Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-04-26 / 93. szám

BÉKÉS­1937 április 27 A Tiszántúli útügyi kongresszuson két Békés megyét érintő ut kikő* vezését követelték lehet. A Nemzeti Egység gondolatát, ne csak az otthon falain belül, hanem ezen kívül is hirdessék. Bíz­zanak benne és támogassák öt mun­kájában, a munka gondolata vezet engem és munkájának eredinényeikép rámutathat az egészség­házakra, napközi otthonokra, tanyaközpontok bekötő útjaira. Ide sorozható a Körös duz­zasztógátjának építése is. Ezek mind a fejlő­dés útjára viszik a járás életét. A legteljesebb mértékben fel kell karolni Békésen a hajózás ügyét. A megvalósításra az alkalmat meg kell ra­gadni, mert e nélkül nem lehet a gazdasági élet fellendüléséről szó. — Azokat a dolgokat pedig, amelyek a községet és a járást jogosan megilletik, egyenesen követeljék a kormány­zattól. Békés és a járás boldogulására ürítette poharát. A nagy lelkesedést kiváltott beszéd után Balog Gábor, az Ipartestület el­nöke köszöntötte a főispánt és a képviselőt. Azt kérte a főispántól, vigye keresztül, hogy Budapest kerüljön közelebb Békéshez, mert úgy a képviselő is gyakrabban eljöhet. A mezőberényi ipartestület elnöke, Ruck Jó­zsef viszont azt kérte, hogy ne engedjék a mezőberényi ipartestüíetet megszüntetni. Án­gyán Béla megnyugtatta, hogy az iparügyi miniszter ez irányú Ígéretet tett neki és azt ő már megüzente a mezőberényi iparosságnak. Petneházy ny. min. tan. a Nemzeti Egység eszméjéhez való ragaszkodásról nemcsak egyes alkalomakkor, de mindig tanúságot kell tenni. Ha 10 millió magyar egyet akar, nincs veszélyben az ország Magunkban kell bizni, mert csak igy érhetünk el eredményt. Most itt van közöttünk a főispán akire mindig számít­hatunk és ha vele együtt dolgozva összetar­tunk. nem ismétlődhetik meg ja régi múlt. A szeretettől és ragaszkodástól áthatott beszédek után a főispán egyik külön terem­ben fogadta Mezőberény és Köröstarcsa köz­ségek küldöttségeit, amelyek különböző kéré­seket terjesztettek elő. Megígérte, hogy min­den tőletelhetőt megtesz. A köröstarcsai kül­döttség meghívta a rendezendő köröstarcsai napra és megígérte, hogy nem csak akkor, de előbb is ellátogat a községbe és a helyszínen szemléli meg a rközség lendületes munkássá­gának eddig is elért szép eredményeit. Éjjel fél tizenkettőkor indult a főispán az egybegyűltek lelkes ünneplése közben haza. Akik elkísérték a főispánt a rossz erdei tanyák közé és a békési Nemzeti Egység otthonának avatására azokban kialakult azt a tudat, hogy ezeken a helyeken nemcsak a vármegye élén álló kormányexponens je­lent meg, hanem vármegyéért és nemzetért fáradságot nem ismerőén dolgozni tudó és akaró és Magyarors ág jövőjében fanatikusan bízó igaz magyar férfi kapcsolódott egybe a társadalom különböző rétegeivel, szeretetet, se­gítséget vitt közéjük és őszinte barátságot, bizalmat kapott cserébe. lehér ruhában dolgozhat a DOBAY cég által forgalomba hozott KARBON- ÉS K0P1RPAP1R0KKAL Csütörtökéi! fogadó napol tart Gyulán gr Pongrácz (A „Békés“ munkatáisától.) Gróf Pongrácz Jenő, a gyulai választókerület országgyűlési képviselője folyó hó 2 '-én, csütörtökön dél­után 4 órától a Nemzeti Egység irodájában fogadónapot tart, amelyen készséggel áll a vá­ros polgárságának — természetesen pártkü- lömbség nélkül rendelkezésére. A megje­lenni óhajtók előzetesen feltétlenül jelentkez­zenek legkésőbb