Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-04-20 / 87. szám

Gyula» 1037, április 20 kedd LX1X. évfolyam 87« szám. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városháí-ulca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő ; ÖOBAY FERENC f előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Darányi Kálmán miniszterelnök nagy beszédben ismertette Szegeden a kormány, keresztény és nemzeti célkitűzéseit Gyuláról a főispán, az alispán és a polgármester is részt vett a gyűlésen (A „ Békés* tudósitója jelenti.) Darányi miniszterelnök-szombaton délután fél 5 órakor indult el Budapestről a menetrendszerű gyors­vonattal Szegedre, amelyhez a miniszterelnök és kísérete részére három BaUmann-kocsit csatoltak. A miniszterelnököt -szegedi rtjára elkísérték a kormány tagjai közül Hónon Bá­lint kultusz, Fábinyi Tihamér ípénzügy és Bor nemisza (Géza ipari és kereskedelmi, Széli József feelügy, [Lázár József igazságügysninisz- ter, továbbá Ivády Béla, a NÉP országos el­nöke és -vitéz ;Ricsóy-Uhl.srik Béla dr,főispán. Az egész útvonalon, minden állomáson, ahol a 'gyorsvonat megállóit, lelkes fogadta­tásban irészesitefték a miniszterelnököt. A be­álló sötétség miatt a miniszterelnök annak az óhajénak adott kifejezést hogy Kiskun­félegyházától kezdve mellőzzék a pályaudvari ünnepélyes fogadtatásokat. Ennek ellenére Kiskunfélegyházán hatalmáé tömeg, Kistelken pedig ngpes laippionos közönség várta és ün­nepelte melege»: az átutazó miniszterelnököt és kíséretét. Szegeden hatalmas arányú, impozáns fo­gadtatás volt a pályaudvarom, amelyen a bírói kar, a hatóságok, egyetem küldöttségei, a frontharcosok és ez egyetemi hallgatók disz- századai (jelentek*meg az ünnepélyes fogadá­son vitéz imecsfavi Imeps György főispán fogadta és üdvözölte a miniszterelnököt. A miniszterelnök az üdvözlés befejezté­vel ellépefct a kivonult osztagók előtt, majd a főbejáraton a pályaudvar előtti térre ment, ahol a főispánnal ajtóba szállt és a püspöki palotába hajtatott, majd az üpartestületben vacsora volt. Vacsora alatt felszólalás nem volt, A mi­niszterelnök a vacsora befejeztével megláto­gatta az egyes asztalokat. A miniszterek és a képviselők az :asztalokhoz elosztva ültek. A vasárnapi országos gyűlés negyed 12 órakor kezdődött, részt vett Gyuláról vitéz Bicsój-Uhlarik Béla dr. főispán, vitéz Márky Barna alispán, Varga Gyula dr. polgár- mester. Ivády Béla elnöki megnyitó­jával, majd Darásayi Kálmán miniszterelnök emelkedett szólásra és rámutatott arra, hogy Szeged a megújhodás forrása. Szeged az a hely hová a nemzet lelküsmerete legtisztábban je­lentkezett és jelentkezik. — Keresztény nemzeti irány az egyetlen helyes ut, emelte fel szavát a miniszterelnök, amelyen járni lehet, e felett vitának helye nincs. Ezt a politikát haladó konzervatív, népies irányban kivánjuk szolgálni. Ezután az államformák kérdésével fog­lalkozott a miniszterelnök. — Nekünk diktatúrára nincs szükségünk, mondotta, mert ezeréves alkotmányunk van, annak keretében mindent meglehet oldani. Nincs ennek az országnak szüksége különböző vezérekre sem, mert egyetlen vezére van az országnak, ez pedig a magyar államfő. (Hosz- szantartó zajos éljenzés, a közönség élteti a kormányzót. — A nagytőkét a mai gazdasági viszo­nyokhoz