Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-01-11 / 8. szám
2 BÉKÉS 1937 január 12 Fel akarják emelni a pékek a kenyér árát Gyulán A magyar társadalom mélységes megdöbbenéssel és páratlan önuralommal figyeli azokat a jelenségeket, amelyek egyre elviselhetetlenebbé teszik a trianoni határok által erőszakosan elszakított magyarság életét. Az utódállamok magyarsága a legkétségbeejtőbb helyzetben küzd életéért, nyelvéért, mert az uj urak erkölcsi és anyagi tekintetben egyaránt a magyar kisebbség kiirtásán munkálkodnak. Akármerre nézünk, a legszörnyiibb. legembertelenebb és jogtalanabb kisebbségi politikát látjnk. Hol Szent Bertalan-éjszakák- k kai fenyegetik véreinket, hol a demokrácia ál- m szent jelszavait hangoztatva birtokából, földjéből távolitják el nemzetvédelmi célok ürügye alatt. Az utódállamokban egyformán nehéz kereszt a magyarság élete, a legnehezebb azonban a legtöbb veszedelemmel és megpróbáltatással járó talán a román uralom alá jutott magyarok élete. Nap-nap mellett újabb híradások szólnak a magyar értékek elrabo- lásáról, a magyar élet megnehezítéséről. Nemcsak gazdaságilag igyekeznek tönkretenni a kisebbségi magyarságot, hanem rendszeresen irtják a nyelvét, veszik el iskoláit, sőt most már a vallását is. Az uj urak kapzsisága és "kegyetlensége már olyan méreteket ölt, hogy maguk az erdélyi románok is fölemelik ellene tiltakozó szavukat. Éppen a minap hangzott el Vajda-Vojvoda Sándor tiltakozása az ellen, hogy Bukarest eltiltja az ősi erdélyi városnevek használatát és megállapította, hogy "sfem értelme, sem oka nincs annak, hogy az úgynevezett névelemzéssel feszítsék még tovább a hurt. Távol áll tőlünk a gondolat, hogy túlságosan nagy jelentőséget tulajdonitsunk Vajda- Vojvoda és az erdélyi román politikusok állásfoglalásának, mert hiszen jól ismerjük őket még abból az időből, amikor a magyar parlamentben hallatták szavukat, ismerjük magatartásukat a megszállás első éveiben, úgy hogy szó sem lehet arról, hogy e felszólalásokat a magyarság iránti jóakaratnak, a jobb belátásnak tudjuk be. Kétségtelen azonban, hogy az erdélyi román politikusoknak felszólalása — az idők jele. A megszállott területeken a hamu alatt veszedelmes parázs izzik, ezt érzik azok a politikusok, akik az elvakult kisebbségi politika ellen felemelik tiltakozó szavukat. Prága a szovjet karjaiban vergődik, Bukarest pedig szintén a szélsőségek felé fordult. A vasgárda nemcsak a magyaroknak Ígér Szent Bertalan éjszakákat, de a vérbosszú fegyvereivel küzd már saját vérei ellen is. A gyilkosságok, >. . -amelyeknek kétségtelenül politikai hátterük van, szinte napirenden vannak. Bizonyos, hogy |j a mai zaklatott, bizonytalan, válságos időkben csak a legkevesebb állam dicsekedhet a szélsőségektől mentes, nyugodt és állandó renddel, nem célszerű hát fokozottabb jelentőséget tulajdonítani például a legutóbbi román kilengéseknek sem, mégis meg lehet és meg kell állapítani, hogy odaát az állami rend már olyan gyenge alapokon áll, a szélsőséges elemek akkora nyíltsággal folytatják balkáni módszereiket, hogy az ellen már védekezésre kényszerülnek a magyar iskolákban nevelkedett, józanabb erdélyi román elemek is. Valami izzik a hamu alatt. Idők jele, hogy egykori legnagyobb ellenségeink, az Erdély elszakitásán fanatikus gyűlölettel dolgozó régi román politikusok is a magyarság védőiként szerepelnek. De Hlinka is, aki valamikor izzó akarattal küzdött a magyar államszeme integritása ellen, ma már látja politikája helytelenségét. Ezek a tények olyan jelenségek, amelyekkel számolni kell, amelyek letagadha- tatlanok, de amelyekből ma még nem szabad tulságosau vérmes következtetéseket levonnunk. Egyszerűen tudomásul kell vennünk, számon kell tartanunk és ezek alapján is bíznunk kell abban, hogyha már a megszállott tprületek velünk szemben ellenséges érzésű nemzetiségei is ilyen tisztán látják a helyzetet, elérkezik az ideje annak, amikor Genf és a nagyhatalmak komoly és becsületes tettekkel erélyesen és félreérthetetlenül teszik