Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-15 / 83. szám
BÉKÉS 1937 április 15 2 i forró égőv betegségeinél, különösen uap- szurásnál, bélhurutnál és vérhasnál, valamint olyan gyomor- és májbajoknál, amelyek malária kíséretében lépnek fel, a természetes „Ferenc József“ keseriiviz szerfelett értékes hatást fejt ki. Az orvosok ajánlják. 9—* Ak aliipán jelenti: Az elmúlt hónapban a személybiztonság 82, mig a vagyonbiztonság 288 esetben tá- madtatott meg. öngyilkosság 9 esetben történt. Az elmúlt hónapban a mezőgazdaságokban szántással, vetéssel és faültetéssel, mig a kertgazdaságokban a gyümölcsfák nyesésével, permetezéssel és hernyózással, valamint főzelékfélék veteményezésével foglalkoztak. Mindezen munkálatokat a csapadékos időjárás nagy mértékben hátráltatta, olyannyira, hogy a kötöttebb, valamint a mészszegény talajokon sok helyen még a tavasziak alá való szántást sem tudták elvégezni. Azokon a partosabb helyeken, ahol a búza vetését kellő időben elvégezték, a vetés kifogástalan, a búza az ilyen helyeken megerősödött, bokros, üde, zöld színű, sőt sok helyen buja. Azokon a helyeken azonban, ahol az állandó esőzések miatt az őszi vetést kellő időben elvégezni nem tudták, a búza hiányosan, foltosán kelt ki és fejlődésében erősen visszamaradt. A mezőgazdaság helyzete a kedvező terméseredményeket és értékesítési lehetőségeket, valamint az emelkedő állatárakat figye- lembevéve, javulást mutat ugyan, mégis olyan mértékben nem érezteti hatását, hogy az az általános gazdasági helyzetre lényeges kihatással lenne, mert a gazdatársadalom közvetlenül a termés betakarítása után kénytelen volt termésfeleslegétől megválni, hogy az előző évek folyamán előállott súlyos válságból eredő kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. A mezőgazdasági munkások egy része kerti munkálatoknál, másik része gyáraknál, vállalatoknál stb. jutott némi munkához és keresethez. A kereskedelem és ipar helyzetében a legutóbbi jelentésem óta változás nem következett be. Szükségesnek látom megemlékezni az általános drágaságról is. Úgyszólván minden ipari cikk ára jelentős mértékben emelkedett. Feltűnő az emelkedés a kartell-termékek árainál, a ruházati cikkekben és iparban, a mező- gazdasági eszközökben, építési anyagokban, tűzifában, stb. Mint sajnálatos jelentőséget kell azonban megállapítanom, hogy az iparcikkek árainak emelkedése nincs arányban a mezőgazdasági termelvényekbeu bekövetkezett áremelkedéssel. Ezt a körülményt a gazdaközönség állandóan és nagy mértékben sérelmezi és kormányhatósági beavatkozást kér. Hasontóan nehéz a fixjövedelemmel rendelkezők helyzete is a drágaság következtében. Az állami, törvhat és vicinális kiépített utak állapota ellen indokolt panasz nem érkezett be. Békésvármegye lakossága mezőgazdasággal foglalkozik, melynek keretében ma még a gépjárómü luxuscikk és ma is az állati erőktől vont jármüvek vannak szőttében elterjedve. Ezekre a jármüvekre kell tehát tekintettel lenni és elsősorban igyekezni arra, hogy a még kiépítetlenül álló földutak közül épitessenek ki azok, amelyeknek forgalma azt szükségessé teszi. Ha a vármegye ezt a feladatot tűzi maga elé mai költségvetési keretei között, hosszú évtizedekre előre programmja adva van. Március hónapban előfordult tűzesetről 6 tüzkárjelentés érkezett be. A károsultak száma 7. A tűzkár épületekben 1380 P., ingóságokban 620 P. az összes tűzkár 2000 P., ebből biztosítva volt 1670 P., nem volt biztosítva s igy nem térül meg 330 P. értékbén megsemmisült épület, illetve ingóság. * A munkásság helyzetéről múlt havi je- jentésemben számoltam be részletesebben és a közigazgatási