Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-08 / 77. szám
2 BÉKÉS Juhász Gyula 1883—193? Búcsút veszek ina fájón tőletek Nyugodt, ó formák, zárt gyűrűk, szonettek, Mik rejtve retjik a szép mérgeket, Keserveit megölt, megtört szivemnek. Búcsút veszek ma fájón tőletek. Szonettek, Őtvözöttek és kizengők, Nékem ez ékes forma elveszett, Én eltévedve járok már hagy4 erdőt. Hol immár végtelen dallam lebeg, Mely csillagok felé tör s mélybe zendül S níig egy talányos és uj félelemtül Szivem remeg, a végtelen egek Szelíden és Örökre rámhajolnak S én társa lettem a holt (állagoknak. (Juhász Gyula: ABUCSUZÁS SZONETTJE) Juhász Gyűl a, a nagy magyar költő, a magyar Ura kiválósága — nincs többé. Tragikuskörülmények között vált meg az élettől, amely nem sok örömet, de annál több bánatot, szenvedést és fájdalmat jelentett számára. Mély megilletödéssel állunk meg keresztény magyar testvérünk koporsója mellett és köny- nyezve veszünk búcsút a halk szavú poétától, a Tisza, a virágos mezők és rétek költőjétől, akinek sorsa valóban magyar sors, tragédiája valóban magyar tragédia volt. Juhász Gyula lelkében a legnemesebb és legmagyarabb érzések izzottak és lobbantak lángra. Uj magyar világ volt az ő képzeletbeli világa, a sors azonban — amelyben nem mindig a véletlen működött közre - az ő leikétől és álmaitól messze idegen világba sodorta, amelyből menekülni igyekezett, amikor csak tehette. Ez a világ, bármennyire átmeneti volt is föltétlenül siettette leikének elborulását. Az érzékeny és finom műszer : az ő idegrendszere, egyre nehezebben látta el feladatát, mig nem a tökéletes jóság és szeretet ellenére is, a tegnapi borongós áprilisi napon felmondotta a szolgálatot. s szive utolsót dobbant az idegklinika fehérágyán. Az ország szegényebb lett egy nagy költővel, Szeged szegényebb egy nagy fiával. A magyar irodalomtörténet kijelölte Juhász Gyula előkelő helyét, s ravatala előtt tisztelgésre lendül minden magyar toll. Zaklatott életében voltak momentumok, amelyek messze estek az ő halk tónusától, történtek lépések, amelyek nem voltak beleilleszthetők az ő lírájába, de mindezeket a magyar fajtája iránti szeretetből tette. Költői zsenije azonban kristálytisztán csillogott, s az ő szerény, de szépséges és elbűvölő dalolása egy országot hódított meg. Sem a hódítás, sem a hódolat, sem a költői udvarában hemzsegek tömjénezése nem tették azonban elbizakodottá. Ő költői pályafutásának zenitjén is ugyanaz a szelíd, kissé tétova, de mindig jóságos tekintetű ember volt, mint kezdő fiatal tanár korában, vagy midőn karácsonyi vezércikkét irta arról a ju- hász-ról, aki az isteni kisdedet melengeti a betlehem barlangban. A város élete és zsivaja nem érdekelték. Fölényesen vett róluk tudomást, s amikor csak tehette, álomképeihez menekült fáradtan, letörtem reményevesztetten — megpihenni. S erre a pihenésre egyre inkább szüksége volt. Most aztán elpihent örökre. . . Nem régen megszólalt mégegyszer: — Fiatalok még itt vagyok! Talán tudta, talán csak sejtette, hogy ez a még azt jelenti: de nemsokára eltávozom abból a világból, amely nem az én világom. S ez a sejtése a keddi napon valóra vált. Komoly tragédiájáról megdöbbenéssel veszünk tudomást és fájdalommal telitett lélekkel tőle búcsút. Juhász Gyulától, a nagy magyar költőtől, a sokat szenvedett magyar nemzet örök szerelmesétől. * Juhász Cyula, az országoshirü költő kedden délben Szegeden veronállal megmérgezte magát és este nyolc órakor az egyik szanatóriumban meghalt. Juhász Gyula az utóbbi időben télj esen visszavonult életet élt, többiz- ben kísérelt meg öngyilkosságot édesanyja Fodor-utcai házában, de környezete gondosan ügyelt arra, hogy öngyilkossági kísérleteit megakadályozza. Álmatlanság ellen egészen kis adagokban szedett Veronáit, ezeket az adagokat titokban öszzegyüjtötte és kedden délben egy óvatlan pillanatban bevette. Juhász Gyula ötvenhárom éves volt, a század elején megújult lira egyik jelentős alkotó művészének ismerték. Maréti igazgatót ünnepelték a békésmegyei tanítók (A Békés“ munkatársától.) Kedden délelőtt kilenc órakor a Békésvármegyi Általános Tanitó Egyesület gyulai járásköre Maróti Ferenc igazgató-tanító elnök, nyugalomba vonulása és kitüntetése alkalmából ülést tartott Gyulán az állami polgári leányiskola tornatermében. Maróti Ferenc elnök üdvözölte a megjelenteket, vázolta a mai tanitó célkitűzéséit. Á mai vörös veszedelemmel telitett körben, a gyermeki lelkeket erősen nemzeti irányban kell nevelni Meg kell telíteni a benyomásokra érzékeny fiatal lelkeket a krisztusi szociális gondolatokkal, hogy a jövőben az uj magyar honfoglalás számára egy magasabb rendű embertípus teremtődjön ki. Beszámol