Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-03-17 / 61. szám

2 BÉKÉS 1937 március 17 a liberal ista felfogás szerint való testvériség, egyenlőség, szabadság fo­galmának az összeomlása is és uj március 15. éré van szükség, amely al­katommal a nagy szerep a parasztságra vár, mert 1848-ban a parasztokat szabadították föl és most a parasztoknak kell fölszabadítani azokat, akik őket fölszabadították. Az fpartestiiletbexs A gyulai iparosság Baráth István veze­tése mellett vonult föl a székházban az ünnepi vacsorára, ahol dr. Bakó József méltatta a márcirs 15-i ünnep jelentőségét. Baráth István ipartestületi elnök szomorúan állapította meg, hogy régen méltóbban ünnepelték meg a már­cius 15-ét, mint most. A vasúttól magyar ru­hás lányok indultak be a városba, mire be­érkeztek a városba, mindenki tele volt lelke sedéssel, nagy várakozással. ' Gullogi László a megjelent tanult ifjúság­hoz szólva hangsúlyozta, hogy az iparos ifju­48-as Körben A gyulai 48-as Kör szokásos fénnyel ünnepelte meg március idusát. Megjelentek a kör helyiségében a gyulai gazdák családtag­jaikkal együtt és vacsora után Harsányi Pál esperes beszélt és érdekes megállapítást tett: „Háború előtt a március 15.-ét csak a 48-as párt ünnepelte, ma pedig az egész magyarság. Utána dr. Mandorf Emil, budapesti ügy­véd vont párhuzamot Kossuth és Széchenyi között. Kossuth ideálista volt, Széchenyi reá lista volt. A háború utáni következmények Kossuthot igazolták. Az uj szabadságharc a kapitalizmus ellen szólítja fegyverbe az élni- akarókat. Szükséges, hogy Kossuth eszméit minél többen magukénak vallják. Az Újvárosi Körben erő és igy kéz a jövő felé. Az Újvárosi Körben 140 terítékes vacso­rával kezdődött március 15,-ének meg­ünneplése. Dr. Kiss László, vármegyei árvaszé­ki ülnök, a kör elnöke tartotta az ünnepi be­szédet. Hangoztatta, hogy a konkolyhintőket ki kell dobni magunkból, össze kell fogni minden magyarnak, mert az egységben az A baloldali álmok csődje: Keresztény és Nemzeti világnézet jegyében zajlott le az Egyesült Keresztény Párt gyűlése Mandorf Emil dr., Kossuth és Széchenyi között von párhuzamot és rámutatott arra, hogy Görögországban nem tiirik meg az olyan embert, aki pártatlan. Dr. Csige Varga Antal azt hangsúlyozta, hogy szükség szerint erőteljes eszközökkel is ki kell vívni a jogokat. ságnak helyet kell kapni a jövő középosz­tályában. Balázs Árpád szerkesztő rámutatott arra, hogy Gyulán elérkezett a tizenkettedik órája annnak, hogy az egyetemi ifjúság a szörnyen magára hagyatott muukásifjusággal karöltve az ipartestület vezetőségének jóindulatú párt­fogása mellett haladjon a jövő felé, annál is inkább, inert eljön az idő, amikor az ifjúság, a magyarság leszámol a nyakán ülő idege­nekkel. Dr Csige Varga Antal hangsúlyozta, hogy a testvériség nem lehet jelszó, hanem annak valóságnak kell lennie. Később dr. Sebestyén Péter a paraszt­kérdés fontosságáról beszélt és arról, hogy az Egyesült Kereszténypárt tiszta nemzeti és keresztény világnézeti alapon ünnepli a már­cius lö.-ét. Balázs Árpád hangsúlyozta, hogy a ma­gyar politikai életben az az első feladat, hogy a pártokból a zsidókat eltávolítsák, mert mig ez meg nem történik, addig az idegen elem mindig egymás ellen uszítja a magyart. kézben, menjünk a magyar Kustár Dániel lelkész a márciusi fogal­makat tisztázna, Csete József dr. beszélt, utá­na Harsányi Pál emelkedett beszéde emléke­zett meg a március 15.-éröl. (A „Békés" munkatársától-) Dr. Sebestyén Péter, gyulai ügyvéd nyitotta meg az Egyesült Keresztény Gazgasági Párt nagygyűlését va­sárnap délelőlt 11 órakor a pavilion nagy­termében. Megállapította, hogy a Keresztény Gazdasági Párt 50 éves, de programját azért nem lehetett megvalósítani, mert a liberális szellem le «osdyogta a há- ioru előtt azt, aki keresztén , krisz tusi elveket vallott. A háború után ugyan divat volt a keresztény­ség, de ezt a keresztény szellemet azok akar­ták hirdetni, akik keresztényre mázolták át magukat. Tovább a liberálizmusról szó sem lehet, annak pusztulnia kell, mert megterem­tette a bérrabszolgát. Sebestyén dr. elnök megnyitóját tapssal fogadta a hallgatóság, majd Müller Antal or­szággyűlési képviselő beiekapcsolódott az el­nöki megnyitóba és megállapította, hogy va­lamikor a néppártot kimosolyogták és most a polgárnak azt kell látnia, hogy a kormány­párt, a kisgazdapárt is az idők változása