bizottság határozatának megfelelően jelentésem másolatát a bizottság tagjainak is megküldöttena. A munkásság helyzetét vázoló jelentésemet a közig, bizottsághoz nem azért tettem meg, mintha a munkásság hivatott védőjének tartanám magam, vagy pedig népszerűségre törekedném, hanem azért, mert kötelességemnek éreztem azt, hogy a közigazgatási bizottság előtt a helyzetet, ahogyan azt én látom, világosan feltárjam. Á vármegye egész lakosságának érdekeit kötelességem képviselni, igy természetesen a munkásságét is, minek következtében aggodalmaimról, — mely sorsuk, megélhetésüket illetően merül fel, — tárgyilagosan be kellett számolnom. Olyan kérdést érintettem ezzel, mellyel újabban sokan igyekeznek elég átlátszó célzattal foglalkozni, köztük olyanok is, kiket a vármegye viszonyaival való nagyon is felületes ismeretkörük erre nem jogosítana fel. Súlyos, nehezen megoldható kérdés a munkakérdós, melyhez éppen ezért a megoldást jelentő eszközök birtoka hiányában hozzányúlni nagy felelősség, mert aki ezt teszi, könnyen az izgatás eléggé jogosult vádját vonhatja magára, annál is inkább, mert a felhozott adatok részletesebb vizsgálata sok esetben ellenkező bizonyítékot szolgáltat. Öt miniszter és száz képviselő kiséri le Szegedre Darányi miniszterelnököt (A „Békés“ tudósítója jelenti) Darányi Kálmán miniszterelnök szegedi látogatásának szombati és vasárnapi programját összeállították. A miniszterelnököt Fabinyi, Hóman, Bornemisza és Széli miniszterek, továbbá mintegy száz nep-párti képviselő kiséri le Szegedre. Szombaton este fél 9-kor a miniszterelnök réSztvesz az Ipartestület termében tartandó pártértekezleten. Felszólalás itt nem lesz, de a miniszterelnök az értekezletet követő vacsorán asztalról-asztalra járva fog tájékozódni a választók hangulatáról. Vasárnap délelőtt negyed 12 órakor kéz dődik a nagygyűlés az 1500 szemé yt befogadó Városi Színházban, ahol Darányi Kálmán megtartja nagy érdeklődéssel várt beszédét. Utána közebéd lesz a Hungáriában, majd a miniszterelnök látogatást tesz Glattfelder Gyula püspökuél, az esti vonattal pedig visszautazik a fővárosba. „ A miniszterelnök kíséretében Szegedre érkezik még Tahy László miniszterelnökségi államtitkár, Mikecz Ödön belügyi államtitkár, Tasnády-Nagy András tultusz- és Marshall Ferenc földmivelésügyi államtitkár, Bobory György a Ház alelnöke, Ivády Béla a NÉP országos elnöke és két alelnöke: Zsindely Ferenc és Szinnyey-Merse Jenő, a három társelnök : Pesthy Pál, Mayer Jánös és Marton Béla. Bejelenteték még megjelenésüket: Nagy Emil, Kállay Miklós, Zsitvay Tibor, Bessenyey Zénó. Kelemen Kornél, Lénárth Ágoston, Antal István dr, Karafiáth Jenő Budapesti főpolgármestere, Farkas Ágost fővárosi tanácsnok, Rákóczy Imre, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, a főispánok közül: Preszly Elemér, Kozma György. Borbély-Maczky Emil, Jókey Ferenc, Ricsóy-Uhlarik Béla, Kászonyi Richard. Gyulán a polgármesterhez kell headni a magyar állampolgárságot kérő kérvényeket (A „Békés“ munkatársától.) Dr. Darányi Kálmán miniszterelnök, mint belügyminiszter körrendeletét intézett a törvényhatóságok első tisztviselőihez az állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló kérvények előterjesztésének szabályozása tárgyában. A körrendelet szerint, aki Magyarország mostani területén született és 1921 julius 26-át megelőzően legalább négy éven át és azóta is állandóan igazoltan itt lakik, kérvényéhez saját születési és atyja házassági vagy születési bizonyítványát kell csatolni. Aki nem kétségtelenül magyar eredetű felmenőktől származott, köteles még ezenkívül azt is igazolni, hogy felmenője mikor és hogyan szerezte meg a magyar állampolgárságot. Ha a felmenő az 1879 L, te. 48 szakaszának rendelke zései alapján vált magyar állampolgárrá, a folyamodónak a leszármazási okmányok bemutatása mellett azt kell okmányilag igazolni, j hogy felmentője az 1875 — 80 évek között j Magyarország területén lakott és ebben az ! időben az adózók lajstromába be volt vezetve, illetve adóköteles foglalkozást űzött. 