Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-03-10 / 56. szám

2 BÉKÉS 1937 március 10 Két hétig a szentpálfalvai (A „Békés“ munkatársától.) A szentpál- falvi földinunkálatok, amint a város vezető­ségétől értesültünk, mintegy két hétig tartanak még. Azután a Hősök kertjében levő halastó kimélyitése és a Hajós-ér feltöltése van soron. Ez a két munka szoros összefüggésben van egymással. A Hősök kertjében kitermelt föl­det a Hajós-ér feltöltésére fogják felhasználni. A halastavat mintegy hetven centiméterrel mélyíteni kell. A vize u. i. sekély és nyáron nagyon felmelegedik. A halak pedig 32 fokos meleg vízben elpusztulnak. Ezért kell a mé­lyítés. Ennek során kb. tízezer köbméter föl­det ásnak ki és szállítanak el a Hajós-érhez. Ez azonban 2—3 kilométeres távolságot jelent és igy kézi fuvarozással: talicskával nem szállítható a kitermelt föld. Ha nem sikerülne a szállítás kérdését megoldani, ez a munka tart még kubikos-munka nem volna végrehajtható. Dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispán, aki szivén viseli a munkaalkalmak teremté­sének ügyét, eljárt a Gyulavári gazdasági vasutat bérlő uradalmaknál és sikerült elérnie azt, hogy az uradalmak hajlandók megfelelő mennyiségű vasúti sint és csillét rendelkezés­re bocsátani. Ennek ellenében az uradalmak azt kérik, hogy a gazdasági vasút Szt. István uccai kitérőjét, ahol esős időben a nagy sár erősen megnehezíti a forgalmat, a város akár törmelékkővel is köveztesse ki. Minthogy a város vezetősége szerint ezt a kívánságot módjában van a városnak teljesíteni, most már biztosra vehető, hogy a városnál foglal­koztatott földmunkások továbbra is munká­hoz és keresethez jutnak. iikkaiztási por a gyulai törvényszék élőit — tel mentéssel (A „Békés“ munkatársátólJ Szabó Mária békési lakost, lakásadónője azzal vádolta meg, hogy Szabó Mária, amikor tőle elköltözött, a neki ideiglenesen átengedett dolgokat jogosu­latlanul elvitte magával. Különösen egy pap­lant tett vád tárgyává. Vádlott beismerte a paplan elvitelét, de ő azért öt pengőt fizetett özv. Tóth Sándorné sértettnek. A járásbíróság ezért sikkasztás vétsége miatt húsz pengő pénzbüntetésre Ítélte. Vád­lott felebbezése folytán hétfőn délelőtt tár­gyalta a gyulai kir. törvényszék büntető fe- lebbviteli Szakolczay tanácsa a fent vázolt bűnügyet. Vádlott kihallgatása után tanácsko­zásra vonult vissza és kihirdette az Ítéletet, mely szerint a járásbíróság Ítéletét megváltoz­tatva Szabó Máriát a sikkasztás vádja alól felmentette. Bókósmegyében kielégítők a közegészségügyi állapotok (A „Békés“ munkatársától.) Illetékes he­lyen nyert értesülés szerint a vármegyében általában kielégítőknek mondhatók a köz­egészségügyi állapotok. A tifusz-megbetegedések száma csökke­nést mutat, (vármegyénkben állandóan akad néhány tifuszeset) a diftéria is szünőfélben, még Orosházán is, ahol az egyik iskola egyik osztályát, tekintettel több diftériás megbete­gedésre, be kellett zárni. Szövődményes in­fluenza-esetet, amióta a járványveszedelemről hallunk, összesen huszonkettőt jelentettek be, ebből keltőt Gyuláról. Hogy ezek közül mennyi a gyógyult beteg, nem tudható, mert ennél a betegségnél a megszűnést nem kell be­jelenteni. Panaszkodnak a a divatárusok (A „Békés“ munkatársától.) Mostanában nagyon sokat beszélnek a kereskedelem és ipar válságáról. Beszédek hangzottak el a ke­reskedelem és ipar nehéz helyzetével kapcso­latban. A gyógyszert természetesen mind- ezideig nem sikerült megtalálni, sőt, mind a kereskedelem, mind az ipar napról-napra vál­ságosabb és nehezebb helyzetbe kerül. Megnéztük, hogyan fest ez a válság egészen közelről: elmentünk a kereskedők és iparosok üzletébe,, hogy személyesen szerez­zünk meggyőződést a valóságos helyzetről. A fűszeres ezeket mondja: Nagyon ne­hezen keressük mi a pénzt, kérem szépen, fillérekért dolgozunk és bizony nagyon sokat kínlódunk, rengeteg az adó, sok a rezsi és állandóan attól kell rettegnünk, hogy még ennél is rosszabb lesz a helyzet. És ez a ret­tenetes drágulás, uram, napról napra mennek fel az árak, rémes, szörnyű, borzasztó, mit mondjak még? Az emberek lassan leszoknak az evésről. Mit vásárolnak ma? Egy negyed kiló kenyeret, egy kis liptóit, egy kis vajat, egy deka teát, két deka kávét, negyed kiló kockacukrot, egy kis ezt, egy kis azt, hajh, uram, nagyon nehéz az élet. Megkérdeztük az úri és női divatáruház főnökét, hogy megy az üzlet? Ő is panasz­kodik. A nagy forgalom csak látszat, nem gyulai fűszeresek, és az iparosok sokat ér, de szerencse, hogy a hölgyekre még mindig lehet számitani. — Tessék elhinni — mondja — hogy ma már csak a nők vásárol­nak Csak ne