Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-01-10 / 7. szám
2 BÉKÉS 1937 január 10 Dobay Ferencet vasárnap délután temetjük (A Békés“ munkatársától.) Pénteken este valami nyomasztó érzés nehezedett a nyomdára. Eltelt 3, 4, 5 óra, a lap elkészülte egyre késett, végre félhét felé gépbe került a Békés első és negyedik oldala. Már kifutott a gépből a Békés első formája, amikor a belső szobából kijött Dobay János és orvosért telefonált. Este 7 óra előtt történt pár perccel. Blanár László doktort, a háziorvost nem találtuk. Akkor izgalmas keresés indult meg az orvos után, Dobay János először dr. Karoüny Lajoshoz futott, majd Friedmann Bertalan doktorhoz, de egyiket sem találta. Végre Páll Gábor dr. orvostanárt sikerült otthontalálni és őt hívta el édesatyjához Dobay János. Az érkező orvost Dobay Jenő a következő szomorú hírrel fogadta : — Édes apa meghalt. Az arcokra döbbent szomorúság ült, az orvos már csak megállapíthatta, hogy este 7 órakor, amikor Angelusra kezdtek harangozni — meghalt. A szive ölte meg.. . A családot elárasztották részvétnyilatkozatokkal A szomorú hir pillanatok alatt szétter{A „Békés“ tudósítója jelenti.) Lisza- -roni jelentés szerint a pápa, kinek az áila- pata javult, Gomez j Tomas tábornokot Franco tábornokhoz küldte követül. Az utóbbi 24 órában a nemzetiek nagy győzelmeket arattak, ez érthető is, hiszen a (A ,, Békés“tudósítója jelenti) Eckhardt újévi beszédében megtámadta a belügyminisztert. Ezt a támadást Szombathely városa visszautasította. A szombathelyiek elhatározjedt a városban. Vitéz dr. Ricsóy Uhlarik Béla, Békés-vármegye főispánja elsőnek sietett a lesújtott nagyasszonynak és gyermekeinek részvétét nyilvánítani. Néhány perc múlva megjelent a gyászházban báró Apor Vilmos, apátplébános, ki szintén részvétét fejezte ki a gyászoló családnak. Táviratokban. telefon utján a város táisadalma nagy tömegesen adott kifejezést részvétének. Az ipartestület nagy halottjának tekinti Dobay Ferencet Szombaton délelőtt Barát István, az ipartestület elnöke közölte a gyászoló családdal, hogy Dobay Ferencet, aki a testület első elnöke volt s tiz éven keresztül viselte ezt a tisztséget, majd pedig haláláig disz • elnöke volt az ipartestületnek, a testület nagy halottjának tekinti és a temetésen a gyulai iparosság testületileg résztvesz. Vasárnap délután fél 3 órakor lesz a temetés Dobay Ferenc temetése vasárnap délután félhárom órakor lesz a Városház-ncca 7 sz. alatti gyászházból. vörösök közt nagyon sok a 18 éven aluli gyerekember. Egyébként a nemzetközi dandár két részre szakadt. A német kormány elhatározta, hogy az elfogott spanyol gőzösöket eladja. ták, hogy díszpolgárukul választják Koznia Miklós belügyminisztert, ezzel is hangsúlyozva, hogy továbbra is kitartanak mellette. Emléksorok Az embernek egy kincse van a földön : az élet. Ez az övé. Est kapja ajándékul a Mindenhatótól. Azt az időt, mely a születés és az elmu-^ lás között van. Ezt kevesen tudják vagy nein akarják tudni s még kevesebben érzik. Sokan fösvénykedve, legtöbben meg pazarul bánnak vele» A szépen beosztott élet ritkaság. Ahoz nem elég a pénz, az ész. Szív kell hozzá. Érzékeny, a lüktető élet minden mozzanatára figyelő, önmagát ismerő és fegyelmező, gyarló embertársait megértő és szeretnitudó szív. * * * Régi tükör-kép. Most is előttem van. Látom. Gyulára kerülve fiatalon, tele életerővel sok-sok vágyálommal... alig néhány hónap múltával, egy estébe hajló őszi délután benyitottam a „BSkés“ kiadóhivatalába. Hívásra mentem. A laptulajdonos: Dobay Ferenc izent értem. Mindjárt az első szóra mondta a „miértet“. B első munkatársnak a Békéshez. Tárgyaltunk. Azaz, nem is igen tárgyaltunk. Nyomban megegyeztünk egy kézfogással.... melynek a melegét még most is érzem.. Útmutatást nem adott. Semmit. Csak annyit mondott, mindig mosolygó kék szemét rám emelve: „Aztán kedves öcsém csak egyre vigyázzon !... Arra, hogy ne bántson meg senkit 1 Soha senkit !