Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-20 / 87. szám
Gyula» 1037, április 20 kedd LX1X. évfolyam 87« szám. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városháí-ulca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő ; ÖOBAY FERENC f előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Darányi Kálmán miniszterelnök nagy beszédben ismertette Szegeden a kormány, keresztény és nemzeti célkitűzéseit Gyuláról a főispán, az alispán és a polgármester is részt vett a gyűlésen (A „ Békés* tudósitója jelenti.) Darányi miniszterelnök-szombaton délután fél 5 órakor indult el Budapestről a menetrendszerű gyorsvonattal Szegedre, amelyhez a miniszterelnök és kísérete részére három BaUmann-kocsit csatoltak. A miniszterelnököt -szegedi rtjára elkísérték a kormány tagjai közül Hónon Bálint kultusz, Fábinyi Tihamér ípénzügy és Bor nemisza (Géza ipari és kereskedelmi, Széli József feelügy, [Lázár József igazságügysninisz- ter, továbbá Ivády Béla, a NÉP országos elnöke és -vitéz ;Ricsóy-Uhl.srik Béla dr,főispán. Az egész útvonalon, minden állomáson, ahol a 'gyorsvonat megállóit, lelkes fogadtatásban irészesitefték a miniszterelnököt. A beálló sötétség miatt a miniszterelnök annak az óhajénak adott kifejezést hogy Kiskunfélegyházától kezdve mellőzzék a pályaudvari ünnepélyes fogadtatásokat. Ennek ellenére Kiskunfélegyházán hatalmáé tömeg, Kistelken pedig ngpes laippionos közönség várta és ünnepelte melege»: az átutazó miniszterelnököt és kíséretét. Szegeden hatalmas arányú, impozáns fogadtatás volt a pályaudvarom, amelyen a bírói kar, a hatóságok, egyetem küldöttségei, a frontharcosok és ez egyetemi hallgatók disz- századai (jelentek*meg az ünnepélyes fogadáson vitéz imecsfavi Imeps György főispán fogadta és üdvözölte a miniszterelnököt. A miniszterelnök az üdvözlés befejeztével ellépefct a kivonult osztagók előtt, majd a főbejáraton a pályaudvar előtti térre ment, ahol a főispánnal ajtóba szállt és a püspöki palotába hajtatott, majd az üpartestületben vacsora volt. Vacsora alatt felszólalás nem volt, A miniszterelnök a vacsora befejeztével meglátogatta az egyes asztalokat. A miniszterek és a képviselők az :asztalokhoz elosztva ültek. A vasárnapi országos gyűlés negyed 12 órakor kezdődött, részt vett Gyuláról vitéz Bicsój-Uhlarik Béla dr. főispán, vitéz Márky Barna alispán, Varga Gyula dr. polgár- mester. Ivády Béla elnöki megnyitójával, majd Darásayi Kálmán miniszterelnök emelkedett szólásra és rámutatott arra, hogy Szeged a megújhodás forrása. Szeged az a hely hová a nemzet lelküsmerete legtisztábban jelentkezett és jelentkezik. — Keresztény nemzeti irány az egyetlen helyes ut, emelte fel szavát a miniszterelnök, amelyen járni lehet, e felett vitának helye nincs. Ezt a politikát haladó konzervatív, népies irányban kivánjuk szolgálni. Ezután az államformák kérdésével foglalkozott a miniszterelnök. — Nekünk diktatúrára nincs szükségünk, mondotta, mert ezeréves alkotmányunk van, annak keretében mindent meglehet oldani. Nincs ennek az országnak szüksége különböző vezérekre sem, mert egyetlen vezére van az országnak, ez pedig a magyar államfő. (Hosz- szantartó zajos éljenzés, a közönség élteti a kormányzót. — A nagytőkét a mai gazdasági viszonyokhoz indokoltan fokozott mértékben kell az igazságosság és arányosság szem előtt tartásával a közteherviselésbe bekapcsolni (Éljenzés.) és a társulati adó kulcsának érvényesülését gátló praktikákat ellensúlyozni. A pénzügyminiszter ur már a legközelebb előterjesztheti a társulati adó feleslegére vonatkozó tervezeteit. — Most pedig rövidesen összefoglalom mindazt, amit a kormány ezenfelül tenni szándékozik : — A telepítés, az Alföld fásítása, öntözés a falu egészségügyének felkarolása, mezőgazdasági népiskolák és kilencven téli tanfolyam, köztük >nyolc mezőgazdasági, négy kertész munkásiskola, legfeljebb két éven belül ezer népiskolai tanterem létesítése és három éven beiül ezer tanító elhelyezése, öregségi biztosítás és mezőgazdasági munkások részére utak építése, hütőházak, 650 uj ösztöndíj közép- és főiskolások részére, közszolgálati és közérdekeltségi kettős alkalmazások korlátozása, magánalkalmazottak munkaidejének és munkabérének szabályozása, az állam- sál ideiglenes alkalmazott, úgynevezett ÄDOB- isták elhelyezése végleges állásokba, nemzeti önállósági alap létesítése, annak dotálása az állam részéről évenként kétmillió pengővel, azonkívül társadalmi hozzájárulással, költség- vetésben 658 uj állás (köztük 255 tanitói), az iskolaépítéseik ütemének megfelelően ezer uj tanító, házadó hgszszázalékos rendkívüli pótlékának felére csökkentése, társulati adó, ipari munkásság mnnkábérrendezése, munkaidő szabályozása, fizetéses szabadság,, családi munkabér és végül a régen várt frontharcos tör- i rényj avaslat. — Végezetül még csak annyit: Magyar- ; országon csak