Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-02-26 / 46. szám

2 BÉKÉS 1937 február 26 Március elsejéig bezárják a pécsi egyetemet Interpellációk a képviselőházban (A „Békés“ tudósítója jelenti,) A képvi­selőház szerda délelőtti ülésén folytatta a fcép- viselőjelölés uj szabályozásáról szóló törvény­javaslat általános vitáját. A sz«rdai vita egyetlen szónoka Rakovszky Tibor a javasM mellett foglalt állást, majd a Ház áttért m. interpellációk meghallgatására. Esztergályos János és Propper Sándor után Andaházi-Kasnya Béla az egyszoba-kony- hás lakások adóhátralékának törléséi kérte, amire Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter kije­lentette, hogy az ilyenirányú rendelet már január 27-én megjelent. Tóth Pál az Alföld szegénysorsu lakosai­nak cukorellátása ügyében interpellálta meg a pénzügyminisztert. Az Alföldön — mondotta — a népélelmezés katasztrofális helyzetben van,, a csecsemők felét a nyomorúság miatt hely­telenül táplálják. Kéri, hogy a pénzügyminisz­ter a tavalyi ingyencukor akciót a gyermekek táplálása céljaira bővítse ki és állandósítsa. Ingyen cukrot kapnak az alföldi gyermekek Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter nyom­ban válaszolt az interpellációra és a követke­zőket mondotta : — Ez a kérdés a szociális emberbaráti politikának egyik láncszeme. Olyan kisded, amelyik rászorul arra, hogy cukorral megse­gítsék, egy sem lesz az országban, anélkül, hogy meg ne kapná ingyen a táplálkozáshoz szükséges cukrot. Ez azt jelenti, hogy a ta­valyi akció háromszorossára bővült. A cukor­gyárak áldozatkészségét is be fogjuk kap­csolni az akcióba. Most nem magát a cukrot fogják először kiosztani, hanem utalványt kapnak az anyák és a gyermekek egészségi állapotát is ellenőrizni fogják (Általános he­lyeslés.) Tóth Pál és a Ház a választ tudomásul vette, Toperczer Ákosné az ifjúság kérdéséről mondott interpellációt és azt javasolta, hogy az ifjúságot intézményesen segítsék. Meg kel­lene honosítani svájci mintára a Pro Juven- tute mozgalmat, szükség volna az agglegény­adó bevezetésére és az ezekből folyó jövede­lemmel segítségére kell sietni az ifjúságnak. A miniszterelnök az ifjúság problémájáról Darányi Kálmán miniszterelnök válaszol az interpellációra. Hangsúlyozta, hogy prog­ramjába vette az ifjúság kérdésének, ha nem is megoldását, de enyhítését, amely alkalmat ad arra, hogy széles rétegeket segítsen. Terv­be vettük — mondotta — kétmilliós nemzeti önállósitási alapnak a költségvetésbe való fel­vételét, ami a következő években, ha inéltóz- tatnak hozzájárulni, újabb 2 miliő pengőkkel fog szaporodni Ez mint kölcsönpénz fog kike­rülni és ismét visszatér az államkasszába, hogy újból kiadjuk. Ezután az állami tanítók helyzetére tért és többek között a következőket mondotta : — Szükség van a szaporodó gyermek­létszámnak megfelelően uj elemi iskolai osz­tályokra is. A pénzügyminiszter ur a most be­nyújtandó költségvetésben lehetővé fogja tenni azt, hogy uj segédtanítói állásokat szer­vezzünk. Száz állami és száz nem állami se­gédtanítói állás szervezése válik ezután lehe­tővé. Az agglegényadó kérdésében nem akar véglegesen nyilatkozni, de meggondolás tár­gyává teszi. illván^ja^ip éléskamrába, konyhába Igen szép színekben kapható DOBAY JÁNOS könyvkereskedésében. írógépet, bármilyet havi 10 P-ös részletre adok. Scheibert László könyvkeres­kedő; __________________ il 21—* Ke resek 3 szobás, fürdőszobás lakást vagy házat bérbe, esetleg megvételre. Címeket a Scheibert dohányárudába kérek. 