Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-02-26 / 46. szám
2 BÉKÉS 1937 február 26 Március elsejéig bezárják a pécsi egyetemet Interpellációk a képviselőházban (A „Békés“ tudósítója jelenti,) A képviselőház szerda délelőtti ülésén folytatta a fcép- viselőjelölés uj szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A sz«rdai vita egyetlen szónoka Rakovszky Tibor a javasM mellett foglalt állást, majd a Ház áttért m. interpellációk meghallgatására. Esztergályos János és Propper Sándor után Andaházi-Kasnya Béla az egyszoba-kony- hás lakások adóhátralékának törléséi kérte, amire Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter kijelentette, hogy az ilyenirányú rendelet már január 27-én megjelent. Tóth Pál az Alföld szegénysorsu lakosainak cukorellátása ügyében interpellálta meg a pénzügyminisztert. Az Alföldön — mondotta — a népélelmezés katasztrofális helyzetben van,, a csecsemők felét a nyomorúság miatt helytelenül táplálják. Kéri, hogy a pénzügyminiszter a tavalyi ingyencukor akciót a gyermekek táplálása céljaira bővítse ki és állandósítsa. Ingyen cukrot kapnak az alföldi gyermekek Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter nyomban válaszolt az interpellációra és a következőket mondotta : — Ez a kérdés a szociális emberbaráti politikának egyik láncszeme. Olyan kisded, amelyik rászorul arra, hogy cukorral megsegítsék, egy sem lesz az országban, anélkül, hogy meg ne kapná ingyen a táplálkozáshoz szükséges cukrot. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi akció háromszorossára bővült. A cukorgyárak áldozatkészségét is be fogjuk kapcsolni az akcióba. Most nem magát a cukrot fogják először kiosztani, hanem utalványt kapnak az anyák és a gyermekek egészségi állapotát is ellenőrizni fogják (Általános helyeslés.) Tóth Pál és a Ház a választ tudomásul vette, Toperczer Ákosné az ifjúság kérdéséről mondott interpellációt és azt javasolta, hogy az ifjúságot intézményesen segítsék. Meg kellene honosítani svájci mintára a Pro Juven- tute mozgalmat, szükség volna az agglegényadó bevezetésére és az ezekből folyó jövedelemmel segítségére kell sietni az ifjúságnak. A miniszterelnök az ifjúság problémájáról Darányi Kálmán miniszterelnök válaszol az interpellációra. Hangsúlyozta, hogy programjába vette az ifjúság kérdésének, ha nem is megoldását, de enyhítését, amely alkalmat ad arra, hogy széles rétegeket segítsen. Tervbe vettük — mondotta — kétmilliós nemzeti önállósitási alapnak a költségvetésbe való felvételét, ami a következő években, ha inéltóz- tatnak hozzájárulni, újabb 2 miliő pengőkkel fog szaporodni Ez mint kölcsönpénz fog kikerülni és ismét visszatér az államkasszába, hogy újból kiadjuk. Ezután az állami tanítók helyzetére tért és többek között a következőket mondotta : — Szükség van a szaporodó gyermeklétszámnak megfelelően uj elemi iskolai osztályokra is. A pénzügyminiszter ur a most benyújtandó költségvetésben lehetővé fogja tenni azt, hogy uj segédtanítói állásokat szervezzünk. Száz állami és száz nem állami segédtanítói állás szervezése válik ezután lehetővé. Az agglegényadó kérdésében nem akar véglegesen nyilatkozni, de meggondolás tárgyává teszi. illván^ja^ip éléskamrába, konyhába Igen szép színekben kapható DOBAY JÁNOS könyvkereskedésében. írógépet, bármilyet havi 10 P-ös részletre adok. Scheibert László könyvkereskedő; __________________ il 21—* Ke resek 3 szobás, fürdőszobás lakást vagy házat bérbe, esetleg megvételre. Címeket a Scheibert dohányárudába kérek. 