Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-02-27 / 47. szám
BÉKÉS in in ■mi muhi iiiiiiihiiiiiii imihim1* ■—«■"■'i "ti unni n ihm ...iinnnan ,i »Imin im i vriiM^iim»Tri7TBirrii»MBiiMiniB^nw>nwiii iiiiiiiiini n iiwiii—iiiiiiiiiiiiin ■ iiiiiiiiíiiiihiwi Sz erkesztőség és kiadóhivatal Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben Gyula Városház-utca 7 szám Főszerkesztő; 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Gyula 32. DOBAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér__________ Gy ula, 1937. február 27. szombat LXiX. évfolyam 47. szám. Br. Apor Vilmos dr. apátplébános nagy beszédet mondott a gyulai „magyar Norma“ érdekében .4 „Békés“ munkatársától.) Csütörtökön ] délután öt órakor tartotta a városi szegény- j gondozó hivatal a városháza nagytermében közgyűlését. Dr Varga Gyula, polgármester megnyitó | beszéde után dr. Kazó Károly ismertette a gyulai szegénygondozás múltját és jelenét. Évről-évre több a szegény, kevesebb a szegényügyre fordítható pénz. A növekvő drágaság is nagy eltolódást eredményez. A kenyér hirtelen és indokolatlan megdrágulása évente ezerhétszáz pengő több kiadást eredményez. A múlt évben az összkiadások összege 22.420 pengőt tett ki. A kenyér, fa és a többi élelmi cikkek drágulása miatt évi 4 ezer pengős több kiadásra lehet számítani. Felolvasását nagy tetszéssel fogadták a megjelentek. Br. Apor Vilmos dr. apát-plébános beszéde A tárgyhoz legelőször br Apor Vilmos, j apát-plébános szólt hozzá. Nagy szociális emberismeretre való beszédében hangsúlyozta azt, hogy ez a Gyulán meghonosodott „magyar norma" úttörő munkát jelent a karitász terén. Bekésmegyeben legelőször Gyulán nyert ily értelemben rendezést a kolduskérdés. Sőt, amijíor már Gyulán eltűntek a sarkokról a koldusok, Pesten még vígan árasztották el az utcákat. Gyula tehát nemcsak a vidéki városok között, de országos viszonylatban is az első városok közé tartozott, amelyek átéreznék a keresztény karitász krisztusi elvét és legelső vonalban siettek segítségére nyomorgó embertársaiknak. Szerinte az volna az igazság, ha mindenki jövedelmének fel százalékát a karitász szolgálatába állítaná Ha ez megtörténne és mindenki lelkiismereti kérdésként kezelné a keresztény karitász magasztos ügyét, nem volna Gyulán kolduskérdés, de ki tudna terjeszkedni a keresztény ka ritász a többcsaládos szegények megsegítésére is. Beszéde viharos tapsot aratott. Furka István újvárosi gazdálkodó jelentkezett ezután szólásra. Igen logikusan felépített beszédében előadta, hogy nagyon helyes a prepozíció a fél százalék karitászadóra vonatkozólag. Hozzáteszi azt, hogy üdvös volna, ha törvényhozásilag mondatnák ki kötelezőig, hogy mindenki köteles jövedelmének fél százalékát leadni a ka ritász céljára, mert igy nagyon sokan kibújnak a kötelezettség teljesítése alól. Hosszas taps honorália a gazda beszédét. Ezután az elnöklő dr. Varga Gyula polgármester válaszolt. Beszédében rámutatott arra, hogy bármily' kívánandó dolog volna a kolduskérdés ilyetén rendezése, ezidő szerint törvényes rendelkezés hiányában keresz- tülvihetetlen. Ezután báró Apor Vilmos indítványára köszönetét szavaztak a szegénygondozás szolgálatában álló apácáknak, diakonisszáknak és tisztviselőknek. A gyűlés dr. Varga Gyula, 'polgármester záró szavai után véget ért. Az áruló Deszta hercegei elfogtak és agyonlőtték az olaszok (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Graziani alkirály jelentést küldött Mussolininak, amelyből kitűnik, hogy milyen kétszínű szerepet 'játszott Deszta herceg, aki látszólag meghódolt az olaszoknak és ugyanakkor ellenállást szervezett, amellyel meg akarta akadályozni az olasz csapatok előrehaladását. Az alkirály jelentésében beszámolt az árulók ellen folytatott hadműveletekről, amely február 24-én ért véget. A végső ütközetre a i tavak vidékén került sor. Ducci hadnagy, a tigrei benszülött harcosok élén leverte Deszta herceg seregét, a herceget elfogta és azonnal agyonlövette. A herceggel meghalt az abesszin lázadók utolsó vezére is. Nemzeti Szociálista gyűlés Gyulán (A „Békés" munkatálsától.) A gróf Festetics Sándor országgyűlési képviselő vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Szociálista Párt 1937. évi