foly­tán keresztény világnézetet kell, hogy valljon, mert csak ezen az alapon lehet igaz politikát szolgálni. Ne a nagyokon segítsenek, hanem kicsiken. Akik hazafiak, kerüljenek egy táborba. Nem lehet az, hogy vasárnap hirdessék a papok a templomban az igazságot és hétköz­napokon más történjék. Különben az Egyesült Keresztény Párt azért van ellenzékben, mert a titkos választójog hiányzik és Gyulán nyíl­tan kell választani, Budapesten meg titkosan. A nyilt szavazás lelektiprást jelent és a függő helyzetben lévő ember félti a kenyerét. A tö­meget azonban nevelni kell. A pénzügyi gaz­dasági helyzetben még mindig az ortodox libe­rális rendszer uralkodik. Nem lehet tűrni, hogy abankiparvállalatislegyen.Abank teljesitseköte lességét, folytasson hitelpolitikát. Az ortodox li­berális pénzügyi politikát meg kell szüntetni. A kartelt meg kell rendszabályozni. Négyszáz kartel működik Magyaror­szágon, amelyek kihasználják a vámfalakat, pedig a vállalatoknak az lenne a célja, hogy a ma­gyar munkásoknak kenyeret adjanak. A drá­gasággal kapcsolatban a lisztforgalmi adót el kell törölni, mert ez a kisember kenyerét érinti. — Úgy van! kiáltja a tömeg. Müller Antal szerint van gyárvállalat, amelyik 84 százalékos adókedvezménnyel is | dolgozik. Olcsó cukrot kell adni az ifjúságnak. Végül kijelentette, hogy jóllehet a hiányok ! miatt ellenzékinek vallja magát, de a keresz­tény párt nem vallja magát minden áron ellen­zékinek. Sürgette az ifjúsági kérdés megol­dását, de a tanult ifjúság mellett a munkás és a mezőgazda ifjúság kérdését is meg kell oldani. Megrabolták az országot, mondotta, és igy Gyulán a határ mellett érezni lehet a nyo­mort az iparban és érezzük ennek az elszáki- tásnak szörnyű voltát, de emellett a kiil-és belpolitikai igazságokra felhívjuk a kormány figyelmét, mert nem lehet tűrni azt a mega­lázást, amelyben a magyarságnak Erdélyben része van. Az álláshalmozást meg kell szüntetni, a keresztény világnézetnek és a felebaráti sze­retetnek kell uralkodni az országban. A következőkben Szabó József, volt or- szágyülési képviselő, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag emelkedett szólásra. — A keresztény szó nem felekeztieske- dést, hanem keresztény morált jelent, mondotta. Öntsünk tiszta bort a pohárba! Hogy állunk a zsidókkal? Nem akarjuk őket zászlónk alá. — Ez igaz ! — Mert hetven évá olyan hatalomra tet­tek itt szert, ugykiuzsorázták a nem­zetet, hogy végre le kell őket a nya­kunkról rázni Van okunk ünnepelni március idusán ? Urak vagyunk mi itt ? Kilencven év alatt a magyarság fejére nőtt a zsidóság, amelyet fölszabadítot­tunk. Elég baj az! — Nem oly régen, még fütyülővei szed­ték az ócska vasat és rongyot és ma palotá­ból nézik a magyarokat, az ipar nagy része, a főid a kereske­delem, a művészet, az ő kezükben van — Úgy van ! A magyar nép fölül a hangzatos jelsza­vaknak, milyen: a szabadság, ez egyenlőség, és a tesvtériség s végül a szabadság a keresz­tény magyarnak csak a kiskenyeret jelenti és a frázisoktól éhen halhat. — Úgy van! A zsidók nem vehetik rossz néven, hogy élni akarna < és le akavjuk venni a kelet a nyakukról. ; — Igaz helyes ! — Legyenek ők s munkások, legye­nek ötszázalékban bankárok, de ötszá- zatékban dolgozzanak mint bányászok is a bányák mélyén — Úgy van, kubikot nekik ! — Elég baj, hogy a zsidók jelenlétében nem mer a magyar a zsidókérdésről beszélnie Nekünk egymásra kell találni. Ne legyen köz­tünk válaszfal, mi szocialisták vagyunk, de nem olyan mint Buchinger Manó és Weltner Jakab, mert mi a krisztusi evangélium szoci­alistái vagyunk és szükség van arra, hosry egymásra találjon az országban a keresztény, magyar. Szabó József kijelentette következtetéskép­pen,. hogy a kormánypártot azért nem támo­gatja, mert a zsidókérdést nem oldotta meg. 0 is követeli a titkos választójogot, nem akar­nak Gyulán mandátumot, csak hiveket. A nagy tetszéssel' fogadott beszéd után, amely azért váltott ki nagy föltünést, mert a baloldalról idáig azt terjesztették a keresztény pártról, hogy a jobboldali megmozdulások el­len dolgozik. Sebestyén Péter zárta be a Egye­sült Keresztény Párt gyulai zászlóbontó gyü^ lését, mely rendben és fegyelemben folyt le. —-——— üehér ruhában dolgozhat a DOBAY cég által forgalomba hozott KARBON ÉS KOPIRPAPIROKKAL egjres in o (1 e 1 e k megérkeztek TISCH ERNŐ RlinAÜZLE TÉREN 144 11—*

Next

/
Thumbnails
Contents