Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-04-22 / 89. szám

Gyula, 1937. április 22 csütörtök LX1X. évfolyam 89. szám. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér A főispán és az alispán Berettyóújfaluba utazik hr. Feilitzseii arcképleleplezésére Darányi Kálmán az európai szellemi áramlatokról Darányi Kálmán miniszterelnök két nagy beszédet mondott Szegeden a Nemzeti Egység Pártjának zászlóbontó naggyülésén és az azt követő banketten. A Városi Színházban el­hangzott beszédében széles alapon, a magyar élet égető kérdéseit felölelő megnyilatkozás­ban fejtette ki álláspontját*és mutatott rá kö­vetendő politikájának irányvonalaira a fehér asztalnál elmondott felszólalásában pedig azok­ról az egészséges „európai szellemi áramlatok­ról szólott, ameljfk a nemzet életében már sokszor jelentkeztek#és arra hatással voltak. Már a költségvetés számadataiban meg­mutatkozott, hogy a miniszterelnök elgondo­lásai annak a népies nemzeti politikának je­gyében kívánják megmunkálni a magyar jövő útjait, amely magán viseli a szociális gondos­kodás bélyegét. Nem véletlen, hogy a kormány népies szociális politikát hirdet és azt nem szentimentális okokból teszi, hanem azért, mert az a meggyőződése, hogy olyan intéz­kedésekre van szükség, amelyek a magyarság anyagi erejét megsokszorozzák és biztosítják azokat az előfeltételeket, amelyek a nép anyagi boldogulását jelentik. Ezért kell gondos körül­tekintéssel és mérlegeléssel egyaránt foglal­kozni a gazdakérdésekkel, az ipar problémái­val és a kereskedelemmel, vagyis mindazon tényezőkkel, amelyek a nemzet anyagi erejét gazdagítani hivatottak. Hogy azonban a nemzet mindeddig fenn­maradhatott és azokat a csapásokat, amelyek a magyarságot sorozatosan sújtották, erőben túlélte, annak nemcsak az az oka, hogy az anyagi megalapozottságunk mindig biztosítva volt, hanem az is, hogy a szellemi erők kifej­lesztésére is mindig gondot fordítottunk és mindig helyesen tudtuk a magyarság szelte- j mével összeegyeztetve átvenni és felhasználni j azokat az egészséges európai szellemi áram- j latokat, amelyek minden nemzet életében je- ; lentkeznek s amelyeknek megismerése és fel- | használása elől elzárkózni nem volna helyes j politika. Fontos azonban az, hogy az európai eszméket ne válogatás nélkül préselj tikját szel lemi életünkbe, hanem a magyarság adottsá­gaihoz hasonitva megfelelő átfésülés és feldol­gozás után igyekezzünk azokat a magyarság sajátos érdekeinek szolgálatába állítani. A szellemi erők rendkívüli jelentőségének latolgatásakor ki kell térni az egyházak sze­repére is, mert azok kivétel nélkül jelentősen gyarapítják a nemzet szellemi erejét és erköl­csi ellenállását. Azt a kultúrát és nemzeti erőkészletet, amelyet a feladatuk magaslatán álló egyházak működése jelent, semmi sem pótolhatja s annak hiánya óriási veszteségét jelentené a nemzeti történelemnek. Darányi Kálmán szegedi kettős megnyi­latkozása nemcsak a Nemzeti Egység Parija szegedi szervezetének volt nevezetes napja, hanem az egész magyar politikai életnek is, mert mesterkéltség és taktikázás nélkül mu­tatott rá azokra az igazságokra, amelyek jö­vőbeni célkitűzéseit meghatározzák. Bátor kézzel nyúlt hozzA a miniszterelnök a legké­nyesebb kérdésedhez is és olyan határozott hangon, az államférfiul bölcsességnek olyan félreismerhetetlen élességével szabott irányvo­nalat a kül- és belpolitika minden vonatkozá­sában, hogy még azok a kevesek is, akik nem értenek egyet a kormányelnök felfogásá­val, elismeréssel kell, hogy adózzanak nemes terveinek és átgondolt érveinek igazsága előtt. A magyar nemzeti társadalom bizalommal és örömmel figyelt fel Darányi Kálmán sza­vaira az ország minden részében és várja a megvalósulást, amelyet bizonnyal meg fog hozni a népies nemzeti politika igaz szándékú, céltudatos akarásu vezéer. (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Április 24- én, szombaton délben leplezik le Berettyóúj­faluban a vármegyeházán Feirlitzsch Berthold előbb Bihar, majd Békésvármegye volt főis­(A „Békés“ munkatársától.) Május 2.