Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-13 / 81. szám
A hasznos beruházások költsegvetése A Darányi-kormány első költségvetése minden tekintetben megérdemli, bogy a „jó költségvetés“ névvel illessék. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter alapos és minden részletre kiterjedő lelkiismeretességgel világította meg expozéjában ezt a költségvetést, amelynek kétségtelenül nagy érdeme az, hogy újabb terheket az adózókra való hárítása nélkül tudja fokozni a gazdasági és szociális haladás érdekében a beruházásokra és ezekkel majdnem egyértelmű közmunkákra szánt kiadási ösz- szegeket. A publicisztikában megnyilatkozott kritika is meghajtja az elismerés zászlaját a költségvetés népies gazdasági és szociális szelleme előtt. A jogos és alapos remény költségvetésének nevezik egyes kritikusok a Darányi- kormány első költségvetését. Ez a meghatározás azonban nem mond eleget, mert sokkal helyesebb volna szociális, vagy hasznos beruházások költségvetéséről beszélni. Ez a költségvetés ugyanis mindenekelőtt szociális és ennek következtében is a hasznos beruházások költségvetése. Úgy a számoszlopokból, mint a pénzügyminiszter expozéjából világosan tűnik ki a kormányzati törekvések legfőbb állítása, amely nem más, mint a gazdasági helyzet előnyeinek és kedvező hatásának ki terjesztése a nép legszélesebb rétegeire, vagyis felemelése az alsóbb néposztálybk színvonalának. A költségvetésben, amely józan realitással marad meg az adott lehetőségek keretei között és óvatos a bevételek előirányzásában, 7 7 millió pengővel kisebb a deficit, mint az előző évi költségvetésé volt. Ezzel szemben a közigazgatási és üzemi kiadások 55'3 millió pengővel emelkednek és ezek a költségek négyötödrészben olyan gazdasági és szociális jellegűek, amelyek belekerülnek a gazdasági élet vérkeringésébe és ott gyors körforgással hatnak termékenyitően. Ha a beruházásokra és közmunkákra szánt tételeket tekintjük, amelyekhez természetesen hozzá kell számítani a törvényes felhatalmazás alapján végrehajtandó beruházásokat is, akkor megállapítható, hogy a kötségvetés több mint kilenc- venmillió pengőt szán hasznos beruházásokra. Ez az összeg az elmúlt években legfeljebb 59 millió pengő volt, az emelkedés tehát meghaladja a harminc milliót. Ha pedig ezen kivül a költségvetés dologi, átmeneti és üzemi kiadásait nézzük, láthatjuk, hogy ezek közül is több, mint 220 millió tatarozási, felújítási és más, lényegükben beruházási és közmunka- jellegü kiadásokra esik. Ezekkel együtt maga az államigazgatás tehát háromszázmillión felüli összeget juttat a gazdasági életnek. Az egész beruházási politika jelentőségét azonban az előirányzott tételek összegszerűségén kivül abban kell látnunk, hogy a legsürgősebb népi és szociális gondozásnak szerves rendszert épit. A telepítéstől kezdve az útépítésekig mind olyan célkitűzésekkel találkozunk, amelyek kenyérhez és munkaalkalomhoz juttatják a szociális gondozást igénylő néprétegeket. A közmunkák közül is azokra fordítja a kormány a költségvetés tanúsága szerint a legnagyobb gondot, amelyek gyorsan és közvetlenül hatnak, mint keresetet biztositó munkaalkalmak. Ez a költségvetés tehát, amely reális, számol az adott lehetőségekkel és az adózók teherviselőképességét gondosan egyezteti ösz- sze a jogos kívánságokkal, valóban szociális és valóban a hasznos beruházásoknak és munkaalkalmak nyújtásának költségvetése. Csökkent deficit ellenére harminc. millió többletét biztosit magában a költségvetési keretben á szociális gondozás céljainak. Tehát fokozott beruházásokkal, csökkentett deficittel tesz jelentékeny lépést az államháztartás egyensúlya felé is. Olyan érdeme ez a Darányi-kormány első költségvetésének, amelyet bizonyára a leg(A „Békés“ munkatársat). Gyulán vasár- j nap délelőtt kilenc órás kezdettel tartotta meg j a Gyula és Vidéke ipartestületi székházában a j kovács, kerékgyártó és kocsigyártó iparosság ■ a Tiszántúl és Duna-Tiszaközi szakmabeli iparosság bevonásával körzeti nagygyűlését. A nagytermet szorongásig megtöltötték | Debrecen, Hódmezővásárhely, Orosháza, Csaba, Szeged iparostársadalmának kiküldöttjei. Boros József, gyulai kovácsmester szak- j osztályi elnök üdvözölte a messze földről össze- i sereglett iparostársakat és Barát Istvánt a ! Gyula és Vidéke fpartestület elnökét kéri fel j az ülés levezetésére. Barát elnök