Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-02-21 / 42. szám
BÉKÉS 3 1937 február 21 Embermilliók kenyere Az egész világot hírek és tudósítások pókhálózzák. Újságokban, a rádió éterszárnyain, telefondrótban, vizhátán, mindenben és mindenfelé körülbelül ilyenfeleképpen zugnak a torlódó hangok : Rohamosan dagad a haditudomány.,. Amerikába menekül az arany... Letartóztatások, győzelem, előnyomulás, térhódítás... Politika és politika. Milliók életvására.. Alkudozások. De ez csak a háború felé rohanó világ tajtékzó teteje, talán a béke után sopánkodó felszín, mely alatt mélyen, milliók élnek küzdelmektől tarkázott napokat, milliók életvására gördül lassan, hétről-hétre előbbre, — az egyre húzódozó kenyér után. Ezekből a milliókból a nagy Elosztó Gyulavárosának is juttatott néhány ezret, akik mindenáron élni akarnak. Am ez nem hiba. A mi szemüvegünkön keresztül nézve legalábbis — erény. És egyben ez azt is bizonyítja, hogy a könnyű élhetőségek vályújától messze lökött falusi és pusztai emberek dolgozni akarnak. Mindegy, hogy mit, csak a munkafáradság nyomán holnap fakadjon: Kenyér. Az effajta embermilliók elégedettek. Különösen a tavasz és a nyár hónapjaiban, mikoris bizakodás feszíti mellüket, remény és beteljesülés simogatja verejtékező homlokukat. Hiszen a föld Ígért, s amit ígért — szükma- r«kkal ugyan, — de megadta. Csakhogy nem mindenkinek elégségesen. Itt-ott, ezer és ezer helyen már a hosszú őszi hónapok megemésztik a nehézségek akadály-erdején keresztül egybegyüjtött kenyeret Ez pedig megállás nélküli munkába hajszolja az élet szélére sodródott embereket, akik örömittasan nyúlnak a lehetőségek után — ember, asszony, gyerek: Háziiparral biztosítják a tehetetlenségbe merevedett tél száraz élhetőségét. Számukra tehát a háziipar az a hid, melyen belegyalogolnak az uj tavaszba.. Újváriban izmosodó ipar: A suskó Gyulaváros tőszomszédságában hunyász- kodó Újvári néhány ezer lakosa is a háziipar lehetősége után nyúlt. Nem szőnyegkészités feszíti vágyukat, mint a torontáliaknak, nem csipkekészités az álmuk, mint a halasiaknak, se nam a drága cserép mintázása, forgatása, mint a mezőtúriaknak és még csak a varrót tas se, mint a kalotaszegieknek. Mindehhez tőke kell, sok pénz. Ez pedig itt nincs. De van akarat, élniakarás, ami lehetővé tette, hogy lábra álljon a_ suskófonás, mely nem igényel indulási alapot. Bizonyára sokaknak ismeretlen fogalom és uj szó ez : Suskófonás. Valóban az, hiszen a mögéje rejtőzködő ipar is újszülött. Tehát a suskó, a tengericső selymes levele, melyet körülbelül centiméter széles szalagokra tépnek. Ebbői aztán kenyérkosarat, szatyort, házicipőt sodornak, fonnak az ügyes ujjak. De a gyakorlottabbak nemcsak ilyen apróságokat készítenek, hanem már kerti bútorokat is előhoznak az alaniábítn véve értéktelen anyagból. Agy- és szivérelmeszesedésben szenvedőknek megbecsülhetetlen szolgálatot tesz az enyhe természetes „Ferenc lózseí“ keserüviz azáltal, hogy a tápcsatorna tartalmát kíméletesen levezeti és az emésztőrendszer működését biztosan elősegíti. Klinikai tapasztalatok alapján kétségtelenné vált, hogy a Ferenc lózseí víz féloldali hüdésben fekvő betegeknél is általában mindig megteszi a kellő hatást s igy nagy megkönnyebbülést szerez. 