-án vasárnap leplezik le Budapesten, a Kossuth Lajos-téren II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát. A miniszterelnök felhívta Békés várme­gyét, hogy a leleplezésen diszmagyar-ruhás (A „Békés“ munkatársától) Szegény ha­tármenti város Gyula, Trianon elvágta élet­erét, minden alkalmat és lehetőséget meg kell tehát ragadni, amely jövedelemhez juttatja városunk nagyon is rászoruló termelőit, ipa­rosait, kereskedőit. Ilyen alkalomnak kínálkozik a diáknya- raltatás és az OTI tanoncnyaraltatása. Mintha valami titokzatos hatalom iparkodnék meg­akadályozni, hogy itt Gyulán az életrevaló lehetőségek valóra váljanak. Talán nyomorú­ságos életünkben annyira megszoktuk már az éppen csak vegetativ életet, hogy idegen­kedünk az élénkebb lüktetésű gazdasági vér­keringéstől. Talán annyira enerváltak vagyunk, hogy sem koncepció, sem kezdeményező erő, sem energia nincs bennünk a kínálkozó lehe­tőségek kihasználására. Akármelyik eshetőség áll gátlásként a kellő aktivitás elé, ki kell vetni. A tespedés sülyedést, pusztulást okoz. Ma nem lehet negatívumokkal életerői önteni az elgyengült gazdasági szervezetbe. Ma kell mindenkinek egész emberként, sőt sokszor emberfeletti módon dolgoznia. Mindezt azért bocsátottuk előre, mert ha lassan is, de egyre erősödve öntik el a tava­szi sugarak a télből ébredező világot, lassan itt lesz a nyár és — amint értesültünk — a nyaraltatási akciók dolgában még semmi meg­állapodás, semmi előkészület nem történt. pánjának arcképét, amelyet Karlovszky Ber­talan festett. A leleplezésen résztvesz dr. vitéz Ricsóy- Uhlarik Béla főispán és dr. vitéz Márky Barna alispán is. küldöttséggel képviseltesse magát. Értesülésünk szerint Békésvármegye tör­vényhatósága egy nagyobb küldöttséggel kép­viselteti, amelyet a főispán és az alispán fog­nak vezetni. Az OTI országos vezetősége arról infor­mált bennünket, hogy a dunántúli, mátravi- déki városok, falvak már a múlt év október, november havába* elárasztották részletesen kidolgozott kedvező ajánlatokkal az országos igazgatóságot. Elszállásolásra objektumokat ajánlottak fel, közölték az étkeztetési lehető­ségeket, biztosítottak megfelelő kulturális és higénikus feltételeket. És ez természetes is, hiszen 250—300 serdülő gyermek két-három havi fogyasztása nem könnyen elhanyagolható gazdasági előnyt jelent. Nekünk ez irányban még nem történt semmi, sőt a tavalyi tapasztalatok a tanonc- nyaraltatással kapcsolatban nem hatottak min­denben a legbiztatóbban Megtört például, hogy Cyulán nem tud­ták a nyaraló tanoncokat meleg fürdőhöz jut­tatni, mert egyik fürdő sem volt hajlandó a tanoncok számára a fürdőt rendelkezésre bo­csátani. Sokszor a munkaadók nem engedték el tanoncaikat egy-két hétre, de mégcsak hét­végi üdülésre sem. Másfelé egészen mások a tapasztalatok úgy a hatóság, valamint a város polgársága részéről. Igen nagyjelentőségű probléma ez. Ha még nem késő, lássanak hozzá az illetékesek : mentsék meg, ami még menthető. Vakmerő betörőbanda működött az éjjel a szarvasi községházán A Békés munkatársa jelenti, hogy szerdára virradó éjszaka vakmerő betörési kísérlet történt a szarvasi községháza pénztárába. Éjjel egy óra után megszólalt a vészcsengő. Az ügyeletes községi rendőr egyik társával azonnal a pénztárhelyiség felé rohantak és annak ajtaját feltörve, nyitva találták. A rendőrök közeledésének zajára két fekete ruhás, keménykalapos férfi rohant ki a pénztárból. A rendőröket maguk előtt látva az utca felőli ablakon akar­tak elmenekülni. Minthogy úgy látszott, hogy a betörők támadólag akarnak fellépni, az egyik rendőr szolgálati revolveréből rájuk lőtt. A betörők közül az egyik össze­esett, de azonnal talpra ugrott és társával együtt az ablakon át az utcára ugrott és a sötétben a betörők elmenekültek. A helyszínen hagyták teljes betörő-felszerelé­süket és egy fekete gimiköpenyeget. A nyomozás folyik. A pesti Rákóczi szobor leleplezésen Békésmepye is'részt vesz Tétlenség esetén az idén Gyulán nem nyaraltat az OTI

Next

/
Thumbnails
Contents