Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-14 / 60. szám
LXIX. évfolyam 69, szám Gyula, 1937. március 14 vasárnap BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utra 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Március Idusán egy meg nem tartott előadásról A „Békés számára Irta Óláh György az Uj Magyarság főmunkatársa Olvasom a Népszavában, hogy Gyulán előadást tartottam Kossuth Lajosról és az előadásban kirontottam a szociáldemokraták ellen. Feledékeny ember vagyok, de isten látja lelkemet, ha valahol közönség elé lépek, nyilvános előadást tartok, azt sohasem szoktam elfelejteni. A „Békés“ utján intézek felhívást Gyula minden rendű és rangú lakosához : emlékeznek-e, hogy én az elmúlt napokban egyáltalán Gyulán jártam és halott-e valaki valamikor e városban engem szónokolni, vagy előadni ? Mert én magam, dacára a Népszava közismert kitűnő ertesiiltséyének, erre nem emlékszem. Pályadijat tűzök ki annak, aki a Népszava által idézett előadásomból csak egyetlenegy mondatot is hallott tőlem Gyulán. Nagyon hasonlít ez a Népszava-cikk’ annak a másik „alkotmányt védő“ déluátni újságnak tudósításához, amelyből a minap kiderült, hogy én Károlyi Imre gróffal,Mecsér Endrével és Rajnis Ferenccel együtt Kossuth Lajos Társaskört alapítottam, amely azonban a lap szerint egy havi kiizködés után kimúlt. Még szerencse, hogy a cikk megjelentékor Károlyi Imre és Mecsér Endre éppen úgy nem ismerték személyesen egymást, mint ahogy Rajnis Ferenc sem látta és nem ismerte a szociális érzésekkel telített pártokon felülálló főurat A cikk mindenesetre kitűnő alkalmat adott arra, hogy ezek az urak csakugyan ösz- szeismerkedjenek végre egymással és csakugyan gondolkozzanak azon, hogy éppen Kossuth Lajos nagy történelmi példája az, amely ma az ezer kis frakciókba szétszórt jobboldali magyarságot közös szellemi mozgalomra ösztönözze. E két hírlapi kacsával kapcsolatban önkéntelenül felmerül bennük, miért izgatja a túloldal képzeletét annyira, hogy ha a jobboldal Kossuth Lajos alakjával foglalkozik ? Miért házasítanak ők össze mindenáron Kos- suth-nevével, Kossuth mozgalmával ? Miért látják ők idegességük folyton Kossuth Lajos nevét és Kossuth alakját a mi soraink felett ? Onnan kellene kezdeni, ahonnan már néhány cikkemben elindultam, hogy nincs alakja a magyar történelemnek, akire annyi hazugságot, annyi mázsa hipokrizist, annyi üres és megtévesztő cicomát raktak reá, mint a liberális utolsó fél században Magyarországon Kossuth Lajosra. Apokriff evangéliumnak egész sora született meg az ő nevével. Melyikünk ne emlékezne harminc év előttre, arra az ezer és ezer olajnyomatban terjesztett képre, amely minden alföldi olvasókör falán megtalálható, amelyen Kossuth Lajos szobra alatt állott az öreg Justh Gyula és előtte egy kis imazsámolyszerü emelvényen biblia nagyságú könyv, kiáltó felirattal: „Alkomány!“ Mintha Kossuth Lajos müve, nagysága csupa jogászkodásból és alkotmányvédelemből állt volna. Mintha Kossuth népi mélységekig leható nagy nemzeti forradalma szóról-szóra ugyanaz lett volna, amit ma annyi baloldal szuggestiója alatt álló, századvégi jogászelme müvei az ezeréves alkotmány védelme címén, elfelejtkezve arról, hogy ez az alkotmányvédelem tulajdonképpen egy csomó idegen, kiváltságos birtok állományát, a nemzet jövedelmének nagy idegenvérü vámszedőinek monopóliumát akarja szentté és sérthetetlenné tenni, az élet parancsoló szükségletével szemben. Mintha már ezelőtt harminc esztendővel a jövőbe látott volna az az olajnyomatkészitő és tudta volna, mit fognak művelni három évtized múlva Kossuth szobra alatt. Ó, az én meg nem tartott gyulai előadásomról való híradás, épp úgy mint a soha meg nem született Kossuth Lajos körről szóló abszolút hiteles beszámoló mind azt bizonyítják: nekik talán legjobban az fájna, ha mi ezt a nagy országos Kossuth-hamisitást, ezt a hazugságburkot, amellyel az ő közalakját körülvették, lelepleznénk és lefejtenénk. Hát nyugodjanak meg : jövünk és meg is tesz- szük. líát nyugodjanak meg, egymásután bejárjuk a vidéki centrumokat és hirdetni fogjuk. hogy van egy másik Kossuth, a nép, a faj nagy szerelmese, aki a kiváltságok nagy üldözője. Jövünk és megmutatjuk Gyulán is, hogy kik (A „Békés“ munkatársától.) A belügyminiszter Dobszay László dr., szegedi egyetemi magántanár, klinikai tanársegédet az állami gyermekmenhely orvosi létszámában igazgatófőorvossá nevezte ki és a gyulai m. kir. állami gyermekmenhelyhez osztotta be szolgá(A „Békés“ munkatársától.) Elek községben ismeretlen tettesek ninősithetetlen merényletet követek el. Éjnek idjén letépték a fél- árbócrá eresztett országzászlót, darabokra (A „Békés“ munkatársától.) A magyar ifjúságnak, ennek a küzdő, szenvedő seregnek két márciusi üzenetet adunk át az alábbiakban : Harsányi Pál esperes üzeni: — Megingathatatlan meggyőződésem az, hogy a magyar sors születésének mysteriu- mában, ezredév alatt életének" és vérének tragikus áldozásában, de mindenkori megújhodásában is praedestinált sors. — Örök isteni végzet glóriás pecsétje van a magyar történelmen. — A legfényesebb napok közül is kiemelkedik azonban 1848. március idusa, a fölszárnyaló magyar ifjúság ünnepe! — Az ő lelkűk l«bogó füzénél lángra- lobbant az ifjú és öreg, szegény és gazdag, társadalmi, felekezeti különbség nélkül, igy született meg a nagy egysége a magyar szabadságnak, magyar dicsőségnek! — Ifjúság, ma is tiéd a tűz, a lobogó láng, ám ne feledd: egy nemzet csak együtt haladhat a szabadság, dicsőség utján. Dr. Varga Gyula polgármester keresetlen szavait az ifjúság iránt érzett szeretet melege hatja át. — Nekem is van fiam, negyedéves orvos- tanhallgató és ha a jövőbe nézek, bizony aggodalom fog el. A mai ifjúság jövőjének útja nem lesz rózsákkal borított, nem lesz könnyű. A veszte azonban csak a csüggedés volna az ifjúságnak. A diplomás, vagy diplomaszerző ifjúságnak azt üzenem: fel a fejjel! a Metemichek, hol, milyen párnásajtók mögött ülnek! Elmondjuk mi lett a Landererek, és He- ekenast szabad sajtójából és mit müveinek Kossuth nevében az uj Landererek és sokkal idegenebb Landererek. Jövünk és megkérdezzük : galicianerek számára kiízdött-e Kossuth oroszlánként a sajtószabadságért, jövünk és megkérdezzük, mit csinált volna Kossuth Lajos az országbomlasztó októbristákkal 1918-ban, akik most reá esküdnek ? Jövünk és megkérdezzük Gyula jobboldali keresztény közönségétől is, vájjon hogyan állana ma szemben, ezen a márciuson azokkal a gyáva pacifista vörös izgatókkal, akik most reánk kiáltanak idegen importot, holott idegenebb célokat, idegenebb eszméket nem szolgáltak még ebben az országban náluknál. Örülünk neki, hogy a Népszava igy a jövőbe lát és ilyen reklámot csinál az egyszerű és általuk megtévesztett emberek között azoknak, akik egy uj március igéjével jönnek lattételre. Dobszay László dr. gyulai kinevezését az tette szükségessé, hogy az eddigi igazgató, Waltner Károly dr-t a miniszter saját kérésére j Budapestre helyezte át. szaggatták és az utmenti fákra akasztgatták. A csezdőrség erélyes nyomozást indított a tettesek kézrekeritésére. Nézzen keményen szembe a reális valóvaL A munka — legyen az bármilyen — becsülést és kenyeret hoz Én joggal mondhatom ezt. Két diplomával és főhadnagyi ranggal Oroszországban először faesztergá- lyosságot tanultam meg három nap alatt és úgy kerestem meg a kenyerem, majd pedig Szibéria egyik szénbányájában fejtettem hoszu ideig szenet és toltam a csillét és mégis pillanatig sem éreztem magamat kevesebb embernek, mint ma a polgármesteri székben. A foglalkozást az egyén tegye megbecsültté. A kormány önálló gazdasági egzisztenciákat akar teremteni. Erre a célra kétmillió pengős alapja van. Meg kell ragadai a kínálkozó alkalmat. Én hiszem, hogy a ma tanult ifjúsága szívesen lesz önálló kereskedő, gazdálkodó, ha arra neki az anyagi föltételeket biz tositják. Én kényszerhelyzetben voltam Szibériában, tehát dolgoztam azt, amit lehetett. De vájjon most nem vagyunk-e kényszerhelyzetben ? Állítom, hogy az íróasztal mellett dolgozni semmivel sem magasabb rendű foglalkozás, mint akár a műhelyben, gyárban, pult mellett, szántóföldön, vagy a gazdasági élet bármely más területén. Tehát fel a fejjel, dolgozzunk, mert ezzel megteremtünk egy egészséges, uj középosztályt, mert ezzel is előbbre visszük hazánk sorsát. Uj menhelyi igazgatót nevezett hl a miniszter Gyulára Lecibálták Eleken az Országzászlót Harsányi esperes és dr. Varga polgármester üzenete az ifjúsághoz
