Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-04-04 / 75. szám
BÉKÉS 7 1937 április 4 Történelmi fejlődés és a modern közigazgatás megköveteli Békésmegye területi rendezését (A „Békés* munkatársától.) A háború után «agyon sokat hallottunk és beszéltünk a közigazgatás racionalizálásáról. A szakembereket kivéve kevesen ismerik a fogalom lényegét és kevesen rokonszenveznek vele. Pedig, ha a dolgok mélyére tekintünk, megfogja miuűen gondolkodó ember lelkét a kérdés roppant hordereje. A háború után óriási változás állott be a közigazgatás lényegét illető közfelfogásban. Kia- ■akult az a szükségszerű meggyőződés, hogy a közigazgatás nem öncél. A mai helyes mentalitás szerint a közigazgatás tulajdoaképen a közönség szolgálata. Ez a felfogás eredményezte annak a véleménynek a kijegecesedését, — elsősorban a müveit nyugaton, különösképen Amerikában — hogy a közigazgatásnak három összetevőjében: személyzeti, ügyintézési és szervezeti részében feltétlenül a megváltozott körülmények szerint kell átalakulnia, hogy ezáltal a közigazgatás közelebb jusson a közigazgatottakhez, jobban, gyorsabban; olcsóbban szolgálja azok érdekeit. Minden funkciónak, igy a közigazgatási funkciónak is van egy személyi része. Ha a köz- igazgatást végző személy rossz : ha gyönge munkaerő. szociális érzése nincs, tudatlan, baj van a közigazgatással. Hogy a tisztviselőtársadalom megfelelő nívója brztosittassék, különböző szabályok láttak napvilágot nálunk is. Ma már nem áll meg a legmagasabb fokú kiképzés az egyetemnél, hanem elméleti és gyakorlati közigazgatási szakéi versenyvizsgákon kell a tisztviselőnek bebizo nvitani, hogy jó tisztviselő, vezetésre is alkalmas. A minősítés is ilyen szempontok figyelembevételével módosul A közigazgatásnak alapvető eleme a személyi részen kívül az ügyintézés is. A változott viszonyokhoz megfelelően kell ennek is módosulni. Elv az, hogy az ügyek intézésének közuyelven az aktának útja a kiindulástól a végcélig ne legyen kusza és hosszadalmas, hanem lehetőleg töretlen vonalú. Ez természetesen 100 százalékig nem valósítható meg. Bizonyos azonban az, hogy a nagyrészt Bich-élctól fánkmaradt, osztrák eredetű közigazdatási eljárás, főleg a tömegügyek sok része kusza és nem felel meg a változott viszonyoknak. Itt rövidíteni keli az utat és az időt. -racionalizálni kell. Közbevetoleg megjegyezzük, hogy annakidején kormánybiztosság alakult a közigazgatás racionalizálására. Dr. Magyary Zoltán kormány- biztos vézetése alatT. A kormánybiztosság meg szüntével Magyary Zoltán dr. egyetemi tanár tanszékével kapcsolatban közigazgatástudományi intézetet létesitett. Ez az intézet a belügyminisztériumban tovább működő racionalizálási bizottsággal állaudó kontaktusban tanulmányozza a mohéra közigazgatás korszerű problémáit; elaborá- tumokat, javaslatokat készít és pedig olyan kiváló eredménnyel, hogy a Bécsben és Varsóban tartott nemzetközi közigazgatástudományi kongresszuson ismertetett magyar racionalizálási módszertan, illetve a munka metodikai része világsikert aratott. A közigazgatási személyzet azonban az ügyeket egy bizonyos szervezetben intézi. Tehát a szervezet is Összetevő tényezője a közigazgatás fogalmának. A régi magyar közigazgatási szervezet majdnem 1Ö0 százalékig autonóm jellegű volt, miután azonban az 1848-as forradalmi átalakulás megtörtént, érthetően átalakult a közigazgatás szelleme is. amennyiben a régi önkormányzatok szervezetével párhuzamosan kialakultak az állami szakigazgatás különböző válfajai. Az állami feladatok növekedésével párhuzamosan a kifejezetten állami szakszeriek mindegyre számosabbakká váltak. Erre a párhuzamos igazgatási szervezetre alig van példa a külföldi államigazgatásban. A köz- igazgatásnak ez a különleges magyar szervezete is ma már bizonyos korszerű reformokat kivan, amire az utóbbi évek folyamán több példát látunk. A kösigazgatási személyzet, ügyintézés és szerve; zet munkája mindig egy meghatározott területre hat ki. A közigazgatás milyensége szempontjából nem közömbös az. hogy egy bizonyos közigazgatási szerv, amely egy mellettelevő hasonlóval azonos hatáskörrel bir, milyen területre érvényesül. Olyannak