Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-10 / 56. szám
2 BÉKÉS 1937 március 10 Két hétig a szentpálfalvai (A „Békés“ munkatársától.) A szentpál- falvi földinunkálatok, amint a város vezetőségétől értesültünk, mintegy két hétig tartanak még. Azután a Hősök kertjében levő halastó kimélyitése és a Hajós-ér feltöltése van soron. Ez a két munka szoros összefüggésben van egymással. A Hősök kertjében kitermelt földet a Hajós-ér feltöltésére fogják felhasználni. A halastavat mintegy hetven centiméterrel mélyíteni kell. A vize u. i. sekély és nyáron nagyon felmelegedik. A halak pedig 32 fokos meleg vízben elpusztulnak. Ezért kell a mélyítés. Ennek során kb. tízezer köbméter földet ásnak ki és szállítanak el a Hajós-érhez. Ez azonban 2—3 kilométeres távolságot jelent és igy kézi fuvarozással: talicskával nem szállítható a kitermelt föld. Ha nem sikerülne a szállítás kérdését megoldani, ez a munka tart még kubikos-munka nem volna végrehajtható. Dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispán, aki szivén viseli a munkaalkalmak teremtésének ügyét, eljárt a Gyulavári gazdasági vasutat bérlő uradalmaknál és sikerült elérnie azt, hogy az uradalmak hajlandók megfelelő mennyiségű vasúti sint és csillét rendelkezésre bocsátani. Ennek ellenében az uradalmak azt kérik, hogy a gazdasági vasút Szt. István uccai kitérőjét, ahol esős időben a nagy sár erősen megnehezíti a forgalmat, a város akár törmelékkővel is köveztesse ki. Minthogy a város vezetősége szerint ezt a kívánságot módjában van a városnak teljesíteni, most már biztosra vehető, hogy a városnál foglalkoztatott földmunkások továbbra is munkához és keresethez jutnak. iikkaiztási por a gyulai törvényszék élőit — tel mentéssel (A „Békés“ munkatársátólJ Szabó Mária békési lakost, lakásadónője azzal vádolta meg, hogy Szabó Mária, amikor tőle elköltözött, a neki ideiglenesen átengedett dolgokat jogosulatlanul elvitte magával. Különösen egy paplant tett vád tárgyává. Vádlott beismerte a paplan elvitelét, de ő azért öt pengőt fizetett özv. Tóth Sándorné sértettnek. A járásbíróság ezért sikkasztás vétsége miatt húsz pengő pénzbüntetésre Ítélte. Vádlott felebbezése folytán hétfőn délelőtt tárgyalta a gyulai kir. törvényszék büntető fe- lebbviteli Szakolczay tanácsa a fent vázolt bűnügyet. Vádlott kihallgatása után tanácskozásra vonult vissza és kihirdette az Ítéletet, mely szerint a járásbíróság Ítéletét megváltoztatva Szabó Máriát a sikkasztás vádja alól felmentette. Bókósmegyében kielégítők a közegészségügyi állapotok (A „Békés“ munkatársától.) Illetékes helyen nyert értesülés szerint a vármegyében általában kielégítőknek mondhatók a közegészségügyi állapotok. A tifusz-megbetegedések száma csökkenést mutat, (vármegyénkben állandóan akad néhány tifuszeset) a diftéria is szünőfélben, még Orosházán is, ahol az egyik iskola egyik osztályát, tekintettel több diftériás megbetegedésre, be kellett zárni. Szövődményes influenza-esetet, amióta a járványveszedelemről hallunk, összesen huszonkettőt jelentettek be, ebből keltőt Gyuláról. Hogy ezek közül mennyi a gyógyult beteg, nem tudható, mert ennél a betegségnél a megszűnést nem kell bejelenteni. Panaszkodnak a a divatárusok (A „Békés“ munkatársától.) Mostanában nagyon sokat beszélnek a kereskedelem és ipar válságáról. Beszédek hangzottak el a kereskedelem és ipar nehéz helyzetével kapcsolatban. A gyógyszert természetesen mind- ezideig nem sikerült megtalálni, sőt, mind a kereskedelem, mind az ipar napról-napra válságosabb és nehezebb helyzetbe kerül. Megnéztük, hogyan fest ez a válság egészen közelről: elmentünk a kereskedők és iparosok üzletébe,, hogy személyesen szerezzünk meggyőződést a valóságos helyzetről. A fűszeres ezeket mondja: Nagyon nehezen keressük mi a pénzt, kérem szépen, fillérekért dolgozunk és bizony nagyon sokat kínlódunk, rengeteg az adó, sok a rezsi és állandóan attól kell rettegnünk, hogy még ennél is rosszabb lesz a helyzet. És ez a rettenetes drágulás, uram, napról napra mennek fel az árak, rémes, szörnyű, borzasztó, mit mondjak még? Az emberek lassan leszoknak az evésről. Mit vásárolnak ma? Egy negyed kiló kenyeret, egy kis liptóit, egy kis vajat, egy deka teát, két deka kávét, negyed kiló kockacukrot, egy kis ezt, egy kis azt, hajh, uram, nagyon nehéz az élet. Megkérdeztük az úri és női divatáruház főnökét, hogy megy az üzlet? Ő is panaszkodik. A nagy forgalom csak látszat, nem gyulai fűszeresek, és az iparosok sokat ér, de szerencse, hogy a hölgyekre még mindig lehet számitani. — Tessék elhinni — mondja — hogy ma már csak a nők vásárolnak