Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-26 / 69. szám
Gyula, 1937. március 26 péntek LXMX. évfolyam 69. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Magyar kereszt Irta : NAGY JÓZSEF, „Beteljesedett! . . így kiáltott fel Krisztus a Golgotán, amikor tengernyi szenvedés után földi életének utolsó pillanata hekövetkezett. Körülötte kevesen álltak: édesanyja, Szent János apostol, néhány jámbor asszony és senki több. Lélekben, gondoláiban azonban sokkal többen voltak mellette : ott voltak mindazok, akikkel jót tett, ott voltak a bél- poklosságból, némaságból, siketségből. sántaságból kigyógyult százak és ezrek. A Golgota ormán lepergett a világtörténelem és az emberi üdvösség történetének legnagyobb eseménye: a megváltói kereszthalál s azóta az első Nagypéntek után minden Nagypéntek szent és magasztos, felemelő és fenséges napja minden kereszténynek, jónak és bűnösnek, szegénynek és gazdagnak,egészségesnek és betegnek egyaránt. A jónak azért, mert inspirációt lát benne további életére, a rossznak azért, mert a nagypénteki kereszttől várja a kegyelem érintését, a szegénynek azért, mert az is szegény volt, aki a kereszten függőt, a gazdagnak pedig, mert onnan merithet ösztönzést az áldozatosságra. Evről-évre, immár majdnem kétezer esztendő óta visszatérő ünnep, megismétlődő gyásznap Nagypéntek és a vásári tülekedésben, a napi gondok tömkelegében vergődő embernek megállást parancsol; mintha mondaná: állj meg, te földi vándor, nézz a keresztre, amelyen a világ üdvössége függött ! Igen, nézzünk a kereszt fájára, amely a régi római törvénykezés szerint a leggyalázatosabb büntetés fája volt, most pedig Ítélkező bíróságok esküre nyújtott szent tárgya, egymásnak hűséget mondó jegyesek összekapcsolója, családi szentélyek drága dísze, templomok ékessége és a keresztény ember szivébe vésett szent szimbólum. A kereszt tehát szimbólummá magasztosult : a szeretet, az áldozatkészség, a hit, a kötelességteljesités, az igazságszolgáltatás és a keresztény elveken felépült társadalom magasztos szimbólumává. A kereszt jelvénye nemcsak egyesek ereklyéje, hanem egész társadalmak, egész nemzetek úgy tekinthetnek reá, mint a bégének és munkának védjegyére. A magyar nemzet, a magyar társadalom is igy kell, hogy tekintse a keresztet, Nagypéntek szent jelvényét, hogy az legyen a keresztény magyarság örökké magasztosan tisztelt tárgya. Legyen olyan a mi életünkben, mint az ipari cikk védjegye : legyen biztositéka, patinája mindannak, ami egy állam életében fontos : törvénynek, rendeletnek, társadalmi mozgalmaknak, emberbaráti intézkedéseknek, a jobb jövendő reménységének. Azt mondják, hogy az úgynevezett müveit nyugat keresztény elveken épült fel, más szóval: a müveit nyugat jelvénye a kereszt. Milyen ellenmondást mutat a való élet képe ! Ha ez igy lenne, akkor nem lenne csupa harc az élet, a keresztnek és ellenségeinek harca, vérre menő küzdelme. Pedig most valóban vérre megy ez a harc, tehát hazugság, hogy a müveit nyugat a kereszt jelében halad, a kereszt szimbóluma alatt menetel, mert a látszat az, hogy ez a müveit nyugat porig aláz nemzeteket, romba dönt ezeréves kultúrákat, meggyaláz öntudatos, munkás nemzeteket, igen, mert ennek a „müveit nyugatnak“ szimbóluma a csörgő arany, amiért elárulja múltját és rommá alakítja jövendőjét. Világok harcában ugyan ki fog győzni? Az, aki nem hagyja el a keresztet, hanem szívósan, görcsösen megfogja, mert lehetetlenség, világtörténelmi képtelenség, törté- üetbölcsleti abszurdum lenne, hogy a végén ne a kereszt győzzön. Mi magyarok is feltesszük a kérdést : ugyan, ki fog győzni ? Válaszunk ugyanaz : szeged-belvárosi káplán. a kereszt fog győzni. Tekintsünk tehát a reménység sóvárgó tekintetével a Golgota ormára, az áldozat fájára, amely Krisztus áldott testét hordozta. Minden kicsinységünk, minden gyengeségünk mellett is erősek lehetünk, ha erőnket és bátorságunkat ott keressük. A kereszt alapozta meg egész államiságunkat, a kereszt adott nekünk itt végleges hajlékot, a kereszt állított meg bennünket portyázásainkban s ez adott kitarást, buzdítást minden válságunkban : a Mohi-pusztán, Mohácsnál, Budánál, Nándorfehérvárnál, a szabadságharcban, a világháborúban; ez ad erőt most is, a nemzetek közötti kapcsolatunkban és a magyarság belső harcaiban. Sokféle keresztet mutogatnak mostanában. Látunk horogkeresztet, nyilaskeresztet, kaszáskeresztet és kékkeresztet. Melyik az igazi ezek közül, melyik az, amelyhfez csatlakozhatunk, amelyben remélhetünk, amelyből erőt nyerhetünk s amely belső életünk békéjét meghozza? Melyik az a kereszt, amely a széthúzó, mindig mást akaró, külön utakat kereső, egymást