kell lenni ennek a területnek, hogy a közigazgatott tömegek rövid idő alatt, költség és fáradtság nélkül érhessék el a közigazgatási gócpontokat. Az ország alföldi részén és ezen belül nem utolsó sorban Békésvármegyében ezen a téren igen nagy pótolnivalók vaunak. Ha megnézzük egy-egy szélesen eluyujtózó község határát, azt látjuk, hogy sokszor a község lakosainak 30—60 százaléka kinnt él a tanyákon szinte a kőkorszakba visszafejlődött állapotban, lévén óriási távolság a hatóságok, a kultur- és higiénikus intézmények és az ö telephelye között. Itt föltétlenül szükség van alapos rendezésre. Sokan azt tartják, hogy a területi beosztás megbolygatása, melynek következtében uj községek is keletkezhetnek, tradíció-ellenes. Ezek azonban nem vizsgálják a kérdést kellő alapossággal, nem épen a történeti tradíciók szempontjából Békésvármegye térképei fekszenek előttünk. Liszonyi Vince dr., főispáni titkár nagy szakismerettel, mélyreható tudományok alapján készült kitűnő munkái. Liszonyi Vince dr. a fentemlitett közigazgatástudományi intézetnek, illetve a belügyminisztérium racionalizálási bizottságának volt éveken át tagja, így munkássága, megállapításai e téren irányadókul tekinthetők. Már most ezeknek a térképeknek mindennél beszédesebb adatai „igazolják azt a már elismert elvet, hogy a mai helyzet korántsem történelmi adottság, fejlődési szükségszerűség, hanem egy történelmi katasztrófa sajnálatos eredménye*“. Mindennél többet mondanak a számok: ma van Békésvármegye területén 28 nagyközség és 2 megyei város. Ezzel szemben az egyik térkép azt mutatja, hogy a vármegye területén az ország területének legjelentősebb korszakában, az Árpádok ét Anjouk korában, tehát a török uralom előtt a békési járásban a mai három község helyett körülbelül 22 volt. A gyoméval a mai kettő helyett körülbelül 16 volt. a gyulai járás öt községe hslyett lO, az orosházi 9 helyett 21, a szarvasi 5 helyén 16, a szeghalmi 4 helyén 24, ezeknek a községeknek csak a nevei őrzik, mint majorok és paszták nevei emléküket. Jó, ősi magyar nevek. Például Gyű lav áros területén Gyulán kívül iáig körülbelül 15 község volt éspedig: Remeteháza. Szana, Ajtós, Atabián, Fejérem. Turgon, Gvürke, Fövecyes, Szentbenedek, Sz Imalom, Boldogfalva, stb. Egés'.en természetes, hogy uj községeket nem lehet csak úgy. egyik napról a másikra ala(A nBékés“ munkatársától) Úton-útfélen azt hallja az ember, nagy a munkanélküliség. Mi lesz a munkanélkül maradt mezőgazdasági munkásokkal ? Ezek után azt hinné az ember, hogy a mezőgazdasági munkások megragadnak minden alkalmat arra, hogy elhelyezkedhessenek, ha többre nem is, legalább egy évj-e Szent Györgytől-Szent Györgyig. A gyakorlat azt mutatta, hogy a mai éhező mezőgazdasági cselédeknek való ifjabb munkás nemzedék nem nagyon rajong a komoly munkáért még ükkor sem, ha a mai kereseti viszonyokhoz mérten, tisztességes bérért szolgálhatna. Gyulán hagyományosan Szent György napon tartják meg a mezőgazdasági cselédek szerződtetését, mely egy évre szól. Ilyen alkalommal a gazdák és munkások hatalmas tömege szokta elárasztani a gimnázium előtti hatalmas teret a gabonapiacot és megkezdődik az embervásár. A gazdák válogathatnak az emberanyagban . . Ez évben Szent György napja helyett a hagyományos embervásárt csütörtökön április elsejéntartották meg. A gyulai embervásárról a munkatársunk a következőket jelenti : * Erősen sütött a tavaszi napsugár csütör tökön, amikor a gimnázium előtti tér egy kis sarkában összegyűltek a béresjelőltek és a gazdák. Nagyrészt gazdák, földmunkások legnagyobb része olyan 15-17 év közötti suhanc. Hiányzik a húsz éven felüli fiatalság. Pedig kínálat volna a jó fiatalmunkás cseléd részére. Az árak következők voltak: teljes ellátás és háromszáztiztől-háromszáz- negyven pengőig készpénzfizetés egy 24-26 év körüli embernyi ember részére. De anyag nem igen van ebből a korosztályból. Érdekes, hogy miért törik magukat az emberek a szükségmunka után, ahol naponta koszt nélkül egy pengő húsztól maximum egy pengő negyven fillérig tud keresni egy munkás. pitani; annak igen fontos, igy például jelentőt pénzügyi előfeltételéi vannak. Meg