Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-04-10 / 79. szám

Cíynla, 1937. április 10 szombat LXIX. évfolyam 7®. szám. r< Síerltcszstíség és kiadóhivatal iij'iil.i Vár«st*á*-utca 7 szám Teleifon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Hóman Bálint Gömbös Gyuláról A Nemzeti Egység Pártja ünnepélyes külsőségek között leplezte le Sztranyavszkv Sándor által a párt számára adományozott Gömbös Gyula arcképet. Emlékbeszédet Hó­man Bálint kultuszminiszter mondott, akinek ez alkalommal elhangzott szavai a történelem­iró ércbevésett megáílapitásai voltak Gömbös Gyula közéleti egyéniségét, — mondotta, — csak akkor tudjuk tökéletesen átérteni, ha megfigyeljük annak a nemzedéknek történeti helyzetét és lelki beállítását, amelyhez Göm­bös Gyula tartozott. Amikor ez a nemzedék, amelyet ma háborús nemzedéknek hívnak, feltűnt és a frontról visszatérve, érett férfi­ésszel, de még minden uj benyomás befoga­dására alkalmas ifjú lélekkel szemben talál­kozik a világválság tüneteivel, felismeri, hogy két kő közé került. A történetíró-miniszter egv-két mondata mesterien jellemző rajz erről a két ellentétes forgásu erőről. Egyik oldalon a nehéz helyzetbe és súlyos próba elé került magyar társadalom, amely a régi állami szer­vezetek politikai, gazdasági, társadalmi rend­szerek bomlása‘után talán hajlamos lett volna arra, hogy a háború előtti régi életeszménye­ket é- életformákat mechanikusan helyre­állítsa. A másik oldalon az eszmék és irány­zatok zűr zavarában a XIX. század szemléle­tében forradalmárokká nevelődött theoretiku- sok vitték forradalmi szervezkedésekre és cse­lekvőre az ebben > zűrzavarban megszédült ifjabb nemzedéket. Mindenki érezte, aki túl tudott tekinteni azokban a zavaros napokban a napi izgalmakon, hogy szükség van arra a típusra, amely egyaránt szakit a radikális li­beralizmus forradalmi eszmevilágával, a ma­terializmus világszemléletével és zökkenő nél­küli utat talál az uj világ felé. Ez az ut át kellett, hogy Íveljen a jelenlevő gazdasági, po­litikai és társadalmi nehézségek felett. Ezért annak az embertípusnak, amely alkalmas volt arra, hogy magával hozza a nemzet régi ha­gyományait és emellett annyi uj erővel, frissen- látással is rendelkezzék, amennyi a megújho­dás felé vezető utakat megtalálja, olyan ve­zéregyéniséget kellett keresnie, aki magában hordta a magyarság történeti hivatásérzetét, a kisembert jellemző szívós harckészséget, az alsó társadalmi népréteg iránti testvéri rokon- szenvet, a nehéz munkában szükséges opti­mizmust és a zavaros helyzetben nélkülözhe­tetlen gyors tájékozódóképességet, határozott Ítéletet. Gömbös Gyula jelentkezett ennek a nem­zedéknek vezető egyéniségeként. A történet­író-miniszter, mintha ezekre a most feltett kér­désekre válaszolt volna, a következőket álla­pította meg a Nemzeti Egység Pártjának immár történelmi levegőt adó emlékünnepélyén: Murgai néptanító fia, aki német vidéken ta­nítja a magyar szót és a magyar Írást, mun­kájának minden epizódja azon a történelmi öntudaton épült, amellyel a magyarság a vál­ságok nehéz esztendőin keresztül meg tudja őrizni a Dunamedencében feisőbbségét. A szülői ház puritán szelleme felvértezi őt az alsó néprétegek emberének szívósságával, ki­tartásával. De ez a szülői ház egyszersmind eltéphetetlen kapcsokat jelent azok felé az egyszerű társadalmi rétegek felé, amelyekhez közelérzi magát egész politikai karrierjén és amelyek fele mindenkor rokon, testvéri sza­vakat talál. A murgai házból elinduló élet sok nehéz küzdelme robusztussá teszi ezt az egyéniséget és ebből származik az erők bir­tokában lévő ember optimizmusa, hite. Ez az optimizmus éppen azért, mert a sok küzdelem adta, nem alaptalan, magában hordja az élet ismeretét és megajándékozza azzal az állam- |érfiui eréllyel is, amelyet Gömbös Gyula korszaka leginkább megkövetelt: a gyors tá­jékozódó képességgel, világos áttekintéssel. Joggal tekinthette az uj utakat kereső háborús nemzedék egyik legtehetségesebb tagjának és legmarkánsabb kifejezőjének Göm­bös Gyulát. És Gömbös Gyula a XX. század első magyar generációjának politikai megtes­tesítője, méltó volt a maga nemzedékéhez, méltó erőkkel és képességekkel rendelkezett a maga válságos korában. Pedig ez a