2. Az, aki Magyarország mostani területén született és 1921 julius 26-át megelőzően legalább négy éven át itt lakott, de azóta huzamosabb időn át külföldön tartózkodott, a fentebb említett okmányokon kívül köteles igazolni azt is, hogy az ország mái területen kívül írni, menynyi ideig tartózkodott. 3. Az, aki Magyaror szág mostani területén kívül született, vagy Magyarország mai területén született ugyan, de az 1921 julius 26-át megelőző négy éven át megszakítás nélkül úgynevezett elcsatolt területen lakott, az első és a második pontban említett okmányokon kívül köteles kérvényéhez mellékelten olyan illetőségi bizonyítványt is bemutatni, amely szerint 1921. julius 26-án Magyarország mostani területén valamelyik községben illetőséggel birt. A szabályszerűen felbélyegzett kérvényeket Gyulán a polgármesterhez kell benyújtani. Vasárnap búcsúztatja a gyulai Loráutüy Zsuzsanna Egyesület volt elnöknojét (4 „Békés" munkatársától.) A Lorántffy Zsuzsanna Egyesület április 18-án délután 6 órai kezdettel az Újvárosi Körben szeretet- vendégséget tart, amelyen volt elnöknőjét, dr. Tarján Bélánét búcsúztatja. E rövid hírnél meg kell állanunk nekünk, akik a mindennapi élet krónikáját rójuk, de meg kell állania Gyula város egész társadalmának. Dr. Tarján Bélánétól vesz búcsút a Lorántffy Zsuzsánna Egyesület és mi tudjuk, hogy dr. Tarján Béláné búcsúztatásakor igazi könnyek fognak csillogni a szemekben, mert érzi az egyesület, hogy olyan nemes egyéniség távozik körükből, válik meg a vezetéstől, akinek a vezetése alatt a Lorántffy Zsuzsánna Egyesület fénykorát élte. Ha csak azt említjük meg, hogy évenkint átlag kétszáz szegény gyermek részesült az egyesület gondozásában: étkézés- és ruhasegélyben; azonkívül sok más gyulai szegény érezte az egyesület segítő támogatását, már ez maga is olyan eredmény, mely méltán válik díszére az egyesületnek és elnöknőjének. Dr. Tarján Bélánénak köszönhető túlnyomórészt az, hogy agy a vármegye főispánja, alispánja, a város polgármestere, valamint minden' vármegyei, Városi és. egyéb közhivatali vezető tényező teljes mértékben honorálta az egyesület nemescélu munkásságát és mindig készségesen állottak az egyesület támogatására. Kilenc évig viselte dr. Tarján Béláné az elnöki tisztet fáradhatatlanul és lankadatlan munkakedvvel végezte teendőit: a lelke sugallatának engedett és legnagyobb jutalomnak érezte, ha munkája a szegények javára sikerrel járt. ha könnyeket sikerült letörölnie. Felekezeti jellegű egyesület élén állott és egyik legszebb dicséretül jegyezhetjük ide azt, hogy működése alatt a legpéldásabb harmóniában ‘ működött a Lorántffy Zsuzsánna Egyesület más vallásfelekezetek testvéregyesületeivel. Sokszor értek el a különböző nőgyesületek ilyen nemeé összefogás révén szép sikereket. Erre a búcsúztatóra meghívta a Lorántffy Zsuzsánna Egyesület a testvéregyesületek elnökségeit, valamint a vármegye és a város vezetőtényezőit. Dr. Tarján Bélánétól nemcsak a vezetése alatt álló egyesület, de Gyula város egész társadalma is fájó érzésekkel buc-uzik, amelynek szintén nagy vesztesége a köztiszteletben álló, előkelő uriasszony távozása. Távozását a gyulai társadalom kívánsága és az ittmaradó szegények áldása lciséH.