9—* A gyulavári uradalom szigetmajori gazdaságában bánkuti-fajia, kiváló minőségű tavasz-búza vetőmag van eladó. 111 A venni szándékozók jelentezze- nek Gyulaváriban, az uradalmi központi irodában. 97 3—3 Miniszteri elismerés (/I „Békés“ munkatársától.) Maróti Ferenc állami elemi iskolai igazgatónak nyuga- lombavonulása alkalmából a közoktatás terén sok éven át kifejtett értékes és eredményes működésért a m kir. vallás és közoktatási miniszter elismerését fejezte ki, az erről szóló diszokiratot egyidejűleg a szegedi tankerületi kir. főigazgatóságnak megküldötte. A kitüntetett igazgatónak elsőnek vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán gratulált meleghangú levélben. Ufabb 2000 letartóztatás Szovjctofoszországbau A („Békés“ tudósítója jelenti.) Londonba arról érkezett hir, hogy a GPU egész Szovjetoroszországban ismét lázasan kutat a Sztaiiin-ellenes sejtvezetők után. Eddig kétezer embert, köztük 50 vezetőállásu tisztviselőt tartóztattak le. KISVÁROSON (Scheibert-féle) Fecske-utca 8 szám alatti lakóház, kocsma és üzlethelyiségeiéi árverésre kerti! 11)37. márciui 8-án. Előnyösen és kedvező fizetési feltételek mellett megszerezhető. Érdeklődök forduljanak a Városi Takarékhoz, vagy dr Marik Kénes ügyvédhez (Gyula, gróf KIehelsherg-utca). ___________7" '—-i v. Min denki „kóser“ élesztőt használ Magyarországon [A „Békés“ tudósítója jelenti) Kevesen tudják, hogy Magyarország egyik legnagyobb élesztőgyárában úgy a belföldi piacra, mint az exportra kerülő élesztő keverése nem történhetik meg a budapesti izraelita hitközség által kiküldött orthodox rabbi, vagy „szakértő“ ellenőrzése nélkül. Ugyanis az élesztő keveréséhez használt zsirt a gyár csakis szigornan kóser helyről szerezheti be. Ezt a zsirbeszerzést a hétnek bizonyos napján állandóan ellenőrzi a gyárban megjelenő „szakértő“. Az élesztőkeverés helyére, a gyárba idegen nem léphet be. A „szakértőnek“ azonban szabad az ut. Egymásután nyílnak meg előtte az ajtók és betekinthet minden gyári munkába, minden gyártási eszközt, edényt megvizsgálhat. Ezek szerint tény, hogy Magyarországon mindenki „kóser“ élesztőt használ. Keresek egy jó tengeri górét megvételre Dömény-utca 9. 32 3—3v ŐSZINTE RIPORT ^ UJ-GYULAVARI HAZIIPARAROL Helyszíni közvetítés bujtatlak a szalakat, közben dudorgaszgatnak, beszélgetnek. A lányok nagyokat nevetnek, jókedvüek.-~'Szót értenek kérem. Nem nézik bennem a fiatalságot és szívesen veszik magya- rázgatásaimat. Aztán lelkesedésbe gyűlt arccal beszéli, hogy ez az első tanfolyama, melyet önnállóan vezet. Dicséri mesterét, a zsurti tanítót, akinek sokat köszönhet a szegényember, mert ő indította meg a suskóipart. — Mennyi a fizetése ? Mosolyogva rázza a fejét. — Semmi. Kosztot kapok és lakást. Elég az nekem. .. Önzetlen fiatalember és látom két szeme csillogásában, hogy örül, kedvére való dolog, hogy azzá lehetett. Tanít, reggeltől késő estig, mert a tanítványok nem egyidőben érkeznek a tanitgatást hallgatni, sajátítani Mégegyszer körülkisér a teremben, nézzük a készülő és kész munkákat, szatyort, kaptafára fonott papucsot, lábtörlőt, kétfedeles kaskát, befonott üvegeket. Szépek, értékesek. A fonás mintája leginkább egymásba torlódott háromszögek, ősi magyar motívumok. Közben beszél : — Az itteni