79 pv4-* (A „Békés“ tudósítója jelenti) A pécsi egyetemi ifjúság az előadásokat szerdán sem látogatta. Délelőtt 11 óra tájban mintegy 100— 120 főnyi egyetemi polgár be akart menni az egyetemi könyvtárba, de zárt ajtókra talált. (A „Békés“ munkatársától.) Bizonnyára ismeretes az a hatalmas arányú polgári per, amely már négy év óta húzódik. Még 1932- ben nyolcvannégy éves korában meghalt özvegy Nagy Ferencné, akit Bibarnagybajomban úgy emlegettek, mint a „bihari nábob“. Valóban nabob is volt. Az öreg asszony hosszú élete alatt fáradságos munkával, szinte kőről- kőre építette fel gyönyörű házait, fillérről-fil- lére halmozta fel hatalmas vagyonát, úgyhogy öreg korára már közel egymillió pengő értékű vagyona volt. Közben betegeskedett is és mert a rokonaival nem volt jóviszonyban, féltette tőlük a vagyonát, egy fiatal leányt örökbefogadott, aki később az ő beleegyezésével Tar István gazdálkodóhoz ment feleségül. A leány élete végéig hűségesen gondját viselte az örökbefogadó idős asszonynak, aki hálából egész vagyonát reá hagyta. Amikor özvegy Nagy Ferencné 193-;-ben meghalt, végrendelet nem maradt utána s így — minthogy csak oldalági rokonai voltak életben — az egész hatalmas vagyonkompleXum az örökbefogadott leányra, A könyvtár épülete előtt gyülekezett ifjúságot egy rendőrszakasz oszlatta szét. Pécsi értesülés szerint a diáktüntetések miatt március 1-ig bezárják a pécsi egyetemet. mint egyetlen törvényes- örökösre,, maradt. Tar Sándorné azóta élvezi a mintegy hét-nyolcszázezer pengő értéket képviselő vagyon hozadékát. Áz öreg asszony halála után azonban az oldalági örökösök megindították a polgári keresetet és inagiiknak követelik a hagyatékot. Négy éve folyik már ez a monstre polgári per a debreceni törvényszéken. A per iratai nemsokára két mázsányira nőriek.^ Kihallgattak a tárgyalások során több száz tanút, mert a felperesek azt állítják, hogy az öregasszony akkor, amikor az örökbefogadási szerződést készítették, nem volt épelméjű, Meghalgatták az orvosszakértőket is, akiknek véleménye eltérő volt. Az egyik szakértő szerint özvegy Nagy Ferencné valóban nem volt épelméjű, a többiek szerint viszont teljes akaratelhatározás képességgel rendelkezett Tegnap újabb tárgyalás volt a bihari nábob hagyatéki ügyében s ekkor az ügyvédek előterjesztésére dr. Kulin Imre törvény- széki biró úgy határozott, hogy az iratokat felterjeszti az Igazságügyi Orvosi Tanácshoz az elmeállapot végleges megállapítása céljából. IRODÁBA.MUNKÁBA Gyulai raktár TISCH ERNŐ-nél «»-* Fényképes igazolványt kapnak a tervek szerint a békésmegyei cigányok és nem tarthatnak lovat („Békés“ tudósítója jelenti.) A belügyminiszter még 1928-ban elhatározta, hogy országosan rendezi a cigányügyet. A kérdést azonban közbejött akadályok miatt, még ma sem lehetett megoldani. A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete most javaslattal fordult a belügyminiszterhez, amelyben azt kérte, hogy minden vándorló cigányt illetőségi, vagy rendes lakóhelyére telepítsenek. Minden cigányt lássanak el fényképes igazolvánnyal és személyazonysságát igazoló jeggyel. A községi elöljáróság jegyezze fel az igazolójegyre a községekből való eltávozási engedélyt és a cigánynak kötelessége legyen eltávozásakor Tükör előtt vágta át a nyakát (A „Békés“ tudósitója jelenti) Tükör előtt lett öngyilkos egy öreg gazda. Vadász János, 70 éves jómódú szekszárdi gazda, megvárta, amig fiai és menye elmentek hazulról, azután kifente nagy konyhakését és a tükör előtt elmetszette nyakát. a megjelölt község elöljáróságánál jelentkezni, El kell rendelni a cigányok lovainak eladását, mert mindaddig — mondja a felirat — ainig lovuk vau, kóborolni fognak és kóborlásaik közben sorozatos bűncselekményeket követnek el. A cigányok megélhetéséről, amennyiben arról maguk nem tudnak gondoskodni, a községek elöljáróságainak kell gondoskodni. Amennyiben valamelyik község erre nem volna képes, akkor a költségeket a községi segélyalapnak kell viselni. Mindezek alapján reméljük, hogy nemsokára megrendszabályoz- zák a békésmegyei cigányokat, akik már sok bajt okoztak a lakosságnak. Amikor a hozzátartozói hazaérkeztek, *z öreg gazda eszméletlenül feküdt nagy vértócsa közepén. A mentők hamarosan beszállították a kórházba, de akkorára annyi vért ve- •zitett, hogy életbenmaradásához nincs remény. Négy éve húzódik a tárgyalás a bihari nábob milliós hagyatéka körül