Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-03-05 / 52. szám
2 BÉKÉS 1937 március 5 A képviselőházban leleplezték a pécsi szocialista terrort Bornemisza Géza iparügyi miniszter a pécsi eseményekről és a szociáldemokraták kétszínű játékáról — Nem igaz, nem igaz ! — kiáltozták a szocialisták. Brogly József: Amikor a bányatársaság kijelentette, hogy 148 munkást elbocsátanak, akkor a szociáldemokrata párt ebbe bele- egzezett, csak azt kötötte ki, hogy az elbocsá- tandók között ne legyenek szociáldemokraták. — Hallatlan! — kiáltozták a Ház minden oldaláról s a zajnak csak az elnöki csengő' tudott véget vetni Gróf Festetich Domokos : Hiszen ez árulás a munkássággal szemben. Brogly József: A bányamunkásság a szak- szervezeti határozatot nem respektálta, tehát a szakszervezet és a vezetőség elvesztette a munkások feletti uralmát. Ezt láttuk 1919-ben is. Sajnos, a munkásság mindig balfelé tolóBornemisza miniszter a pécsi sztrájkról Azelőtt sem volt túlságos nyugalom, aminek politikai okai voltak ugyan elsősorban, de amikor ehhez gazdasági okok is járultak, 1934-ben kitört a sztrájk s 1936 őszétől kezdve pedig a munkásság hetenként tartott gyűléseket, amelyeken állandóan a sztrájkra készültek. A kormány közbelép a munkásság érdekében — A továbbiak folyamán meg kell állapítani, hogy a szén árcsökkenése megállott, a termelési nívót tudta tartani a bánya s akkor lépett fel az iparügyi minisztérium a leghatározottabban a bányaigazgatósággal szemben, hogy a régóta kifogásolt bérredukiót szüntesse meg. A tárgyalások folyamatban voltak, s közben történt az a sajnálatos eset, hogy egy bányafelügyelő állítólagos megjegyzése miatt, melyben azt mondotta, hogy semmit sem tud arról, hogy tárgyalások vannak folyamatban, a munkásság kimondotta a földalatti sztrájkot. A szociáldemokratapárt kikötése Amikor a földalatti sztrájk megszűnt és a bányaigazgatósággal sikerült a bér tekintetében megegyezést létesíteni a bányaigazgatóság, azzal áltott elő, hogy elkerülhetetlen a bányászlétszám csökkentése. Amikor az igazgatóság ezt a határozatát közölte, akkor megjelent az igen tisztelt szociáldemokrata párt vezetősége és kijelentette, belátja ugyan, hogy sokkal nagyobb a munkáslétszám a kelleténél és nem kifogásolja az elbocsájtást, de egy követetlése van : hogy az elbocsátottak között Háziipari kiállítás és vásár Békéssámsonban dik és a marxizmus felé közeledik. A szocialista párt felelős a sztrájkért Csoór Lajos ugyancsak a pécsi bányavidéken történt munkásesemények ügyével foglalkozott. Nyomban beszéde elején megállapította, hogy a bányákban történtekért nemcsak a tőkét, hanem a szociáldemokrata pártot is felelősség terheli. Buchinger Manó: Negyven éve tudjuk, hogy milyen disznó állapotok vannak.-- Rendre, rendre — kiáltozták jobbról. — Ilyen hangon nem lehet beszélni a parlamentben ! Az elnök nyomban rendre is utasította Buchinger Manót. Kéthly Anna: Hátulról lőtték le a munkásokat ! Peyer Károly: Csizmasarokba lőttek! Rajniss Ferenc: Disznóság ilyent mondani! Buchinger Manó itt valamit közbeszólt, mire Festetics Domokos magából kikelve kiáltott rá: — Szemtelenség, hogy mit mer egy zsidó itt a magyar parlamentben mondani. A jobboldal kórusban kiáltotta: A szocik rendezték az egészet! ne legyen szakszérvezeti tag. (Óriási zaj és lárma tört ki erre a jobboldalon.) Rajniss Ferenc : Ez aztán gyönyörű tempó, eladni a többi munkásokat! — A szociáldemokratapárt eljárása tehát a leghatározottabban elhibázott volt. Még nem is tudták hogy kikről lesz szó, amikor a párttitkár szombaton délután megtette ezt a kijelentését a bányaigazgatóság előtt, ami tehát nem volt más, mint egyszerű hatalmi fenyegetés, a szociáldemokrata párt részéről. — Azt, hogy az állam és a kormány az ilyen vitákban a gyengébb fél pártjára áll, az természetes és teljes mértékben bekövetkezett itt is. Mert a kormány mindaddig, amig mua- káskérdésről, bérkérdésről volt szó, a legteljesebb mértékben támogatta a munkásság jogos törekvéseit és csak abba nem hajlandó belemenni, hogy a munkásság vezetői hatalmi kérdést csináljanak nz ügyből. (Általános helyeslés és taps.) Emelt hangon fejezte be szavait Bornemisza Géza : — A magyar munkásság legyen meggyőződve arról, hogy a kormány mindig, minden alkalommal nemcsak a gyengébb fél támogatásának elve alapján, hanem becsületes magyar érzésből is támogatja a magyar munkásság jogos bérigényeit és törekvéseit, de sohasem fogja odaadni magát sem a szociáldemokrata, sem más párt törekvéseinek szolgálatába. Payr Hugó az ipolyszalkai választás vasárnapján