lenne olyan nagy a rezsim. De iszonyú drága az üzletbér, nem lehet ezt ki­bírni, kérem és a rengeteg adó, illeték és sallang, ami még az egészhez hoz'ájárul, uram, csak annyit mondok, hogy minden ke­reskedőnek el kell pusztulnia. Az iparo.s igy beszél: — Beszélnek a helyzet javulásáról. Hát mi ebből semmit sem érzünk. Nem vesszük észre. Megrendelő talán még kevesebb, mint ezelőtt. Az építkezés nem indul, az anyag drága, nem tudunk keresni. A drágaságért minket okolnak, pedig nem mi drágítunk, a mi munkadijunk, amit fel tudunk számitani, szerényebb, mint valaha. vány ^£ir éléskamrába, konyhába igen szép színekben kapható DÖBAY JÁNOS könyvkereskedésében. A tanyai közigazgatás rendezése (A „Békés" munkaiéi sótól.) „A korszerű közszolgálat útja“ gyűjtőcímü hivatalos k'ad- vány sorozat harmadik köteteként a belügy­minisztériumban működő Közigazgatás-racio­nalizálási Bizottság most tette közzé. „A ta­nyai közigazgatás rendezése“ cimü müvet, melyben a tanyakérdésre vonatkozó adatgyűj­tést és tanulmányokat bocsátotta a nyilvános­ság elé. A kiadvány hivatalosan megállapított té­nyekkel kívánja sok százezer tanyai magyar sorsára a figyelmet felhívni és megteremteni' e megfelelő légkört, az egységes közvéleményt a kormány munkaprogrammjának megfelelően a közel jövőben benyújtandó tanyai közigaz­gatási törvényjavaslat tárgyalásához. Megdöb­bentő számok merednek itt elénk. Kb. 650.000 lélekről, — tehát két nagy vármegyével felé­rő lakosságról, — van itt szó, akik a belterü­letektől távoleső külterületeken laknak, jófor­mán minden közigazgatási gondozás nélkül. Hogy milyen mértékű ez az " elhagyatottság, azt szemléltetően mutatja az a tény, hogy amíg ezeknek a vidékeknek — nagyrészt né­hai Klebelsberg Kunó jóvoltáról, — 656 isko­lájuk van, addig a közigazgatásról jelenleg mindössze csak 15 állandóan kintlakó tisztvi­selővel biró közigazgatási vagy jegyzői kiren­deltség gondoskodik, egészségügyét csak 18 hatósági orvos és 8 gyógyszertár, állatállomá­nyát csak 2 hatósági állatorvos gondozza, a hívek lelki életének gondozására pedig csak 59 lelkészség szolgál. Táblázatok és térképek tárják az olvasó szeme elé a tanyás törvényhatóságok külterü­leteinek jelenlegi mostoha állapotát, majd pe­dig a tervbevett megoldást, az orvoslás teljes részletességgel kidolgozott módját: a tervezett tanyakörzetek, szervek és intézmények beosz­tását. Az önmagukban is sokatmondó adato­kat és szemléltető térképeket tanulmányok vezetik be, melyek sorában Alsó László a ta­nyai közigazgatás rendezésének alapelveit, Benisch Artur a tanyai közigazgatás területi rendezésének irányelveit ismerteti. Rajtuk kí­vül két statisztikus, Mozolovszky Sándor és Thirring Lajos járulnak hozzá a tanyakérdés megvilágositásához, előbbi a külterületi lakott­helyek topográfiájáról, az utóbbi a külterületi népesség statisztikájáról irt tanulmányával. Kiss István a tanyakérdés múltját mutatja be, egy tanulmány pedig a tanyakérdés megoldá­sának pénzügyi vonatkozásait ismerteti A mü tehát nem csak adatgyűjteményt tartalmaz, hanem a szerzők az adatokból a tanulságokat is igyekeztek levonni. A tanyakérdés megoldásánál a szerzők első és legfontosabb lépésnek a települési és közlekedési viszonyok gondos mérlegelésével megállapított kikristályosodási pontoknak — a tanyaközpontoknak — kitűzését jelölik meg. Ezeken a kitűzött helyeken azután egységes terv szerint telepedhetnek le a közigazgatás, az egészségügy, az egyház, a kultúra, a gaz­dasági élet szervei és intézményei. A már harminc esztendeje vajúdó tanya- kérdés megoldásához nélkülönözhetetlen, a ta­nyavilág minden problémájára kiterjedő ada­tokat a Közigazgatás-racionalizálási Bizottság 1932 óta gyűjti és ezeknek feldolgozása a múlt évben érlelte meg a helyzetet annyira, hogy a kormány a tanyakérdésnek a közeljövőben törvényhozás utján történő megoldását prog- rammjába iktathatta. A kiadványt Alsó László, Benisch Artúr és Mártonffy Károly, a Közigazgatás-racionali­zálási Bizottság tagjai szerkesztették, a kimu­tatásokat és táblázatokat Tattay György, a térképeket Tattay Pál oki. építészmérnökök készítették. A mintaszerű kiállítás a m. kir. Állami Nyomda és a m. kir. Térképészeti In­tézet gondos munkája. FONTOS! ÉRTESÍTÉS! FONTOS! Üzememben oly átalakítást eszközöltem, ami lehetővé teszi ászt, hogy az eddigi 12 százalék vámot 10 százalékra mérsékeljem. — Miért is a HUNGÁRIA MALOMBAN hétfőtől, azaz március 8-tól kezdődően 173 2-3 b u zabé fi 10 százalék és darálásért 6 százalék vámot veszek. A mélyen tisztelt őrőltető közönség szives pártfogását kérve Vincze Lajos a HUNGÁRIA MALOM tulajdonosa

Next

/
Thumbnails
Contents