkezőket orvos vizs­gálja meg és értesítik majd, hogy mely idő­pontban kerül rá a sor. Az első csoport minden valószínűség szerint jnunius 14-én száll táborba a Város­erdőben. A kerületi pénztár vezetősége nyomaté­kosan hangsúlyozza a jelentkezési határidő betartásának fontosságát, melyet azért kellett május másodikéban megállapítani, hogy kellő idő álljon rendelkezésre az orvosi vizsgálatok megtartására, az előkészületek megtételére és a nyaraltatottak beosztására. Miklós herceg? elhagyta üoniántát (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Miklós her­ceg, akit tudvalévőén kizártak a királyi csa Iádból, mert nem akarta a ktrály akarata el­lenére kötött házasságát felbontani, felesége kíséretében magánrepülőgépén elkagyta Buka­restet. Utjának első állomása Bées. A herceg neve a jövőben Branja Miklós lesz. Lelkes hangulatban ünnepelte a NÉP Darányi Kálmánt Szerkesztőség és kiadóhivatal fiynla Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Európa békéjének bázisa Nemcsak a belső politikai életnek vannak malomalatti bölcsei, kávéházi konrádjai és ku- vikmadarai. A nemzetközi politikában is unos- untalan találkozunk mindentudókkal, akik úgy tüntetik fel magukat, mintha különleges hírforrásokkal rendelkeznének és nagyképii ér­tesüléseket adnak tovább, gyakran két állam­férfi legbizalmasabb négyszemközötti beszél­getéséről is. És ezeknek a minden lében ka­nalaknak annál könnyebb dolguk van, meid a nemzetközi politika felelőtlenül szállongó híreit, gyakran épen az egymással ellentétes érde­keket képviselő hatalmi csoportok táplálják egymás ellen. Mi magyarok igen jól ismerjük ezeket a módszereket, ismerjük a stílust: a kisantant vénasszonyos pletykálkodásait, sőt ami ennél is több, tudatos hamisításait s nem szoktunk meglepődni a különböző alaptalan híresztelé­seken. És nem újdonság nekünk az sem, hogy amióta Magyarország megtalálta baráti szálait Olaszország és Ausztria felé, — főleg pedig amióta ezeket a szálakat szorosra fűzte a római paktumban, azóta a tendenciózus híradások igen sűrűn kikezdik ezt a baráti szövetséget. A kisantant szerint negyedévenként baj van, hol az egyik, hol a másik szövetségessel, — s ha híradásaiknak csak egy századrésze is igaz volna, a római szövetségbe tömörült há­rom ország ma már talán a föld színéről is eltűnt volna. Szerencsére, mindez csak ellenfeleink jámbor óhaja, vagy divatos szót használva, vágyálom maradt. Mialatt az ilyen hirek is­mételten felbukkantak, a római paktumba tö­mörült államok barátsága és közössége egyre jobban összeforrt, megerősödött, a legnehezebb időkben is — gondoljunk csak az abesszin há­borúra — kiállotta a tüzpróbát s uj, az egész világ előtt feltűnést keltő dokumentációkban jutott kifejezésre. A fantasztikus híresztelések a legutóbbi hónapokban is megindultak, — de ez alkalom­mal az elsőrendű célpont nem Magyarország, hanem Ausztria volt. Az olasz—osztrák vi­szony elhidegüléséről, Ausztriának a paktum­tól való eltávolodási szándékáról, sőt kilépé­séről irt már a világsajtó egyik része. Most, a Mussolini-Schuschnigg velencei találkozója után, — már bizonyos távlatból szemlélve az eseményeket — megállapítható, mennyire komolytalanok voltak ez alkalommal is a rosszindulatú híresztelések. A találkozás a legszivélyesebb külső keretek között folyt le, sok apróságban is kifejezésre juttatva azt a valóban baráti viszonyt, ami a két ország kormányfői között van. Eredményben pedig újból leszögeztetett hogy a két ország külpo­litikájában teljes az összhang, a józan érdek- közösség kapcsolatait semmi sem zavarja, a római paktum hatékonyan működik Olaszor­szág, Magyarország és Ausztria között. A híreszteléseket felröppentő sajtó már is kénytelen takaródét fújni — s kellemetle­nül bár, de megállapítja: Olaszoszág és Auszt­ria barátsága zavartalan s a római paktumot nem lehet aláaknázni most sem. Természetes, hogy Magyarország öröm­mel látja ezeket az eredményeket, — noha kétség sem merülhetett fel az ellenkezője iránt. Hiszen Schuschnigg kancellár a római ut előtt Budapesten járt, hogy Darányi Kálmán minisz­terelnökkel folytatott megbeszélései ugyan­azzal az eredménnyel jártak, mint a velencei találkozó. De örömmel kell látni a római paktum szilárdságát egyes bajkeverő politikusokon kívül s az egész európai közvéleménynek is, mert a római paktum Európa békéjének egyik legbiztosabb bázisa. Olaszország, Ausztria és Magyarország a békés fejlődés politikáját szol­gálta, s ezt fogja szolgálni a jövőben is. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A Nemzeti i Egység Pártja hétfőn este értekezletet tartott, j amelyen megjelentek Darányi Kálmán minisz- ■ terelnök, Hóman Bálint kultuszminiszter, Bor­nemisza Géza iparügyi miniszter, Lázár Andor igazságügyminszter, Széli József belügyminisz­ter, továbbá Marschall Ferenc, Tasnádi Nagy András, Mikecz Ödön, Halla Aurél, vitéz Bobory György államtitkárok és a párt képviselőtagjai nagy számmal. Ivády Béla pártelnök először a párt há­láját és köszönetét tolmácsolta Darányi mi­niszterelnöknek, amiért a szegedi propaganda- uttal a párt szervező munkájában szivvel-lé- lekkel és valóban átütő sikerrel vett részt. Szavait a képviselők lelkes tapsa és éljenzése közben ezzel fejezte be : — Isten segítsen, szeretett pártvezérünk, továbbra is felelősségteljes, nehéz és rögös utadon! A pártelnök ezután Széli József belügy­minisztert köszöntötte. — Mi megnyugvással látjuk — mondta ! feléje fordulva —, avatott kezedbe letéve az i ország egyik legnagyobb kincsét, az ország rendjét, belső békéjét, nyugalmát és biztosí­tunk, hogy a legteljesebb bizalommal tekin­tünk munkásságod felé. Lelkes tapssal fogadták Ivády Béla sza­vait a párt tagjai, ezután az újonnan ki­nevezett belügyi államtitkárt, vitéz dr. Bobory Györgyöt részesítették meleg ovációban, majd dr. Mikecz Ödönt, az igazságügyminisztérium uj államtitkárát ünnepelték. A párt ezután egyhangúlag elhatározta, hogy Bobory György lemondásával megürese­dett képviselőházi alelnöki tisztségre Tahy László államtitkárt jelöli. Végezetül a külön­böző bizottsági tagsági helyeket töltötték be, majd vitéz Csicsery-Kónay Istvánt köszöntötte hosszú betegségéből való felépülése után az elnök, akit a párt tagjai az értekezlet után szeretettel vettek körül.

Next

/
Thumbnails
Contents