Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-12 / 58. szám
LX1X. évfolyam 58. szám Gyula, 1937. március 12 péntek BÉKÉS Stcrkesziőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telofon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC f I Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Parányi miniszterelnök: „A leghatározottabban tiltakozom a felelőtlen híresztelések ellen“ (A „Békés“ tudósitója jelenti.) A képviselőház szerdai ülésének elején folytatta-a mezőgazdasági kamarák reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az interpellációk előtt fölszólalt Darányi Kálmán miniszter- elnök és foglalkozott az utóbbi napokban elterjedt híresztelésekkel. Megnyugtatta a közvéleményt, hogy a kormány mindig betartotta és be is fogja tartani azt a kötelességét, hogy az országban folyó politikai mozgalmak ne lépjék túl a törvények kereteit Az alapnélküli pletykaáradat okozott idegességet által azonban nem veheti a kormány okul olyan cselekedetekre, amelyek tárgyi szükségességként nem forognak fönn. A közhatalom megingathatatlanul áll az alkotmányos tényezők kezében. Az ország gazdasági és szociális rendjének biztosítását célzó fokozatos épitő munkát a kormány nem engedi zavarni semmiféle szélsőséges mozgalmi törekvéseitől. Azoknak az adatoknak a birtokában, anielyekkel rendelkezik, állítja, hogy ez a munka nincs veszélyeztetve. — A kormánynak semmi oka sincs annak föltevésére — folytatta a miniszterelnök —, hogy bármilyen külső tényező befolyást igyekeznék szerezni a magyar politikai élet alakulására és a leghatározottabban tiltakozom az ellen a felelőtlen híresztelés ellen, amelynek semmi tárgyi alapja sincs. Sajnálattal kell látnom, hogy ez a hirhordás (no ebben alaposan részeseit a vidéki liberális lapok is — szerk.) nem kímélte egy barátságos államnak Budapestre akkreditált képviselőjét sem, akinek magatartása pedi<* mindenben korrekt volt. A kormány és a törvényhozás elvárhatja a közvéleménytől, hogy ne adjon tápot ehhez hasonló hirhordásnak, amely veszélyezteti az ország gazdasági és politikai érdekeit. Külön mezőgazdasági kamara felállítása mellett foglalt ismét állást a szentesi Gazdasági Egyesület A legközelebbi megyegyülés elé viszik az ügyet ' (A „ Békés“ munkatársától.) Megírtuk annakidején, hogy Csongrád vármegye törvény- hatósági bizottsága a Békés—Csanád—Csongrád—Szolnok vármegyék gazdasági védelmére alakítandó külön mezőgazdasági kamara kérdését levette a napirendről, mert a kamarai törvényjavaslat tárgyalása előtt az ügyet nem tartotta aktuálisnak. Most, mint Szentesről jelentik, gróf Károlyi Imre a Gazdasági- Egyesület választmányi ülésén javaslatot tett, hogy az Egyesület vigye újból a megyegyülés elé az ügyet és mondja ki, hogy kívánja a gazdák érdekében, hogy Békés-, Csanád-, Szo’nok- és Csongrád- vármegye gazdasági érdekeinek védelmére Békécsaba székhellyel külön mezőgazdasági kamara állíttassák fel. A javaslatot elfogadták. Vasárnap előkelő vendégek jelenlétében háziipari kiállítás lesz Újváriban (A „Békés“ munkatársától.) Az Újváriban február elsején megkezdődött suskó-(kukorica- háncs) tanfolyam március 14-én végetér. A tanfolyamot nagy kedvvel látogatták a falu fiataljai és a felnőttek egyaránt. H. Pocsik Barna mester vezetése és oktatása mellett egymásután készültek el a szatyrok, papucsok, tarsolyok, fésütartók, üvegbefonások stb. Most a tanfolyam végeztével az elkészült tárgyakból kiállítást rendeznek az újvári iskola termében, amelynek megnyitása tizennegyedikén, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz, A kiállításon való megjelenésüket kilátásba helyezték: Almásy Denise grófnő, vitéz dr, Ricsóy-Uhlarik Béla főispán és felesége, dr, Vangyel Endre főszolgabíró és felesége. A kiállítás vasárnap estig marad nyitva. Darányi miniszterelnök szoboravató beszéde Darányi Kálmán m, kir. miniszterelnök a Turul-várban szerdán délután tartott ünnepségen nagy beszéddel leplezte le a magyar ifjúság vezérének, vitéz jákfai Gömbös Gyulának mellszobbrát, a beszéd főbb részletei a következők : Gömbös Gyula testvérnek nevezett minden magyart és ez nála nem volt üres szó hanem belső szükségből fakadó megnyilatkozás. Átérezte és cselekedetté formálta a test véri szolidaritás érzését. Ezt akarta minden magyarban valósággá tenni, a történelmi osztálytól kezdve egészen a magyar munkásig. Uj szint, uj erőt, uj lendületet hozott a magyar politikai életbe és ezzel uj értelmet adott annak. Katona volt