szerdáig a szervezet irodájá­ban. Hivatalos óra délután 4—6 óráig. ÍRÓGÉPSZALAGOT vegyen DOB AY könyvkereskedésében. (A „Békés“ tudósitója jelenti) Óriási ér i deklődés mellett nyitotta meg szombaton dél­után Debrecenben, a megyeháza közgyűlés- j termében Rakovszky Iván v. b. t. t. ny. bel- i ügyminiszter, a Magyar Touring Club diszel- nöke, az V. Útügyi Nagygyűlést, amelyen részt Vett Csizmadia András is és Geiszt Gyula Bé- késmegyébőí. A vármegyeháza küzgyiilési termét ér­dekes térképek, táblázatok és grafikonok dí­szítették, amelyek a fontosabb magyarországi és külföldi útterveket szemléltették. Rakovszky Iván hangoztatta, hogy a ma­gyar utkérdés kihatásaiban gazdasági, honvé­delmi és szociális probléma. Kifejtette, hogy az úthálózat fejlődésének három főproblémája van: a régi utak átala­kítása, uj utak építése és a meglévők kar­bantartása, s részletesen fejtegette ezután eze­ket a problémákat. Hangoztatta, hogy a kor­mány a meglévő útjaink modernné tétele terén az utóbbi évek során s >k helyeset és mara­dandót alkotott. Ismertette a múlt hibáit. — Takarékoskodtunk utaink karban­tartása terén — folytatta, — ez a takaré­kosság azonban végeredményben pénzpocsé- koláshoz vezetett, mert a leromlott utak hely­rehozatala sokkal több pénzt emészt fel, mint amennyiben ezenek az utaknak évről-évre tör­ténő karbantartása került volna. Hangoztatta, hogy a jó ut a kultúra tük­re is, s a jó utak lehetővé teszik a vidék, közelebbről a tanyavilág és a falvak belekap- csolódását az ország kulturális életébe. A megnyitó után báró Urban Gáspár országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, aki a Tiszántúl utproblémáit fejtegette nagy­(A „Békés“ tudósitója jelenti.) A szegedi egyetem nagy előadó termében vasárnap dél­előtt tizenegy órakor rendezte a Turul szegedi szövetsége áprilisi kulturtáborát, amelyen Rajniss Ferenc dr. országgyűlési képviselő mondott beszédet: Mi — mondotta — csak akkor tudunk megmaradni, ha öntudatos, faji alapon álló nemzet maradunk. A kultúrában a sajtó ha­talmas szerepet tölt be és a magyar kultúra szempontjából nem mindegy, hogy kik vezetik a magyar sajtó tollát. A baloldali sajtóban Magyarország halá­los ellenségét látom. A Budapesti Nemzetközi Vásárok egyik legnépszerűbb attrakciója a rádióüzenet-köz- vetités. A közönség, amely mindig csak hall­gatója a rádiónak, a vásáron előadóvá avan­zsál : — bárki odaállhat a vásár Stúdiójában felállított mikrofon elé és saját szavaival mond­hat üzenetet, vagy küldhet üzleti természetű utasítást hozzátartozóinak, alkalmazottainak, vagy üzlettársának. Az elmúlt évek tapaszta­lataiból jól tudja mindenki, hogy a rádióban megszólaló ismerős hang páratlan élményt je­lent annak, akinek szól és különleges mulat­tató szórakozást mindenki részére, hiszen a sorra elhangzó ötletes és bájos üzenetekből és a folyton változó hangokból a rádióműsornak olyan csokra kerekedik ki mindig, hogy még hetek hónapok múlva is örömmel emlegetik. Az idei Nemzetközi Vásáron a közönség a következő időpontokban állhat a vásár te­rületén lévő mikrofon elé : Április 30-án, pénteken a vásár megnyi­tásának napján 15.30—16 óráig. Május 1-én, szombato 15—16.10 óráig. Május 2-án, vasárnap 6-án áldozócsütör­tökön ás 9-én vasárnap 9.10—9.55-ig, 12.30— 13.55-ig és 15.30—16.55 óráig. A vásár többi napján, május 3-án, 4-én, szabású és adatokkal frappánsan alátámasz­tott