magyar nemzeti politikát lehet folytatni. Az aíLőímőrjös javaslatok A továbbiakban ismertette azokat a kormányintézkedéseket, amelyek most vannak előkészület alatt és amelyekkel a köveljövő- ben fog foglalkozni a kormány. Leszögezte, hogy kautélákra nemzeti szempontból igen is szükség van. Viharos helyeslés közepete jelentette be, hogy még egyszer nyilt választással választani nem hajlandó. Megsziiníeíik a beífös állásokat * Ezután az ifjúság elhelyezésével és a mezőgazdasági népesség kérdésével foglalkozott a miniszterelnök. Ismertette az ifjúság elhelyezkedésére vonatkozó kormányakciót, amelynek főirány elve az, hogy az értelmiségi ifjúságot a gyakorlati pályák felé kell irányítani. Megígért, hogy az álláshalmozások és kettős állások a jövőben meg fognak szűnni. A kormány nem fogja tűrni a rendzavarást és azt, hogy a tanulástól elvonják az ifjúságot, amelyről való szociális gondoskodást azonban válalja. Bejelentette, hogy a mezőgazdasági munkásságot öregségi biztosításban fogják részesíteni. A mezőgazdasági munkásság problémájának megoldását szolgálták egyébként azok a beruházások, közmunkák és az Alföld fásítására és öntözésre vonatkozó tervezetek, vonatkozó anyagi fedezetről, az 1937—38. évi költségvetés gondoskodik. hogy a rendbontókkal szemben a törvények teljes szigorát alkalmazza. A törvényelőtti egyenlőség azonban nemcsak igényt jelent a személyi és vagyonbiztonság tekintetében amely igénynek feltétlenül eleget teszünk, hanem jelenti azt is, hogy a törvényeket mindenkinek egyformán meg kell tartania és azok kijátszásától tartózkodnia kell — még az üzleti életben is. (Helyeslés.) — Tagadhatatlan, hogy 'Magyarországon a zsidó lakosság arányszáma nagyobb, mint a legtöbb más országban és az is tény, hogy a zsidókérdésnek, amely főleg gazdasági probléma, a magva abban rejlik, hogy a zsidóság még ezen magas arányszámát is jóval meghaladóan jutott érvényesülésre a gazdasági életben. » — A zsidókérdésben irritálja a magyar társadalmat a Keletről beszivárgó galíciai is, a maga elzárkózásával és ösztönös üzleti mohóságával. (ügy van. Helyeslés.) Ennek beszivárgását mi, a magunk részéről, mint kormány, minden eszközzel a legszigorúbban meg fogjuk akadályozni. De itteni működését és esetleges törvényellenes és káros üzelmeit is szigorúan ellenőrizzük s őket és működésűket a törvényes korlátok közé szorítjuk. Ezek hazánkat úgyis többnyire csak átvonulási és gazdasági vadászieiületnek 'tekintik. Bornemisza beszéde A miniszterelnök óriási tapssal és éljenzéssel fogadott beszéde után Bornemisza Géza iparügyi és kereskedelemügyi miniszter emelkedett szólásra. Darányi Kálmán beszédéből két tanulságot vont le. Az első az. hogy a nemzel erőinek összefogásával még ebben a nehéz időben is lehet maradandót alkotni és hogy a mai kormányok feladata igy sokkal súlyosabbak, mint a békebeli kormányoké. A liberalizmussal együtt el kell tűnnie a marxizmusnak is. Ahol a marxizmus történelmi szerephez jutott, önmagát tagadta meg, vagy szörnyű pusztítást okozott. Zsidókérdés Darányi Kálmán miniszterelnök ezután a közönség óriási érdeklődése közepette a zsidókérdéssel foglalkozott. — A zsidókérdéssel foglalkozni kell, — mondotta a miniszterelnök, — fel kell tennünk a kérdést, vájjon a zsidók az okai-e minden bajnak ebben az országban, vájjon zsidók nélkül is volnának-e bajaink vagy sem. Sajnos csonkamagyarország vagyunk, amelyet megfosztottak gazdasági erőforrásaitól. Az álláspontom, hogy utcai tüntetéssel és fejbeveré- sekkel megoldani a zsidóproblémát nem lehet. A kormány mindent elkövet arra nézve, Az ipari terhelés decentraBitása Bejelentette ezután, hogy a kormány szándéka az ipari termelés decentralizálása, a munkaidő és a munkabér rendezése. Nagyfon- tosságu szociális intézkedés a fizetéses szabadság kérdése, a családi pótlék bevezetése. — Ezekre az intézkedésekre azonban nem a marxista „hitbizományosok“ szorították a kormányt, hanem a szivének saját sugallata. (Nagy helyeslés és taps.) Visszautasítja a liberális oldalról a kormányt ért azt a vádat, mintha a kormány nem volna kellő megértéssel a kereskedelemmel szemben. A kormány támogatja a kereskedelmet, de megköveteli, hogy legyenek tekintettel a falu népének legális alakulataira. A Hangyában tömörült hatszázezer falusi család érdekeit, amelyet az utóbbi időben rengeteg támadás ért, a kormánynak képviselnie kell. (Nagy taps.) — A kormány a nemz éti célok, a kérész tény magyarság jobb érvényesülése és az ifjúság érdekében áldozatokat kér és ahol az. tapasztalja, hogy nincs meg a kellő hajlandó ság áldozatokra, kényszerrel is fel fog lépni^ Bornemisza Géza parügyi miniszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után vitéz Shvoy Kálmán, Hunyadi-Vass Gergely mondott beszédet, majd Ivády Béla Nep-elnok zárószavaival végétért a nagyszabású országos nagygyűlés.