indokoltan fokozott mértékben kell az igazságosság és arányosság szem előtt tar­tásával a közteherviselésbe bekapcsolni (Él­jenzés.) és a társulati adó kulcsának érvénye­sülését gátló praktikákat ellensúlyozni. A pénzügyminiszter ur már a legköze­lebb előterjesztheti a társulati adó feleslegére vonatkozó tervezeteit. — Most pedig rövidesen összefoglalom mindazt, amit a kormány ezenfelül tenni szándékozik : — A telepítés, az Alföld fásítása, öntö­zés a falu egészségügyének felkarolása, me­zőgazdasági népiskolák és kilencven téli tan­folyam, köztük >nyolc mezőgazdasági, négy kertész munkásiskola, legfeljebb két éven belül ezer népiskolai tanterem létesítése és három éven beiül ezer tanító elhelyezése, öreg­ségi biztosítás és mezőgazdasági munkások részére utak építése, hütőházak, 650 uj ösz­töndíj közép- és főiskolások részére, közszol­gálati és közérdekeltségi kettős alkalmazások korlátozása, magánalkalmazottak munkaidejé­nek és munkabérének szabályozása, az állam- sál ideiglenes alkalmazott, úgynevezett ÄDOB- isták elhelyezése végleges állásokba, nemzeti önállósági alap létesítése, annak dotálása az állam részéről évenként kétmillió pengővel, azonkívül társadalmi hozzájárulással, költség- vetésben 658 uj állás (köztük 255 tanitói), az iskolaépítéseik ütemének megfelelően ezer uj tanító, házadó hgszszázalékos rendkívüli pót­lékának felére csökkentése, társulati adó, ipari munkásság mnnkábérrendezése, munkaidő sza­bályozása, fizetéses szabadság,, családi mun­kabér és végül a régen várt frontharcos tör- i rényj avaslat. — Végezetül még csak annyit: Magyar- ; országon csak magyar nemzeti politikát lehet folytatni. Az aíLőímőrjös javaslatok A továbbiakban ismertette azokat a kor­mányintézkedéseket, amelyek most vannak előkészület alatt és amelyekkel a köveljövő- ben fog foglalkozni a kormány. Leszögezte, hogy kautélákra nemzeti szempontból igen is szükség van. Viharos he­lyeslés közepete jelentette be, hogy még egy­szer nyilt választással választani nem hajlandó. Megsziiníeíik a beífös állásokat * Ezután az ifjúság elhelyezésével és a mezőgazdasági népesség kérdésével foglalko­zott a miniszterelnök. Ismertette az ifjúság elhelyezkedésére vonatkozó kormányakciót, amelynek főirány elve az, hogy az értelmiségi ifjúságot a gyakorlati pályák felé kell irányí­tani. Megígért, hogy az álláshalmozások és kettős állások a jövőben meg fognak szűnni. A kormány nem fogja tűrni a rendzava­rást és azt, hogy a tanulástól elvonják az ifjú­ságot, amelyről való szociális gondoskodást azonban válalja. Bejelentette, hogy a mezőgazdasági mun­kásságot öregségi biztosításban fogják része­síteni. A mezőgazdasági munkásság problémá­jának megoldását szolgálták egyébként azok a beruházások, közmunkák és az Alföld fásí­tására és öntözésre vonatkozó tervezetek, vonatkozó anyagi fedezetről, az 1937—38. évi költségvetés gondoskodik. hogy a rendbontókkal szemben a törvények teljes szigorát alkalmazza. A törvényelőtti egyenlőség azonban nemcsak igényt jelent a személyi és vagyonbiztonság tekintetében amely igénynek feltétlenül eleget teszünk, hanem jelenti azt is, hogy a törvényeket min­denkinek egyformán meg kell tartania és azok kijátszásától tartózkodnia kell — még az üz­leti életben