suskóiparnak segítői meg pártfogói is vannak. Nem egyszer járt körünkben a máltóságos Denis grófnő is aki sziv- vel-lélekkel Ígérte támogatását. Biztatott bennünket, hogy készítményeinknek piacot szerez Mert kérem az a legfontosabb ! . . . A piac. — Voltak már mások is itt ? Bólogat. — Igen. Többek között Dr. Vangyel Endre főszolgabíró ur is. Tulajdonképpen ő tette lehetővé a tanfolyam lefolytatását. Fát ad, termet és világítást ... De ilyen fajta támogatásban részesít, Dr. Kender Albert, a község főjegyzője is . . . Bucsuzáskor magam is szerencsét kívántam, kitartást és tudtam, hogy mindkettő megvan ebben a petról szagától terhes nagy-nagy teremben. Az országút közepén megálltam néhány pillanatra. Elnéztem az alvó város felé . . . A Napközi-Otthonból újra kicsurgott a gyerekkacagás, az életértelem, az akarni akarás .. . » Távolodtam, hivott a város s nagy döbbenettel éreztem, hogy a segítő kezek nem csúsznak ki az élhetőség után kapaszkodó népujjak szorításából. Péczelu Guörau. A határ felé húzódó országút szélén apró házakat takar a korán öregedő este homálya. Egyik-másikból petróleumlámpa fénye pislákol. Zajnélküli a világ, csend van. >lély, laposod« csend, amilyen;csak télen lehet a csonka-ország határán. Aztán... Mégis, az egyik hosszára épített házból beszéd és gyerekkacagás is szűrődik az estébe. Ez a „Napközi-Otthon“. Itt adják le reggel azok az apák és anyák kicsiny gyermeküket, akik távol a falutól keresik kenyerü- ket.Itt vigyáznak az apróságokra, gondozzák, etetik őket és estével ha megtérnek a szülők, visszakapják gyereküket. így megy ez télen és igy folytatódik ez nyáron is. Egésszen addig, mig munkába cseperedik a gyerek is. A Napközi-Otthonban találtak helyet a suskó-tanfolyam számára is. Az egyetlen nagy termet megtölti a dolgozók sokasága. Emberek, asszonyok, lányok és gondozásra beadott csöppségek. A falakon magyarázó képek, az ország címere és Rákóczi Ferenc hatalmas festménye váltakoznak. A mennyezet közepéről literes petról-lámpa függ a dolgozó aszta! fölé. Belépéskor fiatal magyar fogad, bemutatkozással : — H. Pócsik Barna vagyok, — nyújtja a kezét, — a suskótanfolyam vezetője. S mig elmondja, hogy Zsurt községből került ide, a Tisza felső kanyarulatából, csodálkozva méregetem, mert nem nézem többnek eltöltött éveit, tizennyolcnál. Különösen a lelkesedése fogott meg, a bizakodása : — Igen kérem — adja kérdésemre a feleletet, — akiben csak szikrányi akarat is van, az könnyen megkereshet hetenként nyolc- tiz pe*gőt. Mert piaca van a suskónak. Például az én községemben nagy a kereslete Nem egyszer előfordult, hogy külföldről kaptunk megrendelést. Nemrégen Párisból. Két ezer székülőt kellett volna szállítanunk és csak azért nem vállalhattuk a munkát, mert rövid határidőt szabtak az előállításhoz. Nem volt elegendő munkaerőnk. Kissé elszomorodik gyerekember arca, melyet az életismeret és a komoly munka korán férfi vonásokkal ékesített. — Mikor kezde a tanfolyamot ? * — Hat hét előtt Tulajdonképpen négy hétre volt tervezve, de az érdeklődés szükségessé tette a meghosszabbítását. — Megelégedett a tanítványaival ? — s körül nézem a hosszú asztalt, melyet tutaj- bajuszos emberek, nyolc gyerekes asszonyok ülnek körül. Sodorják a suskót. görbe-tűvel