kor súlyos és nagy erőket és képességeket igé­nyelt. Nemcsak tőle, hanem nemzetétől is. Ennek a. felismerésében és a nemzeti erők összegyűjtése iránti törekvésében volt talán a legnagyobb. Ünneplésének legméltóbb módja az, ami a Nemzeti Egység Pártjában történt, amikor a történetíró szava a kormányzó pár­tot az ő követésére .szólitátta fel. Idejében jött Gömbös Gyula, mondotta Hóman Bálint, de idő ejőtt távozott. Célkitűzéseit örökül hagyta ránk. Akkor követjük őt, ha tartózkodunk az erők könnyelmű szétforgácsolásától, keressük minden magyarban az erényeket, igyekezünk megtalálni azt, ami összeköt és eggyé forraszt. Tiz évi fogházra Hélte a gyulai törvényszék a szarvasi rablógyilkost (A „Békés“ munkatársától.) A „Békés“ annak idején részletesen megírta a Szarvas mel­letti Kondoros határában lejátszódott szörnyű tragédiát. Egy tizenhét éves Kondoros határbeli fiatalkorú gyilkos bottal szétverte a tizenötéves kondorosi határban lakó ifj. Bieiik Mihály fejét és nála levő hat pengő és pár filléres készpénzt, valamint egy sárgaréz öngyújtót elra­bolta. A vádhatóság gyikosság és rablás miatt emelt vádat a fiatalkorú bűnöző ellen. A gyulai kir. büntető törvényszék Unghvári tanácsa szerdán délelőtt tiz évi fogházra ítél­te gyilkosság és rablás miatt a fiatalkorú bűnözőt. Uj község alakul a magyében \' a kiscsákéi népszavazás szerint (A „Békés“ munkatársától,) Közöltük már, hogy Békés-megyében a területnek a közigazgatás szempontjából való rendezése jelentős mértékbeli, halad előre a belagymi niszter olyan rendelete folytán, mely szerint a jelenleg Orosházához tartozó Kiscsákó terü­letére népszavazást kell foganatosítani arra vonatkozólag, hogy Kiscsákó önálló község akar-e lenni, vagy Nagyszénáshoz kiván csat­lakozni. A népszavazást részben Orosházán, ahol az ottlakó kiscsákói birtokosok szavaztak, részben pedig a helyszínen, Kiscsákón folya­matositottak. A népszavazás szempontjából az adófizetők szavazatai számítottak, mert ilyen szavazásnál az irányadó, hogy ki menny ingatlan birtokkal rendelkezik, illetve menny összesített egyenes állami adót fizet. Kiscsákón az egyenes állami adók ősz- szege 13503 P, a megejtett népszavazás során 14ö drb. szavazatot adott le a Kiscsákó ön­álló községgé való alakulása mellett, a sza­vazók együttesen 8994 pengő 61 fillér állami egyenes adót képviseltek, tehát az abszolút többséget. Ezek után Kiscsákó elszakad Oros­házától és önálló községgé alakul. Az alispán is elitélte az orosházi pogány keresztelő-vezetőket (A „Békés“ munkatársától.) Az emlé­kezetes orosházi egyistenhivő pogány keresz­teléssel kapcsolatban az orosházi főszolgabíró a „keresztelésen“ résztvett Márton Jenő fény­képészt, dr. Bencsi Zoltán ügyvédet, Fischer Andor újságírót, aki a „Magyarország“ c. lap­ban a hírhedt hamis riportot irta. Hajnóczy Istvánt és még három társukat tiltott vallási gyűlés tartása miatt elitélte és pedig a főko­lomposokat 10 — 10 napi, a többieket 2—2 na­pi elzárásra. Az alispán a főszolgabíró határozatát másodfokon helybenhagyta. A máriafalvai iskola ügyét is tárgyalja a kisgyülés nal kötött haszonbérleti szerződése, a másik a Máriafalván építendő állami elemi iskola épí­tésének ügye. Ézenkivül szerepel még a tárgy- sorozaton az orosházi norma ügyében előter­jesztendő aiispáni javaslat is. (A „Békés“ munkatársától.) A jövő héten kedden Békés-vármegye kisgyülése ülést tart. Ezen az ülésen hatvan pontból két Gyulát érdeklő ügy szerepel. Az egyik Gyula városának Hajdú István Elkobozták a „Viharsarok“ összes példányait (A „Békés“ munkatársától.) Csütörtökön délben egy óra után a főkapitányság detektiv- jei az ügyészségtől kapott utasítás alapján vé­gigjárták az összes fővárosi könyvkereskedő­ket és újságok, könyvkiadók boltjait, ahol vizsgálóbirói végzés alapján Féja Géza Vihar­sarok cimti könyvét lefoglalták és elkobozták. Féja Gézának ez a feltünéstkeltő munkája a közelmúltban jelent meg az Athenaeum kia­dásában. A könyv árusítását az összes könyvüzle­tekben megkezdték és körülbelül egy hóna­pon keresztül a közönségnek módjában is volt a munkát megvásárolni, a könyvet természe­tesen Gyulán is elkobozta a rendőrség. Az elkobozás pénteken d. e. Gyulán is megtörtént.

Next

/
Thumbnails
Contents