tetőtől talpig. Szerette a rendet, a fegyelmet. Gömbös Gyula alkotó politikus volt. De az ő alakjára nem illik az, amit Shakespeare mond Julius Cézárban : „A rossz, mit ember tesz, túléli őt, a jó gyakorta sirba száll vele“. Aki a nemzet leikéből meríti cselekvéseinek erejét, ahogy azt Gömbös Gyulában látjuk, azzal a jó sohasem szállhat sirba. Nem akarom én itt felsorolni újra Gömbös Gyulának, az államférfiunak minden kormányzati cselekedetét s munkásságainak eredményeit. Ravatalánál gyászbeszédemben elmondottam, hogy felrázta közönyéből a nemzetet és reális programot adott célkitűzéseinek, amelyeknek "vezérlő gondolatává a széles néprétegek boldogulását tette. Ösztönzésére az ő kormánya tiizte napirendre a telepítés kérdését, amely minél több önálló magyar egzisztencia teremtését teszi lehetővé. 0 nyúlt hozzá a hitbizományok kérdéséhez ; felvetette újból a vizszegény magyar Alföld öntözésének szükségét, a magyar Alföld fásításának folytatását, vallotta a gazdasági és szociális problémák megoldásának el- sőrendüségét, amelynek megvalósítása érdekében maga is egész lélekkel közreműködött. Szociális adóztatást, a termelő javát szolgáló értékesítési és árpolitikát inaugurált. A magyar külkereskedelem számára a meglevők mellé uj piacok feltárásával utat nyitott a magyar termelvények külföldi érvényesülésének. Népies szakoktatást és iskoláztatást vezetett be. Ugyanakkor belső politikájában a nemzet ösz- szefogását hirdette, külső politikai irányában pedig Magyarországnak igazsághoz való jussát követelte. Ugyancsak ő volt az, aki nehéz időkben nemzetünk féltett kincsét, a magyar hadsereget, az adott lehetőségek között újjászervezte. A népbetegségek elleni küzdelmekben a szociális prevenció szükségességét vallotta, annak megvalósítását erőteljesen munkálta. Fáradhatatlan volt, amikor az ország és a nemzet érdekeinek felkarolásáról volt szóHa vizsgáljuk, hogy Gömbös Gyula elgondolásainak látóhatára és világszemlélete a külföldi nagy nemzetek mily uj életberendezéseit ölelte fel, akkor azt látjuk, hogy hatással voltak iá azok az országok, amelyeknek át kellett alakulniok nemzeti megújhodásukban. Gömbös Gyulának minden elgondolása mégis a magyar múltban, a magyar földben gyökerezett. Ahogy ő mondotta : „nem a külsőségekben megnyilatkozó és idegen formaságokat utánzó szellemre van szükség, de a magyar föld leheletéből táplálkozó, tisztult magyar világnézetre.“ * Leikéhez talán legközelebb a magyar ifjúság problémája állott, amely állandóan foglalkoztatta és amelyről nem egyszer szólt tihozzátok is. „Céltudatos és kitartó munka a nemzet igazi érdekeiért — mondotta —, ez az, amit tőletek kérek és talán kívánhatok is. Legyetek bajtársak a szó nemes értelmében, legyetek összetartok és igaz magyar testvérek. Ne azt keressétek, ami elválaszt, de találjátok meg azt, ami összehoz. Legyetek fegyelmezettek. A fegyelem nagy áldozatokat kiván. De ezt meg kell hoznunk abban a tudatban, hogy nem az egyénért, hanem a nagy célokért kell dolgozni. Fegyelemmel legyetek azok iránt, akik vezetnek, bízzatok bennük, ne keressétek emberi hibáikat, kövessétek őket.“ A felelős vezető nyílt, bátor és ennek folytán nem mindig népszerű szerepéhez mérten Gömbös Gyula nem riadt vissza a nemzet érdekeinek védelmében a szigorú intelmektől sem. A fiatalságot óvta attól, hogy belevesse magát a napi politikába és felesleges politizálással töltse el a jövőre és az életre való előkészülés idejét. De ugyanakkor, amikor erre figyelmeztette az ifjúságot^ azt is mondotta : Nem kívánom a magyar ifjúságtól, hogy a nemzet sorsdöntő nagy kérdéseiben ne hallassa szavát. * Mint ahogy Gömbös Gyula, úgy én is lelkem mélyéig meg vagyok győződve arról, hogy a magyar ifjúságnak áldozatkésznek, fegyelmezettnek és felelősségérzőnek kell lennie. Felelősséggel tartozunk mindannyian — Te is, én is — a múlt érdekeiért és felelősek vagyunk a magyar jövőért. Itt áll előttünk az élő Gömbös Gyula ércbeöntött alakja. Az életerős, tettrekész férfi, a hűséges magyar. A művész, sóstai Horváth Etel, aki megalkotta, belevitte ebbe a szoborba a női lélek meglátását is. E szobor jelképezze itt előttetek Gömbös Gyula lelkű- letét és gondolatvilágát- Ebben a néma bronzban lássatok magatok előtt példaként az izzó lelkű hazafit, aki a legdrágább emberi kincset, az egészségét áldozta fel a nemzetért azon a helyen, ahová őt a magyar sors állította ! * A szoboravató ünnepségről egyébként lapunk más helyén adunk tudósítást.