beszédében. — Az államnak és a törvényhatóságok­nak válvetett együttműködése a Tiszántúlon különösen sürgős — mondotta többek között mert talán sehol az országban nem hárul annyi törvényhatósági útra országos forgalom, mint éppen a Tiszántúlon, így a tiszántúli tör­vényhatóságokra hárul az útépítés és karban­tartás tekintetében mondhatni a legnagyobb feladat. Elsősorban is a Félegyháza—Szen­tes—Orosháza, azután a Kecskemét —Békéscsaba—Gyula, Debrecen — Békéscsaba viszonylatokban kell elsőrendű müutakat építeni Dálnoky Kovács Gyula államtitkár vála­szolt ezután Orbán Gáspár képviselő beszé­dére, aki kijelentette, hogy a pénzügyi bizott­ság a óiaga hatáskörében is foglalkozott ezek­kel a problémákkal, s tervbe vették egy szak- bizottság megalakítását, amely behatóan fog­lalkozna Magyarország útügyi problémáival. A következő felszólaló Kállay Miklós ny. miniszter volt, aki hangoztatta, hogy az idegeneket sohasem a Dunántúl vonzotta, ha­nem inkább az ország keleti része, a Horto­bágy, Bugacz. Többet érne, ha a Balaton kul­tusz helyett Orosházán keresztül Mezőhegye­sig elsőrangú állami utat építenének. Fontos a Tiszántúl útjainak nagyobbmérvü kiépítése s ebben a tekintetben egy nagy Keletmagyar­országi akcióra van szükség A nagygyűlés ezután üdvözlő táviraios kát küldött Darányi Kálmán miniszterelnök­nek, Bornemisza Géza kereskedelemügyi é­! oldali, nemzeti mozgalmak, akor az ország is­mét a baloldal martaléka lenne. Ezután sürgette az újságírói kamara fel­állítását. Rajniss Ferenc dr. országgyűlési képvi­selő majd egy órás beszédét dübörgő tapssal fogadta a mintegy ötszáz főnyi közönség. Cikkeket olvasott fel a magyarországi li­berális sajtó háború előtti számaiból és bebi­zonyította, hogy a kormánypárti sajtót táma­dó és a pápai enciklikákal ma annyim hirde­tő lapok egyenesen „hülye püspöknek“ és „buta katolikusnak“ nevezte azokat a papokat és lelkipásztorokat, akik Prohászka Ottokár I zászlaja alatt meneteltek. 5-én. 7-én, 8-án és 10-én 11.15-11.55-ig, 13.15-14.30-ig és 15.30-16.40-ig. A kialakult gyakorlat szerint, azok akik a vásár mikrofonja elé akarnak állni, még odahaza megbeszélik hozzátartozóikkal, hogy melyik időpontban „lessék“ a rádióban az is­merős hangot. Természetesen, akik ilyen előre meghatározott időpontban akar mikrofon elé kerülni, annak idejekorán, legalább fél nappal előbb kell ezt a szándékát a vásár Stúdiójá­ban bejelentenie. A rádióüzenet dija húsz szóig 1 50 P., húsztól negyven szóig 2.50 P. A területében hatalmasan megnövekedett és szenzációs látványosságban tetemesen bő­vült vásár — egyébként — már teljesen feli épült és zöldlombos, tarkavirágos tavaszi kör­nyezetében büszkén várja pénteki ünnepélye- megnyitását. Budapest pedig vendégszeretette- és olcsósággal fogadja az egyre nagyobb tö­megekben érkező vidéki és külföldi látogató kát. Az utazási és menetjegyirodák, ahol tud­valévőén bárki válthat féláru utazást és egyéb nagy előnyöket biztositó vásárigazolványt, napról-napra újabb utánpótlást kérnek, ami­ből nyilvánvaló, hogy a vásár látogatottsága jóval nagyobb lesz, mint volt eddig bármikor. — 412 1—1 Fabinyi Tihamér pénzügyi miniszterhez jnnaawagMPaqwiaBaHHBMMiAaiBi^JiiKgaBBBailMKBgPeail A baloldali sajtó Ma^yarorixá^ ellensége Ha Magyaroszágon megszűnnének a jobb­A Budapesti Nemzetközi Vásár látogatói ezidén is beszélhetnek rádión hozzátartozóikhoz

Next

/
Thumbnails
Contents