79 pv4-* (A „Békés“ tudósítója jelenti) A pécsi egyetemi ifjúság az előadásokat szerdán sem látogatta. Délelőtt 11 óra tájban mintegy 100— 120 főnyi egyetemi polgár be akart menni az egyetemi könyvtárba, de zárt ajtókra talált. (A „Békés“ munkatársától.) Bizonnyára ismeretes az a hatalmas arányú polgári per, amely már négy év óta húzódik. Még 1932- ben nyolcvannégy éves korában meghalt öz­vegy Nagy Ferencné, akit Bibarnagybajomban úgy emlegettek, mint a „bihari nábob“. Való­ban nabob is volt. Az öreg asszony hosszú élete alatt fáradságos munkával, szinte kőről- kőre építette fel gyönyörű házait, fillérről-fil- lére halmozta fel hatalmas vagyonát, úgyhogy öreg korára már közel egymillió pengő értékű vagyona volt. Közben betegeskedett is és mert a roko­naival nem volt jóviszonyban, féltette tőlük a vagyonát, egy fiatal leányt örökbefogadott, aki később az ő beleegyezésével Tar István gazdálkodóhoz ment feleségül. A leány élete végéig hűségesen gondját viselte az örökbe­fogadó idős asszonynak, aki hálából egész vagyonát reá hagyta. Amikor özvegy Nagy Ferencné 193-;-ben meghalt, végrendelet nem maradt utána s így — minthogy csak oldalági rokonai voltak életben — az egész hatalmas vagyonkompleXum az örökbefogadott leányra, A könyvtár épülete előtt gyülekezett ifjúságot egy rendőrszakasz oszlatta szét. Pécsi értesülés szerint a diáktüntetések miatt március 1-ig bezárják a pécsi egyetemet. mint egyetlen törvényes- örökösre,, maradt. Tar Sándorné azóta élvezi a mintegy hét-nyolcszázezer pengő értéket képviselő va­gyon hozadékát. Áz öreg asszony halála után azonban az oldalági örökösök megindították a polgári keresetet és inagiiknak követelik a hagyatékot. Négy éve folyik már ez a monstre polgári per a debreceni törvényszéken. A per iratai nemsokára két mázsányira nőriek.^ Ki­hallgattak a tárgyalások során több száz ta­nút, mert a felperesek azt állítják, hogy az öregasszony akkor, amikor az örökbefogadási szerződést készítették, nem volt épelméjű, Meghalgatták az orvosszakértőket is, akiknek véleménye eltérő volt. Az egyik szakértő szerint özvegy Nagy Ferencné valóban nem volt épelméjű, a többiek szerint viszont teljes akaratelhatározás képességgel rendelkezett Tegnap újabb tárgyalás volt a bihari nábob hagyatéki ügyében s ekkor az ügyvé­dek előterjesztésére dr. Kulin Imre törvény- széki biró úgy határozott, hogy az iratokat felterjeszti az Igazságügyi Orvosi Tanácshoz az elmeállapot végleges megállapítása céljából. IRODÁBA.MUNKÁBA Gyulai raktár TISCH ERNŐ-nél «»-* Fényképes igazolványt kapnak a tervek szerint a békésmegyei cigányok és nem tarthatnak lovat („Békés“ tudósítója jelenti.) A belügy­miniszter még 1928-ban elhatározta, hogy or­szágosan rendezi a cigányügyet. A kérdést azonban közbejött akadályok miatt, még ma sem lehetett megoldani. A Vármegyei Tiszt­viselők Országos Egyesülete most javaslattal fordult a belügyminiszterhez, amelyben azt kérte, hogy minden vándorló cigányt illetőségi, vagy rendes lakóhelyére telepítsenek. Minden cigányt lássanak el fényképes igazolvánnyal és személyazonysságát igazoló jeggyel. A köz­ségi elöljáróság jegyezze fel az igazolójegyre a községekből való eltávozási engedélyt és a cigánynak kötelessége legyen eltávozásakor Tükör előtt vágta át a nyakát (A „Békés“ tudósitója jelenti) Tükör előtt lett öngyilkos egy öreg gazda. Vadász János, 70 éves jómódú szekszárdi gazda, meg­várta, amig fiai és menye elmentek hazulról, azután kifente nagy konyhakését és a tükör előtt elmetszette nyakát. a megjelölt község elöljáróságánál jelentkezni, El kell rendelni a cigányok lovainak eladását, mert mindaddig — mondja a felirat — ainig lovuk vau, kóborolni fognak és kóborlásaik közben sorozatos bűncselekményeket követnek el. A cigányok megélhetéséről, amennyiben arról maguk nem tudnak gondoskodni, a köz­ségek elöljáróságainak kell gondoskodni. Amennyiben valamelyik község erre nem vol­na képes, akkor a költségeket a községi segélyalapnak kell viselni. Mindezek alapján reméljük, hogy nemsokára megrendszabályoz- zák a békésmegyei cigányokat, akik már sok bajt okoztak a lakosságnak. Amikor a hozzátartozói hazaérkeztek, *z öreg gazda eszméletlenül feküdt nagy vér­tócsa közepén. A mentők hamarosan beszállí­tották a kórházba, de akkorára annyi vért ve- •zitett, hogy életbenmaradásához nincs remény. Négy éve húzódik a tárgyalás a bihari nábob milliós hagyatéka körül

Next

/
Thumbnails
Contents