Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-21 / 88. szám
Gyula, 1937. április 21 szerda LX1X. évfolyam 88. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám óra 8 fillér A keresztény nemzeti iránynak keli érvényesülni a kereskedelemben és az iparban is mondotta Bornemisza Lapunk hétfőn délután megjelent számában nem volt elég hely ahoz, hogy a Darányi miniszterelnök szegedi nagy beszédének a közlésén 'kivüt Bornemisza Géza kereskedelmi és iparügyi miniszter beszédét is közreadjuk. Bornemisza miniszterfeltünést keltő beszédét tehát ezúttal közöljük: — á miniszterelnök ur átfogó és a magyar élet minden területére kiterjeszkedő beszédéből — kezdte felszólalását Bornemisza Géza, — két tanulságot vonhatunk le. Az egyik, hogy a nemzet erejének összefogásával, céltudatos vezetés mellett még a legválságosabb pénzügyi és gazdasági viszonyok között is lehet maradandót alkotni a jobb jövő számára. A másik tanulság, hogy ma szerte a világban és igy csonka hazánkban is a kormányzatok feladata sokkal bonyolultabb és súlyosabb, mint volt a boldog békeidőben. A nemzetnek magasabb értelemben vett vezetéséhez azonban kristálytiszta ideálok is szükségesek, mert ezek szolgálata nélkül maradandót alkotni nem lehet A magyar nemzet feltámadása nem várható sem a nemzetközi tőke együtt működésétől, sem a nemzetközileg szervezett osztályharctól, hanem egyesegyedül attól, hogy tudunk-e fanatikus összetartással dolgozni a keresztény és nemzeti eszméken alapuló népi politika utján. E népi politikának legszorosabb kapcsolata van a szociális törekvésekkel és e népi politikának ki kell hatnia a nemzeti társadalom minden rétegére. — A miniszterelnök ur programmja alapján kibontakozó ipari népi politika legfontosabb feladata az ipari termelés decentralizálása, vagyis az, hogy az ipari foglalkoztatás áldásaiban nemcsak egy nagy város és ennek közvetlen környéke részesittessék, hanem lehetőleg az egész ország lakossága. Ez nem könnyű feladat, mert hiszen meglévő ipartelepeink áthelyezése nagy gazdasági és pénzügyi akadályokba ütközik, de legalább jövő politikánkat kell ebben az irányban érvényesíteni. — Az ipari népi politika másik problémája a magyar munkáskérdés őszinte és becsületes megoldása. A magyar munkásság nem régen kigyógyult a nemzetközi osztályharc ideológiáiból és a munkástömegek fogékonyak már a nemzeti törekvések iránt. Nekünk, elsősorban ennek a generációnak kötelessége békejobbot nyújtani a munkásnak és ismét visszavezetni őt a nemzet testébe. A kormány céltudatos munkával fogott hozzá a munkaidő és munkabér rendezéséhez és ezen az utón kiván tovább haladni. Fel fogjuk vetni és megoldásra érleljük azokat a problémákat is, amelyek a magyar munkásság jogos törekvéseit jelentik : a fizetéses szabadság és a családi munkabér kérdését. És ennél a témánál szeretnék valamit megjegyezni, azt, hogy ne gondolja senki, hogy a kormányt és pártunkat e célkitűzéseiben a szociálpolitikának marxista hitbizományosai szorongatják. Korántsem. Ezt a politikát saját jól felfogott nemzeti érdekeinkből és magyar szivünk sugallatára követjük, mert nem engedjük, hogy derék magyar munkástestvéreinket, ismét eltántoríthassák a nemzeti ideáloktól. (Hosszantartó lelkes taps.) — Az ipari népi politika azonban nem állhat meg az iparban foglalkoztatott legalacsonyabb sorsú rétegek gondozásánál. Törek vésünk nem a lefelé való nivellálás, mi mindenkit feljebb akarunk emelni. Ezért ipari népi politikánk egyik legfontosabb feladata a kézmüiparosság gondozása. A kézmüiparosság problémáit azonban nem lehet kizárólag törvényékkel, vagy rendeletekkel megoldani, hanem ehhez a kézmüiparos társadalom egységes összefogására, a kormányhatóságokkal való őszinte együttműködésre és céltudatos, lépésről-lépésre haladó munkára van szükség. A kormány nem hanyagolja el a kereskedelmi rétegek érdekeinek gondozását sem. Mind magam, mind a kormány a kereskedelemnek minden jogos törekvéseit támogattuk a múltban és támogatni kívánjuk a jövőben is. De természetesen a kereskedelemnek is tekintettel kell lenni azokra a legális alakulatokra, amelyek a magyar nép széles rétegeinek, elsősorban a falusi lakosságnak védbás- tyái voltak a múltban és reméljük, azok maradnak a jövőben is. (Lelkes taps.) Ha nem is tudok teljes mértékben egyetérteni azzal, hogy a Hangya — ezt a vállalatot szokták az utóbbi időben a legtöbbet vádolni kereskedelemellenes irányzat követésével — a városban is terjeszkedik, de azt, hogy a falusi lakosságnak, ebben a szövetkezetben tömörült 600.000 földműves családnak, ne csak fogyasztási, hanem