Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-02-20 / 41. szám
LXIX. évfolyam 41. szám Gyula, 1937. február 20. szombat BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben Gyula Városház-utca 7 szám Főszerkesztő; 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Gyula 32. DOBAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér A Nemzeti Muzeum tovább ásat Körfistarcsán és meg akarja osztani a leleteket Békéscsabával A városrendezés jelentősége A városrendezési javaslat általános vitáját Bornemisza Géza iparügyi miniszter felszólalása zárta be, amikor is a miniszter megragadta az alkalmat, hogy összegezve kifejtse ama szempontokat, melyek a kormányt és őt magát is vezették a javaslat elkészítésénél. A javaslat lényege — mondotta többek között a miniszter — hogy minden várost kötelez, még pedig határidőn belül, általános és részletes rendezési terv elkészítésére. A másik jelentős része a javaslatnak az építésügy szabályozása. Olyan két kérdés kerül tehát a javaslaton keresztül a megvalósulás útjára, amelyek rendezése már a nyugati államokban hosszú évtizedek óta érezteli előnyösen a maga hatását s amelyek halasztása nálunk sem odázható tovább. Mindazon tényezők, melyek nálunk az idegenforgalom kérdésével foglalkoznak, egyre sűrűbben panaszolják, hogy milyen végzetes károk származtak abból, hogy a városrendezés kérdésével nem igen törődtünk s nem volt olyan szervünk, amely ezt irányíthatta volna. Boldogult Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jajdult fel uem egyszer, hogy a dilettantizmus, a „pallér-szellem“ — ahogyan ő ezt nevezte — hogyan rontja el tájaink szépségét, összhangját még ott is, ahol a természet bőkezűsége alkalmat nyújtott nekünk ahhoz, hogy valami olyat alkossunk, aminek szépsége, művészete mellett még magyarságunkat, faji sajátosságainkat is ki tudja domborítani és hangsúlyozni az idegenek előtt. De hiába volt eddig minden panasz, minden feljajdulás. Néhány vidéki nagy városunkat kivéve, alig volt hely, ahol előre lefektetett terv szerint történhetett volna a városfejlesztés. Ennek a tervtelenségnek a szomorú következménye lett aztán városaink stilustalansága, mert hiszen mindenki építhetett úgy, ahogyan akart, egységes városképre nem igen gondoltunk. Egészen véletlen, hogy ebből a nagy zür-zavarból pl. Eger, Sopron és Pécs tiszta stílusukat meg tudták menteni a hozzáértés, aminek áldásos hatása jelentkezik is e városok egyre lendülő idegenforgalmában. Ennek a fejletlenségnek akart véget vetni a kormány, mikor a városrendezés kérdését a közöny tengeréből« kiemelve — azt a közérdeklődés tengelyébe állította. Maga a parlamenti tárgyalás is hasznára vált a kérdésnek, mert hiszen a felszólalások egész sora szolgált újabb adatok feltárására s egyben ahhoz, hogy a magyar társadalom tudatára ébredjen a kérdés fontosságának mind gazdasági, mind egészségügyi jelentőségének. Sok a tennivaló, a pótolni való ezen a téren is. Hogyne volna sok, amikor halljuk, hogy a legmagyarabb Csongrád vármegyében 26.200 ház közül csak 540 épült téglából. Mikor az ország ötvenöt törvényhatósági és megyei városa közül huszonhétben, a 3340 község közül csak 14-ben van vízvezeték, csatornázás csupán egy községben. Érthető, ha a kormány még a mai nehéz gazdasági helyzetben is hozzányúl ehhez a kérdéshez, nemcsak szépen fejlődő idegenforgalmunk érdekében, de még inkább azért, hogy — a miniszter szavaival élve — „a parcellázásoknál felburjánzott visszaélések elé gátat vessenek és az épitészrendészet mai zavarában rendet teremtsenek.“ A javaslat tárgyalása közben felmerült olyan terv is, hogy az egész kérdést központosított szerven keresztül hajtassa végre a kormány. De ez a terv megdőlt. Még pedig azért, mert — mint a miniszter mondja — olyan kérdés a városrendezés kérdése, amit (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A csabai múzeumi bizottság tegnap délután hat. órakor Korniss Géza dr. kulturtanácsnok elnökletével népes ülést tartott, nagyjelentőségű ügyben hozott határozatot. Korniss Géza dr. kulturtanácsnok a sajtóban megjelent közlemények nyomán levelet irt a Nemzeti Múzeumnak s afelől érdeklődött, az első kiszállás milyen eredménnyel végződött s a leletekből jut-e valami a békéscsabai múzeumnak is. A Nemzeti Muzeum történeti osztályának főigaz- j gatója most válaszolt Korniss Géza dr. érdek- ! íődésére s közölte, hogy a maga részéről hajlandó megosztani Békéscsabával ötven (A „Békés“ tudósítója íelenti.) Madrid körül 4S órája a spanyol polgárháború legvéresebb ütközetei tombolnak. Mindkét