komoly munkára kéri fel a megjelenteket. Kéri, hogy a sirás és panasz- kodás helyett, a bajok orvoslását keressék egyesült erővel. Nepirend előtt Szabó József debreceni iparos szólalt fel, aki Debrecen város iparosságának üdvözletét hozza gyulai iparostársai részére. Ezután ifj. Várj assy Imre (Debrecen) tartott magas színvonalú előadást. Beszéde elején megemlíti, hogy Gyula városa az első a magyar város, ahol a város polgármestere is részt vesz a2 iparosság bajainak megbeszélésén. A mai gazdasági bajokban nagy része van az elmúlt kormányzatnak. A mai kormány agilis iparügyi minisztere honorálta az iparosság kívánságát : bevezette a mestervizsgát. Ismerteti a kartelek káros hatását. A kartel nagyobb adót szed, mint az állam. Adót ellenben az államnak kevevesebbet fizet, mint a lerongyolódott kisiparosok. (Itt az állam^endőrség megbízottja figyelmezteti a szónokot, hogy ne vegyítsen politikát beszédébe.) A zaj elültével ifj. Var- jassy tovább folytatja beszédét. Támadja a bankok profitpolitikáját, amelyek iparvállalatok alakításával eltértek hivatásuktól. Utána Ruck József kovácsmester, mező(A „Békés“ tudósitója jelenti.) Teleki Mihály gróf Kiskunhalason vasárnap beszámolót mondott. A gyűlésen megjelent Mikecz Ödön dr. belügyi államtitkár is. Mészöly István dr. elnök megnyitó szavai után Teleki Mihály gróf mondotta el beszédét, majd Mikecz Ödön dr. belügyi államtitkár mondott beszédet: — Minden értéket és erőt — mondotta — egyesíteni kell a nagy nemzeti célok szolgálatában. Ehhez nem zengő beszédre, hanem elfogultabb kritika sem tagadhat meg a kor many tói és a költségvetést benyújtó pénzügy minisztertől. herényi ipartestületi elnök tartott előadást az árrombolás megakadályozásáról. Kontártörvényt sürget. A fenti témához többen kívánnak hozzá- szólani, amit a rendőrség jelenlevő képviselője megtagad és követeli az ülés programszerinti lefolytatását. Barát elnök ekkor felfüggeszti az ülést és telefonon kieszközölte az államrendőrség vezetőjétől a. hozzászólási jogot. Az ülést ezután tovább folytatják és a továbbiakban többszöri hozzászólás után ifj. Varjassy Imre javaslatára elhatározták, hogy Debrecenben felállítják a kovács-, kerék- és kocsigyártó iparosok országos szövetségét és ennek az ideiglenes vezetésére elnökséget választottak. Suhajda János békéscsabai kerékgyártó mester és Barát István ipartestületi elnök előterjesztésére több hozzászólás után határoza- tilag kimondották, hogy ez év május elsejétől beszüntetik a gazdák részéröl a kamatmentes kihitelezést és megkeresik az államvasutak igazgatóságát a kováesszén tarifájának mérséklése tárgyában. Lipták János csabai kovácsmester előterjesztésére elhatározták, hogy az iparügyi minisztert megkeresik és memorandumban kérni fogják a közép- és kisgazdaságok eltiltását a komenciós iparosok alkalmaztatásától. Vitéz Südy József sarkadi ipartestületi elnök kisipari hitel kiterjesztését, a liszt- forgalmi adó eltörlését és a háborús vagyon megadóztatását sürgeti. Ezután az ülés véget ért s az egybegyűltek a legjobb hangulatban fogyasztották el az Ipartestületben felszervirozott közebédet, mely a késő délután ért véget. cselekedetre és példaadásra van szükség. Feladatunk : az idegen népek tengerében magyaroknak maradni. A nemzet szabadságát az egyéni szabadság elé kell helyeznünk és ha a nemzet egyetemes érdekeit jobboldaliságnak kell érteni, teljes nyuga'omnial hirdetjük és valljuk, hogy ebben az országban csak ilyen irányzatnak és kormányzatnak van lehetősége. Héttőn eltemették dr. Láng csabai ügyvédet (A „Békés“ tudósítója jelenti, hogy vasárnap reggel Békéscsabán dr. Láng Frigyes ügyvéd, a törvényhatósági bizottság tagja, vármegyei tb. főügyész, a Békésmegyei Ált. Tkp. Rt. ügyésze, tart. tüzérfőhadnagyot lakásán holtan találták. Dr. Láng Frigyes 57 éves volt, szivszélhüdés végzett vele. Dr. Láng Frigyest hétfőn délután 3 órakor temették el Békéscsabán nagy részvét mellett a Szécshenyi ligeti temetőben. , ; - ..j. ,v v*v ; y v"' €»,ymljar)lft37. április 13 kedd Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. LXIX. évfolyam 81. szám. Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Vasárnap elhatározták Gyulán az iparosok, hogy Debrecenben felállítják a kovácsok, kerék - kocsigyártók országos szövetségét „Ebben az országban csak jobboldali irányzatnak és kormányzatnak van lehetősége!“