Csak ne lenne olyan nagy a rezsim. De iszonyú drága az üzletbér, nem lehet ezt kibírni, kérem és a rengeteg adó, illeték és sallang, ami még az egészhez hoz'ájárul, uram, csak annyit mondok, hogy minden kereskedőnek el kell pusztulnia. Az iparo.s igy beszél: — Beszélnek a helyzet javulásáról. Hát mi ebből semmit sem érzünk. Nem vesszük észre. Megrendelő talán még kevesebb, mint ezelőtt. Az építkezés nem indul, az anyag drága, nem tudunk keresni. A drágaságért minket okolnak, pedig nem mi drágítunk, a mi munkadijunk, amit fel tudunk számitani, szerényebb, mint valaha. vány ^£ir éléskamrába, konyhába igen szép színekben kapható DÖBAY JÁNOS könyvkereskedésében. A tanyai közigazgatás rendezése (A „Békés" munkaiéi sótól.) „A korszerű közszolgálat útja“ gyűjtőcímü hivatalos k'ad- vány sorozat harmadik köteteként a belügyminisztériumban működő Közigazgatás-racionalizálási Bizottság most tette közzé. „A tanyai közigazgatás rendezése“ cimü müvet, melyben a tanyakérdésre vonatkozó adatgyűjtést és tanulmányokat bocsátotta a nyilvánosság elé. A kiadvány hivatalosan megállapított tényekkel kívánja sok százezer tanyai magyar sorsára a figyelmet felhívni és megteremteni' e megfelelő légkört, az egységes közvéleményt a kormány munkaprogrammjának megfelelően a közel jövőben benyújtandó tanyai közigazgatási törvényjavaslat tárgyalásához. Megdöbbentő számok merednek itt elénk. Kb. 650.000 lélekről, — tehát két nagy vármegyével felérő lakosságról, — van itt szó, akik a belterületektől távoleső külterületeken laknak, jóformán minden közigazgatási gondozás nélkül. Hogy milyen mértékű ez az " elhagyatottság, azt szemléltetően mutatja az a tény, hogy amíg ezeknek a vidékeknek — nagyrészt néhai Klebelsberg Kunó jóvoltáról, — 656 iskolájuk van, addig a közigazgatásról jelenleg mindössze csak 15 állandóan kintlakó tisztviselővel biró közigazgatási vagy jegyzői kirendeltség gondoskodik, egészségügyét csak 18 hatósági orvos és 8 gyógyszertár, állatállományát csak 2 hatósági állatorvos gondozza, a hívek lelki életének gondozására pedig csak 59 lelkészség szolgál. Táblázatok és térképek tárják az olvasó szeme elé a tanyás törvényhatóságok külterületeinek jelenlegi mostoha állapotát, majd pedig a tervbevett megoldást, az orvoslás teljes részletességgel kidolgozott módját: a tervezett tanyakörzetek, szervek és intézmények beosztását. Az önmagukban is sokatmondó adatokat és szemléltető térképeket tanulmányok vezetik be, melyek sorában Alsó László a tanyai közigazgatás rendezésének alapelveit, Benisch Artur a tanyai közigazgatás területi rendezésének irányelveit ismerteti. Rajtuk kívül két statisztikus, Mozolovszky Sándor és Thirring Lajos járulnak hozzá a tanyakérdés megvilágositásához, előbbi a külterületi lakotthelyek topográfiájáról, az utóbbi a külterületi népesség statisztikájáról irt tanulmányával. Kiss István a tanyakérdés múltját mutatja be, egy tanulmány pedig a tanyakérdés megoldásának pénzügyi vonatkozásait ismerteti A mü tehát nem csak adatgyűjteményt tartalmaz, hanem a szerzők az adatokból a tanulságokat is igyekeztek levonni. A tanyakérdés megoldásánál a szerzők első és legfontosabb lépésnek a települési és közlekedési viszonyok gondos mérlegelésével megállapított kikristályosodási pontoknak — a tanyaközpontoknak — kitűzését jelölik meg. Ezeken a kitűzött helyeken azután egységes terv szerint telepedhetnek le a közigazgatás, az egészségügy, az egyház, a kultúra, a gazdasági élet szervei és intézményei. A már harminc esztendeje vajúdó tanya- kérdés megoldásához nélkülönözhetetlen, a tanyavilág minden problémájára kiterjedő adatokat a Közigazgatás-racionalizálási Bizottság 1932 óta gyűjti és ezeknek feldolgozása a múlt évben érlelte meg a helyzetet annyira, hogy a kormány a tanyakérdésnek a közeljövőben törvényhozás utján történő megoldását prog- rammjába iktathatta. A kiadványt Alsó László, Benisch Artúr és Mártonffy Károly, a Közigazgatás-racionalizálási Bizottság tagjai szerkesztették, a kimutatásokat és táblázatokat Tattay György, a térképeket Tattay Pál oki. építészmérnökök készítették. A mintaszerű kiállítás a m. kir. Állami Nyomda és a m. kir. Térképészeti Intézet gondos munkája. FONTOS! ÉRTESÍTÉS! FONTOS! Üzememben oly átalakítást eszközöltem, ami lehetővé teszi ászt, hogy az eddigi 12 százalék vámot 10 százalékra mérsékeljem. — Miért is a HUNGÁRIA MALOMBAN hétfőtől, azaz március 8-tól kezdődően 173 2-3 b u zabé fi 10 százalék és darálásért 6 százalék vámot veszek. A mélyen tisztelt őrőltető közönség szives pártfogását kérve Vincze Lajos a HUNGÁRIA MALOM tulajdonosa