tehet, illetve meg kell oldaiii á súlyos problémát tlgvnevezett tanyaközpontok létesítésével, illetve azoknak jegyzői kirendeltségekkel való ellátásával is. Közismert a közigazgatási gócpontok községkijegya- cesitö. A jegyzői kirendeltség mellett ugyanis rövidesen megnyílik egy beit, (sajnos legtöbbször egy korcsma is) aztán iskola épül, iparosok telepednek le, gazdakör létesül, házak épülnek és lassan-lassan egj uj község sűrűsödik össze. Jellemző példa erre a megyebeli Kondoros, amely csak a 70 es évek óta község. Attól nem kell tartani, hegy bizonyos területnek és lakosságnak a régi községtől való elcsatolása, esetleg utóbbinak anyagi gyöngülését idézné elő, mert hiszea uj fogyasztótömegek fognak bekapcsolódni a község gazdasági életébe. A térképek egyikén a községek belterülete, mint központ körül, körök vannak. Ezek a körök a valóságban ötkilométeres sugaruak. Ez a távolság az, amelyen még megfelelő közigazgatásról lehet szó A lakosság egy órán belül gyalog is elérheti az elöljáróságot, a közegészségi és kultúrintézményeket. Ezen túl lakók már nehéz helyzetben vannak etekintetben. „A. vármegye összterülete -3761 négyzetkilométer, eoböl könnyen közigazgatható körülbelül 1400 kilométer, tehát mintegy egyharmadréez, nehezen közigaxgatható kétharmadrészA A térképen a köny- njeu igazgatható területek világos színűek. A nehezen közigazgathatók sötétebb színűek. „A közigazgatási egységek hatótávolságán túleső területrészek — olvassuk a harmadik térkép azéljegyzékébeu és látjuk magán a térképen őrösén megkisebbednének »ár akkor is, ha a mai ésaozeriitlen közigazgatási határvonalakat fenntartva a külterületek egyes népesebb helyein kirendeltségek szereztetnének. (Békés területén Kamut, Földvár, Bélmegyer, Tarhos.)“ Ezek közül — mint említettük — uj községek alakulnak ki előbb utóbb. Ezt a kialakulást céltudatos előrelátással irányítani lehet Végső kifejletként elérhető lesz majd az, hogy a jegyzői kirendeltségek utján kétharmadról eg.yharmadra javított arányon tulrnenőleg a jól közigazgatható terület kilenctized lesz, mig egy- tizedre zsugorodik össze a nehezen igazgatható rész Sajnos, ez még messze van. A munkálatok azonban megindultak és ha hosszú idő múlva is, de belátható időn beiül remélhető a magyar közigazgatásnak teljes értékű beállítása népünk szociális érdekeinek szolgálatában. Amikor itt télen és nyáron meg van a koszt, a lakás és havonta harminc pengő... A jelenlevő gazdák csak lemondóan legyintenek és az egyik a következőket mondja : — Hát bizony az igy van. Most nem jelentkeznek munkára. Nem kell nekik a komoly munka, még akkor sem, ha jól megfize- t tik. Akartam fogadni én is egy tizenhat év ! körüli suhancot. ígértem neki a koszton, lakáson kívül tíz mázsa búzát és ötven pengő készpénzt, de csak a váltál rángatta és nem is válaszolt, félszemmel ezek a szükségmunka után pislognak, zaklatják a hatóságokat munkáért s ha nem kapnak, kiabálnak, lázadoznak. Hát persze igy szabadok, nem szolgálnak. Inkább koplalnak. Inkább megelégszenek havi harminc pengő keresettel, — ha van, — mint cselédnek menni ahol a jó koszt mellett még havonta harmine pengőt is kaphat készpénzben. — így van az — erősiti egy előkelő józsefvárosi gazda, — én is megjártam a napokban, — beteg lett a béresem, be kellett vinnem a kórházba. Kisegítő után néztem. Találtam is egyet napi két pengőért és kosztért. Ki is vittem a tanyára husvét előtt. Küldtem ki azután neki husvétra egy fél főt sonkát, nagy kenyeret és egy nagy lábas töltött káposztát is. Egy hétre való eleséget. A béresem azután husvét másodnapján kijött a kórházból. Ebéd után kivittem a tanyára. Kiértünk, utánanéztünk a kisegítőnek. Alddt. Nézünk az étel után: semmi. Van egy csomó tyúkom. Kellett volna 3 nap alatt legalább harminc darab tojásnak lenni. Van vagy 3-4 darab. Felelőségre vonom. Azt mondja csak égy tyuk tojt, a többi nem. Az is érdekes, hogy másnap már i5 tyúkom tojt. Hát ilyen kérem a mai munkaerő. Igen elrontotta őket a szükségmunka. Bizony az idén Gyulán nem nagy sikerrel végződött a Szent György-napi embervásár ... Kevés volt a béresjelőlt... Gyulán gyengén sikerült az idei ember-vásár