február hó 28-ikán délután 4 órai kezdettel Gyula városban a Göndöcs népkerti pavilon nagytermében nyilvános népgyülést tart. Ezen a népgyülésen felszólalnak : Gr. Festetics Sándor, budapesti lakos, országgyűlési képviselő, aki az általános politikai helyzetről beszél. Meskó Zoltán, volt országgyűlési képviselő, budapesti lakos, aki a munkáskérdés megoldásáról beszél. Dr. Dücső Jánosné, budapesti lakos, aki a család mai helyzetéről beszél és annak okairól. Svaszta Gyula, debreceni lakos, aki a Nemzeti Szociálizmus célkitűzéseiről beszél. N. Schultz Józséf, mezőberényi Iákos, aki arról beszél, van-e szükség a Nemzéti Szocializmusra. Dr. Oláh Ernő orvos, mezőberényi lakos, aki a Nemzeti Szocializmus erkölcstanáról beszél. A gyűlést megnyitó beszédet mondja dr. Fóris Gyula ügyvéd, gyulai lakos, mig a gyűlést bezáró beszédet tartja Schiller Ferenc, gyulai lakos. Tárható időjárás a következő huszonnégy Órára: Mérsékelt szél, helyenhint, főleg az oi- szág északi és nyugati részében eső, havaseső, a hegyeken hó. A hőmérséklet nyugaton emelkedik, keleten nem változik. Gyulán reggel 8 órakor a hőmérséklet —3 fok, délben -j-A>5, délután 4.órakor -f-1 pk volt. Vihar a képviselőházban (A „Békés,, tudósítója jelenti) A képviselőház csütörtöki ülését tiz órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor. Az első szónok Fábián Béla volt. Beszédét fokozódó nyugtalansággal hallgatták a jobb oldalon és türelmetlenül kiáltottak Fábián Béla felé. Fábián Béla : A Turul gyűlésen Végváry József képviselő ur és Festetics Domonkos képviselő ur kijelentették, hogy nem lépnek ki a NÉP bői, hanem ott benn harcolnak. Ebben a pillanatban lépett a terembe Festetics Domonkos, aki harsány hangon kiáltott Fábián felé: Ez a liberális lapok hazugsága ! Én azt mondtam, hogy nem nyerünk semmit azzal, ha egy szegény vézna zsidót leütünk, ezt szervesen kell elintézni. Szranyavszky Sándor, elnök Fábián éles beszéde alatt állandóan csengetett, de a nagy zaj nem szűnt. Percekig ben-egett a viharcsengő s csak nagynehezen csillapodnak le a kedélyek annyira, hogy Kertész Miklós elmondhatta beszédét, aki a pécsi eseményeket vitte a parlament elé. Ekkor a jobboldalról a képviselők a padot csapkodva kiáltoztak át a szocialisták felé s kórusban tiltakoztak a tendenciózus beállítás ellen. A szocialisták magukból kikelve kiabáltak át a túlsó oldalra, de a kavargó hangzavarban egyetlen szót sem lehetett megérteni. A nagy zajt még fokozza a viharcsengő éles berregése. Véget ért a bányásztrájk (.4 „Békés“ tudósítója jelenti.) Csütörtökön délután a bánya mélyéről négy ember feljött az akna szájához és ott a szociálde- mokra párt egyik vezető emberével tanácskoztak. Ez a szociáldemokrata tényező azt igyekezett megmagyarázni a sztrájkoló bányászoknak, hogy a céltalan sztrájkot hagyják abba, mert ezzel a munkásság egyetemének ártanak és az alatt az idő alatt, amig ők a föld mélyén voltak, fenn sajnálatos és véres események történtek. A tanácskozás nem vezetett eredményre és a négy ember visszament a tárnák mélyére. A Mecsekszabolcs község halárában történt összeütkzés három halálos áldozatát csütörtökön boncolták fel a pécsi honvédtörvényszéken. Bornemisza Géza: „Remélem, hogy a béke hamarosan helyreáll“ Bornemisza Géza iparügyi miniszter csütörtökön este a következő nyilatkozatot adta a pécsi bányász-sztrájk ügyében : — Remélem, hogy a lent levő bányászok a holnapi nap folyamán feljönnek már belátva, hogy ez a földalatti sztrájk céltalan és belátják azt is, hogy ezzel a magatartásukkal csak hátráltatják a tárgyalásokat, ártanak saját testi épségüknek és ártanak négyezer pécsi bányásztársuknak is. Remélem azt is, hogy a legrövidebb időn belül a bányaigazgatóság megfelelő javaslatot fog tenni és a béke hamarosan helyreállk A sztrájk végét szombaton várják az illetékesek. 130 repülőgépet lőttek le eddig a spanyol nemzetiek (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A szevilla- rádió csütörtök délelőtt közölt jelentése szei rint szerdán a madridi szakaszon nyugalom volt. A Las Rosas melletti szakaszon a nemzetiek visszaverték a nemzetközi dandár támadását. A polgárháború. kitörése óta a nemzeti csapatok a vörös csapatok 130 repülőgépét lőtték le.