“ * * * Csupasziv-ember volt. Mindenkin segített, aki nozzáfordult. Sokszor a tehetségén felül is. Legtöbbször dugva, úgy, hogy senkise tudott róla. A legközelebbiek se. Egyszer akkor léptem észrevétlenül az asztalhoz, amikor egy tizkoronást nyomott egy közismert „hejehujázó“ ember markába. . ki ezután sietve vándlizott ki az ajtón s ment egyenesen a „Koronába,..“ Megcsóváltam a fejem. Azzal értelmeztem, hogy „kár !“ — Nem ! — mondja mosolyogva — Nem kár! Legalább lesz egy jó napja !... Majd ho.zátette, talán a maga megnyugtatására : — Jut abból egy kis kenyérre is! * * * Szerette az embereket. Kicsiket, nagyokat, nem válogatott köztük. Nem tett mértékre senkit. Ur, paraszt, magas hivatalnok, napdijas, mindenik- hez keresetlenül kedves volt. Soha nem bántott meg senkit. Az embereken túl szerette a könyveket, festményeket, régiségeket. Mintagyüjteménye volt belőlük. Könyvtárában válogatott nagybecsű müvek szobájában értékes festmények, régi pénzei is sokatérök. A pipatóriuma meg ma már ritkaság ebben a gyorsan égő cigarettás világban. Mindegyike egy-egy érdekes történettel biró műemlék, Sokszor sok időt töltöttem el a könyvei, régiségei és tajtékpipái között. Nézegettem, csodálkoztam. Egyszer, amint egy szépen szitt ezüst- veretü tajték pipát leemeltem az állványról, kiszaladt a számon : — Ez igen... Ha nekem ilyen pipám volna,, akkor én is kevesebbet cigarettáznék! Ezt inkább dicséretnek szántam. Éppen hogy mondjak valamit s már igazítottam is vissza a helyére. — Várjon ! — fogta meg a karom. — A magáé'!. .. Megütközve néztem rá, — Miért ? 1 — Csak ! S nyomta a kezembe. Hiába húzódtam. Eám- eröltette. Attól kezdve aztán nem mertem megdicsérni előtte semmi értékét. * * * S most elment. Itthagyott bennünket. Sze-j retetteit, embertársait, könyveit, régiségeit. Mindent. S ha most odaföntröl lenéz ránk, itthagyot- takra s látja fájdalmas buslakodásunkat, bizonyára rosszalólag ingatja meg a fejét, mondván : — Ej, ej... Hiszen én „ezzel11 se akartalak] megbántani benneteket !... Péczely József j A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Dobay Ferencné született Uferbach Róza felesége, úgy maga, valamint az alulírottak nevében mélységes fájdalommal tudatja, hogy felejthetetlen jó férje, a szerető édesapa, nagyapa és sógor DOBAY FERENC nyomdaiul a jdonos, a „Békés“ főszerkesztője, a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület igazgatósági alelnőke, stb. életének 72-ik, boldog házasságának 47-ik évében türelemmel viselt betegsége és a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó hó 8-án este 7 órakor visszaadta jóságos lelkét Teremtőjének. Szeretett halottunk földi maradványait folyó hó 10-éii délután fél 3 órakor fogjuk lakásáról a rom. kát. egyház szertartása szerinti beszentelés után a Szentkereszt- temető ben örök nyugalomra helyezni. Lelki üdvéért az engesztelő szentmise-áklozatot folyó hó 11-én reggel 8 órakor fogjuk a plébániatemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Gyula, 1937 január 9-én. Szeretete örökké velünk marad ! Dobay Jenő és felesége Mihályi Margit, Dobay Izabella és férje dezséri vitéz Bachó Gyűl», Dobay Imre és felesége Dubányi Mária, Dobay János gyermekei dezséri Bachó Katinka, dezséri Bachó Lacika, Dobay Ferike unokái, özv. Dobay Lajosné született Székács Karol», Künzí Ernőné született Uferbacli Jolán, Uferbach Irén sógornői. A pápa követei küldött Spanyolországba Szombathely válasza Eckhardt Tibornak: Díszpolgárrá választja Kozma Miklóst