állítólag elrendelt telefontiialom tárgyában interpelált. (A „Békés“ tudósi tója jelenti,) A pécsi bányászsztrájk nyomán a képviselőház szerdai interpellációs napján nagy izgalmak közt zajlott le a tanácskozás. A lisztforgaliui adó és a bányászok nyugbére Elsőnek Csoór Lajos intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez, a lisztforgalmi adó behajtásának kirívó eseteiről. Az interpellációt kiadták a pénzügyminiszternek. Baross Endre volt a követhező interpelláló. A bányamunkások nyugbérének rendezéséről terjesztett elő interpellációt. Mikecz Ödön államtitkár, mint miniszteri megbízott válaszolt az interpellációra. Megállapította, hogy a bánya nyugbér- biztositás jelenleg az OTI keretében van. A mostani rendszer pénzügyileg nem kifogástalan, éppen ezért annak megjavítása érdeké ben tárgyalások folynak, már és mihelyt ezek a bányamunkásságra, az öregek, a rokkantak, az özvegyek és árvák ellátására és a hazai termelésre oly fontos tárgyalások befejeződnek, a kormány ezt az igen nagy jelentőségű reformot a Ház elé hozza. (Általános helyeslés és taps a Ház minden oldalán) Baross Endre és a Ház a választ tudomásul vette. Matolcsy Mátyás interpellációjában a pécsi bányászsztrájk okaival foglalkozott. Részletesen felsorolta, hogy mennyi bért kapnak a bányászok, majd azt kérte, hogy a kormány szabja meg a minimális munkabéreket és indítsa meg a tárgyalásokat a bánya átvételére vonatkozólag. Meisler Károly: Tessék állami kezelésbe venni a bányát Matolcsy Mátyás: A bányavállalat konjunktúrája állandóan javul. Bornemisza Géza: A pécsi bánya eladási ára 10 év alatt 30 százalékkal ment vissza. Buchinger Manó: Azért nem kell a munkásokat sztrájkba kergetni. Bornemisza Géza: Nem a levegőből veszem az adataimat. (Taps.) A szocialisták vihart rendeznek Ezután Brogly József megrázó szavakkal ecsetelte a bnyászsorsot, a bányásznyomort, amely — mint mondotta — az utolsó napokban a Ház mindé* oldalán ülő képviselőket nemcsak gondolkodóba ejtette, hanem szivüket is megragadta. Bornemisza Géza: Úgy van. Brogly József: Szakítani kell a liberális korszaknak azzal a felfogásával, hogy egyedül a kereslet és a kínálat elve szabályozza a munkásviszonyokat. Ha a tőkétől várjuk a szociális intézkedéseket, akkor sohasem kerül sor azok megoldására. Lehetetlen, hogy valaki negyven évig dolgozzék a föld alatt és 60 éves korában kapjon csak nyugdijat, s vájjon miért nem adta meg a pécsi vállalat a béremelést tiz nappal ezelőtt ? Akkor sok mindennek az elejét lehetett volna venni. Ezután a szocialista párt felé fordulva, emelt hangon sorolt fel súlyos vádakat a szocialisták ellen. — Mély sajnálattal kell megállapítanom — mondotta —, hogy a szociáldemokrata párt a pártérdek és a párt szolgálata mellett sokszor figyelmen kiviil hagyja a munkáérdekeket. A szociáldemokraták a padokat csapkodva és állandó harsány tiltakozással igyekeztek Brogly beszédét megakadályozni. — A Nemzeti Munkaközpont embereivel sem akartak tárgyalni — süvített át a termen az interpelláló képviselő hangja. (A „Békés“ munkatársától) 1935. évben kezdte meg Békéssáinson község Básthy Endre közszeretetnek örvendő főjegyző vezetésével a község érdemes elöljárósága ezerkétszáz négyszögöl területen a fűzfa telepítést. Ez a terület eddig az immár száztíz éves község parlagon heverő területe volt. 1936. őszén a füzes annyi füzvesszőt termett, hogy a folyó évben az elöljáróság kéthónapos háziipari tanfolyamát az iparügyimi- niszter segítségévet megrendezhette. A tanfolyamra huszonegy hallgató jelentkezett a földműves, napszámos családapák sorából. A hallgatókat Egresy László, békési kosárfonómester, nagy türelemmel, ügyszeretettel és hozzáértéssel oktatta, mig végre február 28-án elérkezett a vizsga ideje. A vizsgát Básthy Endre főjegyző Jvezetésével az elöljáróság gyönyörű keretek között kiállítás és vásárszerüen rendezett meg. A nagyszerűen propagált kiállítás és vásárnak a község lakosai és a szomszédos községek lakosai közül rengeteg látogatója és vásárlója volt, amit legjobban bizonyít, hogy a hallgatók által készített különféle kosarak, székek, mosdók, stb. nagy részben elkeltek, a falu vezetőit az a fő cél vezeti, hogy az egyébként Ínségre szoruló lakosságot, a fűz feldolgozására megtanítsák, ezáltal őket a téli hónapok munkanélküliségének idején keresethez juttassák. A hallgatók ösmerve Básthy főjegyzőnek a cél elérése érdekében végzett munkáját, kedves meglepetésben részesítették. A kiállítás ünnepélyes megnyitásakor egy vesz- szőből készült gyönyörű serleggel ajándékozták meg. ■X