is. (Helyeslés.) — Tagadhatatlan, hogy 'Magyarországon a zsidó lakosság arányszáma nagyobb, mint a legtöbb más országban és az is tény, hogy a zsidókérdésnek, amely főleg gazdasági prob­léma, a magva abban rejlik, hogy a zsidóság még ezen magas arányszámát is jóval megha­ladóan jutott érvényesülésre a gazdasági életben. » — A zsidókérdésben irritálja a magyar társadalmat a Keletről beszivárgó galíciai is, a maga elzárkózásával és ösztönös üzleti mo­hóságával. (ügy van. Helyeslés.) Ennek be­szivárgását mi, a magunk részéről, mint kor­mány, minden eszközzel a legszigorúbban meg fogjuk akadályozni. De itteni működését és esetleges törvényellenes és káros üzelmeit is szigorúan ellenőrizzük s őket és működésűket a törvényes korlátok közé szorítjuk. Ezek ha­zánkat úgyis többnyire csak átvonulási és gazdasági vadászieiületnek 'tekintik. Bornemisza beszéde A miniszterelnök óriási tapssal és éljen­zéssel fogadott beszéde után Bornemisza Gé­za iparügyi és kereskedelemügyi miniszter emelkedett szólásra. Darányi Kálmán beszé­déből két tanulságot vont le. Az első az. hogy a nemzel erőinek összefogásával még ebben a nehéz időben is lehet maradandót alkotni és hogy a mai kormányok feladata igy sok­kal súlyosabbak, mint a békebeli kormányoké. A liberalizmussal együtt el kell tűnnie a marxizmusnak is. Ahol a marxizmus történel­mi szerephez jutott, önmagát tagadta meg, vagy szörnyű pusztítást okozott. Zsidókérdés Darányi Kálmán miniszterelnök ezután a közönség óriási érdeklődése közepette a zsidó­kérdéssel foglalkozott. — A zsidókérdéssel foglalkozni kell, — mondotta a miniszterelnök, — fel kell tennünk a kérdést, vájjon a zsidók az okai-e minden bajnak ebben az országban, vájjon zsidók nélkül is volnának-e bajaink vagy sem. Sajnos csonkamagyarország vagyunk, amelyet meg­fosztottak gazdasági erőforrásaitól. Az állás­pontom, hogy utcai tüntetéssel és fejbeveré- sekkel megoldani a zsidóproblémát nem lehet. A kormány mindent elkövet arra nézve, Az ipari terhelés decentraBitása Bejelentette ezután, hogy a kormány szándéka az ipari termelés decentralizálása, a munkaidő és a munkabér rendezése. Nagyfon- tosságu szociális intézkedés a fizetéses sza­badság kérdése, a családi pótlék bevezetése. — Ezekre az intézkedésekre azonban nem a marxista „hitbizományosok“ szorították a kormányt, hanem a szivének saját sugal­lata. (Nagy helyeslés és taps.) Visszautasítja a liberális oldalról a kor­mányt ért azt a vádat, mintha a kormány nem volna kellő megértéssel a kereskedelem­mel szemben. A kormány támogatja a keres­kedelmet, de megköveteli, hogy legyenek te­kintettel a falu népének legális alakulataira. A Hangyában tömörült hatszázezer falusi csa­lád érdekeit, amelyet az utóbbi időben ren­geteg támadás ért, a kormánynak képviselnie kell. (Nagy taps.) — A kormány a nemz éti célok, a kérész tény magyarság jobb érvényesülése és az if­júság érdekében áldozatokat kér és ahol az. tapasztalja, hogy nincs meg a kellő hajlandó ság áldozatokra, kényszerrel is fel fog lépni^ Bornemisza Géza parügyi miniszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után vitéz Shvoy Kálmán, Hunyadi-Vass Gergely mondott be­szédet, majd Ivády Béla Nep-elnok zárósza­vaival végétért a nagyszabású országos nagy­gyűlés.

Next

/
Thumbnails
Contents