arról, hogy a tanítók részére kötelező főiskolai végzettségről és a nyolc elemi osztályról szóló javaslat már a kultuszminisztériumban fekszik. Ez a javaslat nagy fontossággal bir a tanítás színvonalának emelésére, örvendetes tényként állapítja meg, hogy a tanítóság az egység útjára lépett. Az eddig külön vallás szerint széttagozódtak. Ringbauer Károly tanfelügyelő kiemelte Maróti Ferenc negyven évi tanitói munkásságának erényeit : a szociális megértést, a szeretet és tudás hatalmával való nevelést* Ezeket az erényeket méltatta a vallás és közoktatásügyi minisztérium, amikor a szegedi tankerületi főigazgató utján elismerését fejezi ki Maróti Ferenc igazgatónak a nevelés terén szerzett érdemei miatt és ugyancsak elismerését fejezi ki a gyer- mekebédeltetési akció megszervezése körüli érdemei miatt. Karsai István, a Békésmegyei Általános Tanítóegyesület elnöke, Dr. Varga Gyula polgármester. Görgényi Ferenc a katolikus elemi iskola igazgatója és Marosi Illés állami elemi iskolai tanitó üdvözölte a kitüntetett Maróti Ferencet. Achim András tanitó vezetése mellett a gyermekkar dalt énekelt. Maróti Ferenc megköszönte az ünnep éltetést. Utána Tantó József népművelési titkár tartotta meg előadását a „Magyar bánat- ról‘‘ címmel. Végül a tisztujitást ejtették meg. A távozó elnök helyébe Görgényi Ferencet választották meg, mig alelnök Lovass József kétegyhá- zai iskolaigazgató lett. Itt a törvényjavaslat a kötelező orvosi vizsgálatról a házasságkötés előtt Az Országos Közegészségi Egyesület an- tivenereás bizottsága elkészítette a nemi betegségek leküzdéséről szóló törvénytervezetet. Az ujrendszerü tervezeteket és merész újításokat tartalmazó törvénytervezet második szakaszában kimondja, hogy nemi betegségét mindenkinek kezelnie kell. A törvénytervezet kényszervizsgát rendel el mindazoknál, akiknél alapos gyanú merül fel, hogy nemi betegségben szenvednek, de gyógykezeltetésüket elhanyagolják. A vizsgálat idézésre történik, ha az idézett a másodszori idézési’e nem jelenik meg, karhatalommal elővezethető. Nagyon fontos és az egyéni szabadságba mélyen belenyúló rendelkezést tartalmaz a 8. szakasz, amely az úgynevezett egészségügyi felügyelet alá helyezésről rendelkezik. A szakasz mindazokat a személyeket, akik életmódjukkal a nemi betegségek terjesztését nyilán- valóan elősegíthetik, „feltűnően változatos nemi életet folytatnak“ és általában az egészségügy szempontból közveszélyesen viselkednek, az illetékes rendőrhatóság indítványára az e célra alakítandó egészségvédő bizottság döntése alapján a köz védelme szempontjából egészségügyi felügyelet alá helyezik. Rendelkezéseket tartalmaz a törvénytervezet a családvédelem érdekében is, igy előírja, hogy a mátkapárnak a házasságkötés élőit orvosi konzultációt kell igazolnia és büntetést szab azokra, akik nemi betegséggel kötnek házasságot. Az alkotandó lex veneris oszlopa a 19. •szakasz, amely kimondja, hogy a keresetszerü kéjelgés folytatására hatósági engedélyt kiadni tilos. Ennek megfelelően titkos találkahelyek, kéjnőtelepek és egyéb hasonló célú intézmények engedélyezése vagy megtörése is tilos. Három szakasz az erkölcsvédelemmel foglalkozik és felemeli a nőnél a védett korhatárt ÍJ évről 16 évre, az utosó hat szakasz pedig az egészségügyi felvilágosításról szól és a büntető rendelkezéseket tartalmazza. Virrasztó táltos és az orosházi iparos nemzetgyalázási biinpere (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Nadobán Sándor és Oskovits Ferenc orosházi iparosok a magyar nemzet megbecsülése elleni vétséggel vádolva kerültek kedden délelőtt a szegedi törvényszék Rácz-tanácsa elé. Mindkettőjük ellen Virrasztó Mihály feljelentésére indult meg az eljárás. Virrasztó Mihály néhány hónappal ezelőtt előadást tartott Orosházán, s előadásban azt hangoztatta, hogy csak azok az igazi magyarok, akiknek ősei Árpáddal jöttek be az országba. Nadobán és Oskovits az előadás után tiltakoztak ez ellen a beállítás ellen és azt hangoztat- | ták, hogy a nemzetiségeknek is nagy szerepük van hazánk ezeréves történetében. A feljelentés szerint ezután állítólag nemzetgyalázó kijentéseket tettek. A biróság már régebben tartott tárgyalást az ügyben és akkor újabb tanuk kihallgatását rendelte el, mért nem sikerült teljesen tisztázni a tényállást. Kedden tizenöt tanút hallgattak ki, akik homlokegyenest ellentétes vallomást tettek ismét. A biróság végül mindkét vádlottat felmentette a vád alól, mert nem nyert bizonyitást, hogy a feljelentésben foglalt kifejezéseket valóban használták volna. Az Ítélet ellen a királyi ügyész fellebbezést jelen tett be. RÉGEN BEBIZONYOSODOTT, HOGY TISCH THMI-m-l ni 301 5—* és előnyösen vásárolhat úré ■