magukévá a magyar igazságot, mert mi volna más értelme Vajda-Vojvoda ama kijelentésének, hogy a „Kisebbségi kérdést komolyan kell venni“. (A „Békés" munkatársától) Az általános árdrágulási folyamat és a búza valamint a lisztárak állandó emelkedése arra késztette a gyulai sütőiparosokat, hogy a kenyér árát (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A Madrid körüli harcok nagy hevességgel folynak tovább. A vörös csapatok Cerro de la Guila községnél súlyos vereséget szenvedtek és több vörös harcikocsit hátrahagyva Fuencerral irányába visszavonultak. Az aragoni harctéren a nem(A „Békés“ tudósítója jelenti) Szombaton hirdette ki az Ítélőtábla K. Szabó Zsigmond, a püspökladányi feleséggyilkos bünperében Ítéletét. Mint megírtuk, a gyulai törvényszék gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek a vádlottat és ezért életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. A bűncselekmény minősítését a tábla megváltpztatta és szándékos emberód ,, Békés“ munkatársától.) Békésvárme- gyének 1936. évben vasúton és gépkocsin eszközölt áliatkivitele alábbiak szerint alakult: kiszállítottak 1236 darab lovat, 17695 darab szarvasmarhát, 25779 darab juhot és 89057 (A Békés'1 munkatársától) Révai János kutásó, Tölgyesi István szabómester és Tardos Jakab kutmester Salgótarjánban iddogálás közben politizálni kezdtek, megtárgyalták a spanyol eseményeket, miközben a vörösöket dicsőítették. Olyan kijelentéseket tettek, hogy (A >Békés« munkatársától) Értesüléseink szerint január 15-én, pénteken Szegeden, délelőtt 11 órakor menetrendi értekezlet lesz. Erre az értekezletre Gyula is meghívást kapott és dr. Varga Gyula polgár- mester képviseli a város érdekeit Szegeden. A menetrendi értekezleten, amelyen összeállítják a MÁV. uj menetrendjét, mint (A „Békés“ munkatársától.) Vasárnap mondotta el Németh Imre, országgyűlési képviselő* beszámolóját Kőszegen. A gyűlést vitéz Sza- badváry Ferenc nyitotta meg, majd Németh Imre mondotta el beszámolóját. Beszédében többek között kijelentette, hogy mindig a nyílt és őszinte politikának volt a hive. A maga úgy a fehér, mint a félbarna és rozstypusok- nál felemeljék. Értesülésünk szerint az emelkedés 2 fillér lesz kilogramonként. zeti csapatok visszaverték a vörös csapatok támadásait. A Las Roses szakaszon az ellenség három zászlóaljjal támadott. A nemzeti csapatok a támadást visszaverték, 137 elesett vörös katona holtteste borította a csatateret. ölés bűntettében mondotta ki bűnösnek K. Szabó Zsigmondot, az ítéletnek a büntetés mértékére vonatkozó részét azonban a tábla helybenhagyta. Az ítélet ellen mindkét részről fellebbezést jelentettek be, igy végső fokon a királyi kúria fog dönteni a bünperben. darab sertést. A sertéskivitel az-1935. évhez viszonyítva nagy visszaesést mutat, amennyiben akkor 138.969 darabot vittek ki, a 49912 darabnyi csökkenés közel 36 százaléknak felel meg. minden rendőrspiclit el kellene tenni láb alól, azután összeölelkeztek és a Internacionalét énekelték. Mindhármuk ellen nemzetgyalázás miatt eljárás indult. A tábla most a vádlott | munkásokat négy-négy hónapi fogházbünte- ! tésre Ítélte. értesültünk, szóbakerül majd a sinautóbusz kérdése is. Emlékezetes, hogy Harsányi Pál esperes indítványozta a vármegyeházán, hogy a közigazgatási bizottság írjon fel Budapestre, hogy a MÁV a beállítandó Békéscsaba-Bu dapest között közlekedő sinautóbuszt Gyuláról indítsa. részéről tiltakozik az ellen, |hogy a titkos választójog a választópolgárok jogainak megszü- kitését jelentse. Foglalkozott beszédében még az Eckhardt—Kozma afférral is, majd azt mondotta: inkább foglalkozzék Eckhardt az ő elismerten nagy tehetségével közügyekkel, mint személyi harcokkal. Véres harcok Spanyolországban A tábla helybenhagyta a püspökladányi feieséggyilkos életfogytiglani fegyházbüntetését Békésvárraegye 1936. évi állatkivitele Négy hónapi fogházat kapott a spanyol vörösök dicsőítéséért Syuia Is részt vesz Szegeden a menetrendi értekezleten Németh Imre Eckhardt ellen