fél úgyszólván összes tartalékait harcba vetette és most már kétségtelen, hogy a nemzetiek ki akarják kényszeríteni a végső döntést Madrid birtokáért. A maiagai frontszakaszról 20 ezer főnyi nemzeti haderőt vetettek a madridi arcvonalba, hogy megerősítsék Varela tábornak oszlopát. A vörös milicia különösen (A „Békés“ tudósítója jelentiJ Hódmezővásárhelyen a tavasszal minden valószínűség szerint megnyílik a Vöröskeresztes iskola. Ugyancsak az összes vidéki hatósági orvosok {A „Békés“ munkatársától.) Hirt adtunk róla, hogy a város vezetősége a Bonyhádi utat szabályoztalja, illetve a két szélén parkosítja. Ez nemcsak külső szépség, hanem közegészségi szempontból is helyes és kívánatos. Ha azonban hetivásárok, vagy különösen országos vásárok alkalmával nézzük meg a Bonyhádi ut forgalmát, nem a legmegnyugtatóbb sejtéseink táftiadnak a létesítendő ültetvények jövőjét itletően. Bizony az ott az állatvásártérre felhajtott sertések, szarvasmarhák tömegei minden alkalommal erősen megrongálják majd a Bonyhádi ut gyep-, virág-, bokorszegélyét. Tudjuk nagyon jól, hogy különösen a sertéseket lehetetlen megakadályozni olykor, hogy szanaszét ne szaladgáljanak, de a szarvasmarha is félre- félrecsap néha és ilyenkor a jószág nem respektálja az alacsony drótkorlátot, hanem rohan tüskön, bokron áttörve, pusztítva minsem általánosítani, sem bürokratizálni nem lehet, mert hiszen valójában minden utcának, minden térnek külön kell mérlegelni a rendezését. — Úgy készítettük el a javaslatot — mondja Bornemisza miniszter, — hogy az valóban a köz és a polgárság összességének az érdekét szolgálja s igy a polgárság megnyugodhat, hogy befolyásos egyének, sem klikkek érdekei, sem pártpolitikai érdekek nem fognak érvényesülni, hanem mindig és kizárólag s város érdekei maradnak irányadók. S ebben a meggyőződésben várja az ország, hogy a törvénnyé vált javaslat éreztetni százalékos arányban az előkerülő leleteket, ha vállalja a csabai muzeum a további ásatásoknál felmerülő költségek felét. A Nemzeti Muzeum megállapítása szerint az eddigi leletek legnagyobb része a bronzkor negyedik korszakából való és muzeális értékű. A további ásatásokból ki akarja venni részét a Nemzeti Muzeum is, a tavasz folyamán nyolc munkást nyolc napon át akar foglalkoztatni s ezeknek költségeihez kéri a csabai muzeum hozzájárulását. A múzeumi bizottság behatóan- megvizsgálta a kérdést s úgy határozott, hogy a Nemzeti Muzeum kéréséhez hozzájárul. Madrid körül Valera hadoszlopa ellen intéz a Las Rosas és Usera frontszakaszon kétségbeesett támadásokat. Ezek a támadások, amelyeknek az a céljuk, hogy áttörjék az ostromgyürüt, mind- ezideig véresen összeomlottak. A legerősebb ellentámadásokat a vörösök a fővárostól délre, a Maramosa-szakaszon indították, de ez a támadás is összeomlott és a vörösök rengeteg halottat veszítettek. Ebben az ütközetben a nemzetiek öt tankot zsákmányoltak. részvételével orvosi továbbképző tanfolyamot tartanak. Ezen a tanfolyamon Johan államtitkár is kilátásba helyezteti részvételés. dent maga előtt. Utánna jártunk a dolognak és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ezt a körülményt a város vezetősége figyelembe vette és iparkodik a városba irányuló forgalmat más utakra terelni. így a Sarkad felől jövők az állomás- épülettől elhaladva, az uj Ajtós utón és a Dobay uccán át érik el a vásárteret, a csabaiak és a kigyósiak a városon kívül kiérnek az állatvásártérhez, csak a gyulaváriak kell a Bonyhádi utón elhaladni. Lehet ezen segíteni. Ajánljuk az illetékesek figyelmébe az alábbiakat : a gyulavári felől jövő forgalmat a Szentháromság temető mögött a pili utón át lehetne a vásártér-felé terelni. Igaz, hogy egy közel háromkitóméteres útszakaszt ki kellene kövezni, de ennek nemcsak az a haszna volna, hogy a Bonyhádi ut tehermentesülne, hanem a gyakorlótérre vonuló katonáknak sem kellene feneketlen sárban kijárni a térre. fogja a maga munkájának áldásos hatását városainkban és falvainkban, a szépitészet terén csak úgy, mint a higiénia terén is érvényt szerezve annak a törekvésnek, hogy a magyar ízlést, a magyar művészetet megszólaltassa a városok és falvak külső képén keresztül is. Ha egy kissé későn is jött a javaslat, még mindig idejében, hogy megakadályozva az elszíntelenedés bántó folyamatát, derűssé, széppé, magyarrá tehesse városaink és falva- ink külső képét, hogy az hatás nélkül ne maradjon se reánk, se az idegenekre. Döntő harcok Tavasszal Vásárhelyen rendezik meg a vidéki hatósági orvosok továbbképző tanfolyamát A Bonyhádi ut forgalommentesitése