meg nem értő magyarságot összefogja, egységbe tömörít és megérteti vele, hogy ütött a széthúzás utolsó órája s a probléma húsba és vérbe vágó, mert ha késünk kiválasztani a nekünk legjobb keresztet, akkor legyőz bennünket az a szellem, amely az első nagypénteken legyőzte Krisztust a Golgotán. Nem nehéz választani a keresztek között: azt kell választanunk, amelyik nem annyira külső alakjában, mint szimbolikus jelentőségében legjobban basonlit Krisztus keresztjéhez, a szeretet, a béke, a munka, az áldozatos lelkűiét keresztjéhez. Lehet, sőt valószínű, hogy az nem lesz sem horog-, sem (A „Békés“' munkatársától.) Nagy érdek- lőgés előzte meg a tiitolt műtétiéi vádolt dr. Ritter Fereuc gyulai orvos bűnügyének főtárgyalását. A törvényszék folyosóin várakozók és maga Gyula társadalma is élénk érdeklődéssel várta az Ítéletet. Két napon át tartó tanácskozás után a gyulai kir. törvényszék a következő ítéletet hozta : Dr. Ritter Ferencet tiltott műtét miatt három évi fegyházra és öt évi hivatalvesztésre ítélte, ebből egy hónapot kitöltöttnek vett Ritter doktort az Ítélet kihirdetése után a (A „Békés tudósító,ja jelenti.) Délután temetik el Czája Jánost a rákoskeresztúri uj temető halottasházából. Kivonultak a temetésre a birkózók is, akiknek Czája annyi dicsőséget szerzett. Hat vállas, 100 kilón felüli nyilas-, sem kaszás-, sem kampós-, sem kékkereszt, semmilyen kereszt, amely külsőleg akar hatni bensőnkre, hanem olyan kereszt lesz, amely lelkünk titokzatos világából, egymásrautaltságunk megérzéséből, a közös ellenség támadását közösen visszsvágni akaró tett- rekészségünkből vetitődik ki a világba, a mi kis magyar világunkba és a nemzetek nagy világába. Ez a kereszt azután világítani fog, erősíteni fog, lelkesít majd és ez a kereszt lesz a — magyar kereszt, a kereszténység magyarság keresztje, az uj életet akaró, uj világot készítő magyarság szent jelvénye, fenkölt szimbóluma, amit külsőleg nem is kell lerajzolni, mert a lényeg az, hogy bensőleg- kialakuljon, de ha mégis lerajzolnánk, ez a kereszt úgy festene, mint Kriszius Urunk keresztje a Golgotán, — ez a kereszt ott állna a Kárpátok ormán, ragyogva, fényesen és mutatná a világnak, hogy itt él egy maroknyi nép, ezernyi bajjal, de szívós életösztönnel. Az a kereszt világitana, ragyogna szerteszét. Az a kereszt belopná sugárzását szegény kunyhókba, egyszerű munkaházakba nádfede- deles, családi tűzhelyekbe és fényes palotákba. Az a kereszt világosságot vinne a szénbányák sötét mélységébe, a tiszamenti kubikusok verejtékes munkájába, a kérges tenyerű, de melegszívű földmivesek sóvárgó szemébe. Az a kereszt eloszlatná a gazdazági élet sötét dzsungelvilágát, eltüntetné magyar hivatalok régivágásu bürokratizmusát, vezető társádalmi osztályok gőgjét és megteremtené — a magyar egységet ! Nagypéntek szomorúsága, gyásza csak három napig tartott ; utána megvalósult a kereszt győzelme. A magyarság gyásza, szomorúsága vájjon meddig tart? Mikor fog győzni a Krisztus keresztjéhez simuló magyar kereszt? . . bünügy jogerős befejezéséig előzetes letartóztatásba helyezték.-Bottó Andrásné gyulai szülésznőt, — aki hasonló tiltott műtétek miatt kapott nyolc hónapi börtönbüntetést tölti ki, — mint bűnsegédet, egyévi börtönre és három évi hivatal- vesztésre Ítélték. Az ítélet elen Dr. hangai Szabó Gusztáv ügyész súlyosbításért, a jelenlevő védők pedig felmentésért felebezést jelentettek bebirkózó vitte a koporsót a sirhoz. Utána négy birkózó bársonyvánkosokon viszi azokat az arany és ezüst érmeket, amiket Czája János egész Európában küzdve megszerzett. Véres rendőrgázoiás történt csütörtökön délben Gyulán A Békés munkatársa jelenti, hogy csütörtökön déli fél egy órakor véres rendőrgázolás színhelye volt a gyulai Városház-utca Hangya előtti szakasza, ahol a nagyheti baromfi piacról a Városháza felé vágtató Krizsán János Remete 9 szám alalti gazda kocsijával elgázolta Enyedi István gyulai rendőrt, aki kerékpárjával a Városháza felé igyekezett. A szerencsétlenség úgy történt, hogy Krizsán, aki nagy sebességgel jött a nagyhid felől, előzni akart egy másik parasztkocsit és a közben a helyszínre érkező rendőrt kerékpárjával elgázolta. A rendőr véresen terült el a kövezeten és a homlokán szenvedeít súlyosabb sérüléseket. Vér folyt a kövezetre, de a vér Enyedi István egyenruháját is bevérezte. A gázoló gazdát előállították a kapitányságra, a rendőrt pedig a hatósági orvos vette kezelés alá. A rendőrgázolás ügyében megindult a vizsgálat, amely lapunk zártakor még nem fejeződött be. Három évi fegyházra ítélte a törvényszék dr. Ritter Ferenc gyulai orvost Hat birkózó viszi Czája János koporsóját a sirhoz