esetleg termelési és értékesitési érdekeit is képviselje, egy magyar nemzeti és * (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Az osztrák kormány félhivatalos lapja külpolitikai kérdésekről szólva hosszabb cikkében többek között ezeket irja : — Figyelemreméltó, hogy a magyar sajtó Schuschnigg dr. velencei utazása iránt élénken érdeklődik. Magyarország tehát, ha személyesen nem is, szellemileg szintén képviselve lesz Velencében. Már azért is különös figyelmet érdemelnek Darányi Kálmán vasárnapi szegedi fejtegetései, amelyekben kijelentette, hogy Magyarországnak az ezeréves alkotmány alapján a keresztény nemzeti irányzatot kell követnie. Magyarország az egyenjogúság és a (A „ Békés" tudósítója jelenti.) Nagy érdeklődés előzte meg a képviselőház pénzügyi bizottságának hétfői ülését. A képviselők között a bizottsági ülésnek megkezdése előtt természetesen jóformán csak a miniszterelnöki beszédről esett szó. Öt óra előtt néhány perccel megérkezett Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, aki Eckhardt Tiborral félrevonulva tanácskozott liosz- szabbau. Az ülést pontosan ötkor Búd János elnök nyitotta meg. Napirenden a pénzügyi tárca költségvetése szerepelt. Zsindely Ferenc előadó ismertette a pénzügyi tárca költségvetését és rámutatott a racionalizálási törekvésekre. Temesváry Imre szorgalmazta a lisztfor- galmi adó, a magánalkalmazottak különadója és a borfogyasztási adó revizióját, lehetőség szerinti megszüntetését. Sürgette a borértékesítés megszervezését, bortárházak létesítését és a szesztörvény megalkotását. Grecsák Richárd javasolja, hogy a társulati adónál a forgalom szolgáljon alapul és keresztény alapon álló kormányzat sem utasíthatja vissza. — A kormány gazdasági politikáját evolúciós utón, nem forradalmi eszközökkel és nem diktatúrával akarja végrehajtani Szükségesnek tartom azonban megjegyezni hogy nem lehet jobboldali szélsőségnek minősíteni azt, ha a kormány és a párt a keresztény nemzeti politika érvényesítésére törekszik. Ne lehet jobboldali szélsőségnek nevezni azt a törekvést sem, amely a keresztény magyarságnak a gazdasági éietben való jobb érvényesülését kívánja előriiozditani és nem lehet jobboldali szélsőségnek mondani azt sem, hogyha a magyar ifjúság jövője érdekében áldozatokat követelünk, a magyar társadalomtól és ott, ahol nincs meg erre az önkéntes hajlandóság, azt esetleg kikényszeritsük. — Ne mondja azt senki, hogy-a magyar nem alkalmas kereskedelmi vagy ipari pályára. Ha a múltban tapasztalhattuk is azt, a sajnálatos jelenséget, hogy egyesek talán kényelemszeretetből. vagy azért, mert másutt is el tudtak helyezkedni, elhanyagolták, ezeket a pályákat, ez nem lehet örök jogcím arra, hogy kirekesszük őket ezekről a pályákról. — Ha kormányunk keresztény és nemzeti alapon álló szociális politikája — fejezte be beszédét a miniszter — eggyikünk-másikunk számára esetleg uj terheket jelent is, vállaljuk ezeket készséggel, mert sok magyar testvérünk arcáról tüntetik el a súlyos gondokkat. kisebbségvédelem alapján a római egyezményen kívül álló államokkal való együttműködésre is hajlandó. Darányi Kálmán miniszterelnök beszéde amelyet vasárnap Szegeden mondott, olasz politikai körökben rendkívül jó hatást tett. Olaszországban örömmel fogadták a magyar miniszterelnök kijelentéseit, amelyekből újból kitűnik, hogy Magyarország a Duna-medence viszonyainak békés és nyugodt alakulását kívánja, azt hogy, Magyarország továbbra is szorosan ragaszkodik a római jegyzőkönyvhöz, bizonyítja, hogy a magyar—olasz—osztrák együttműködés egyre jobban beválik. a becslés az értékképviseletek bevonásával történjék. Reményi-Schneller Lajos javasolja, hogy a bevételi helyzet javulását a pénzügyminiszter használja fel arra, hogv az állam belföldi rövidlejáratu forgótőkekölcsöneit csökkentse. Czermann Antal a borfogyasztási adó eltörlését kéri. Szinyey-Merse Jenő hangsúlyozza, hogy nem lehet elzárkózni az adóreform elől. Éber Antal a gazdasági depressziót és a munkanélküliség fő okozóját a tőkeképződés elmaradásában látja. Buchinger Manó felszólalása után Eckhard Tibor megállapítja, hogy a költségvetés igen magas, a nemzeti jövedelem 30 százalékát veszi el közszolgáltatások címén a pénzügy- miniszter. Biró Pál és Knob Sándor felszólalása után Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter válaszolt a vitában elhangzottakra, majd a bízott1 ság a költségvetést általánosságban elfogadta. A szegedi miniszterelnöki beszéd visszhangja Bécsben és Rómában A pénzügyi tárca költségvetési vitájának szónokai adóreformot sürgettek
