Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-02-19 / 40. szám

LX IX. évfolyam 40, szám. Gyula, 1937. február 19. péntek BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben Gyula Városház-utca 7 szám Főszerkesztő: 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Gyula 32. DOBAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér A gyulai frontharcosok szerenádot adtak a főispán! pár tiszteletére a képviselőhíz megkezdte az ajánlások reformjáról szóló tör vényjavaslat tárgyalását, aminek megszavazá­sával addig is, amig a bejelentett általános választójogi törvényrendezésre sor kerülhet, biztosítható, hogy az esetleg bekövetkeznető időközi választások alkalmával ne forduljanak elő elyan sajnálatosan szomorú esetek, mint amilyenekkel nem egyszer találkoztunk a múltban. Darányi Kálmán miniszterelnök az elő­adó felszólalása után nagy vonásokban vá­zolta a kormány szempontjait, amelyek ennek a törvényjavaslatnak a plénum elé való hozá­sával kapcsolatban vezették. Mindenek előtt leszögezte Darányi Kálmán azt a tényt, hogy hogy kormánya örökségképen kapta néhai Gömbös Gyula kormányától azt a program- mot, amelyik a titkos választójog bevezeté­sére vonatkozik. Emlékezetes, hogy Gömbös Gyula külföldre történt elutazása előtt levelet intézett a Ház elnökéhez, amelyben azt kí­vánta, hogy a titkos választójog megvitatása érdekében üljön össze egy pártközi értekezlet, amelyik kialakítaná azt a hangulatot, amely­nek jegyében hozzá lehetne fogni a válasz­tójogi reformhoz. Darányi Kálmán magáévá tette a válasz­tójog megreformálására irányuló óhajtást és a szerencsés politikai konstellációk közepette létre is jött közéletünkben az a régóta nem tapasztalt békés hangulat, amely az egyes pártokat arra indította, hogy ily nagyjelentő­ségű alkotmányjogi reformok idején, mint amilyen a választójog, ki kell kapcsolni min­den olyan közéleti harcot, amelyik szolgál­hatja talán a pártpolitika célkitűzéseit, de semmi esetre sem kívánatos általános magyar érdekekből. Darányi Kálmán a pártközi értekezleten elhangzott felszólalások konzekvenciáját nyom­ban azzal a bölcs elhatározással vonta le, hogy minisztériumában a közbeeső átmeneti idő tartamára elkészítette a ma is érvényben lévő választójogi törvény ajánlási szakaszának reformját, amelyik törvényjavaslat ime most a Ház asztalára került. Minden remény meg­van arra, hogy ebből a javaslatból hamaro­san törvény lesz és ezzel biztosittatik az idő közi választások számára az a tiszta és be­csületes választójogi eszköz, amelyik egy mo­dern alkotmányos állam számára valóban nél­külözhetetlen. A közvélemény előtt nem kell túlságosan széles mederben bizonyítgatni azt, hogy a választójog ajánlási rendszere a nyilt kerület­ben már tovább fenn tartható nem volt. Ez­zel a választójoggal és annak ajánlási rend­szerével már több alkalommal éit a választó-. polgárság s módjában volt tapasztalni, hogy annak résein nem egyszer keresztültörte ma­gát a visszaélés s mód nyílhatott arra, hogy a törvény szellemével ellentétes megnyilatko­zások érvényesülhessenek. Bár változatlanul a titkos választójog elvi álláspontját valljuk, mégis bátran állítjuk, hogy a jelenleg érvény­ben lérő választójogi törvénynek nem a nyilt választási metódus volt a legnagyobb hibája, mert igaz az a gyakran hirdetett állítás, hogy a magyar ember álláspontját soha nem rejti véka alá, azt nyíltan vallja, azért harcol s ha kell agitál érdekében, tehát a bajokat első­sorban nem a választójog nyilt mivolta ered­ményezte, hanem az a körülmény, hogy az ajánlásokkal számtalan visszaélésre nyilt al­kalom. A Darányi-kormány helyesen cselekedett akkor, amikor épen azt a beteg s javításra szoruló közéleti gócot akarja kiküszöbölni a magyar judikaturából, amelyik a bajok leg­főbb okozója volt. De tovább megyünk: Antal István ál­lamtitkár, a Nemzeti Egység Pártjának vezér- • (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai Frontharcos Szövetség zenekara szerdán este 8 órakor a vármegyeházának a főispáni lakás előtti udvarán a főispáni pár tiszteletére sze­renádot adott. Vitéz dr. Uhlarik Béla főispán és fele­(A ..Békés“ munkatársától) A Gyula Vezér Bajtársi Egyesület szerdán este népes táborozást tartott dr. Bakó József alvezér ve­zetésével. Ezen a táborozáson az egyik ifjúsági felszólaló a nyilvánosság elé vitte azt a támadást, amely a Magyar Alföld Tollheggyel cimü rova­tában Prohászka Bélán keresztül a magyar ifjúságot érte. — A kérdéses lap — kezdte beszédét a felszólaló — Prohászka Béla bajtársunkat úgy állítja be, mintha szégyelni kellene fog­lalkozását, kézbesítő küldöncnek nevezi és mi, akik magyar sorsközösségben élünk, mi fiata­lok, amikor vállaljuk a munkát, elitéljük az ilyen cikkeket, különösen akkor, amikor azt látjuk, hogy az egyik üzem ellen törvény szi­gorával kelt eljárni és mégis a Magyar Alföld olyan hangon foglalkozott ennek az üzemnek ügyével, amelyben ugylátszik, hogy nem a nagy közönség érdekeit tartotta szem előtt, hanem a vétkesét. A Magyar Alföldnek, (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A Csong- rádmegyei Gazdasági Egylet nagyválasztmá­nyának ülésén behatóan foglalkoztak gróf Károlyi Imrének legutóbb megtartott szentesi előadásával. Erdőháti Nagy János szóvátette, hogy az előadás miatt liberális és zsidó rész­szónoka nagyon helyesen mutatott rá beszé­dében arra, hogy e reformjavaslatnak nem is abban rejlik legfőbb értéke, hogy elavult vá­lasztójogi rendszerünk ajánlási szakaszát ja­vítja, hanem abban, hogy ezzel a megalko­tandó törvénnyel megnyílik az útja az általá­nos választói jog reformjának. A törvényhozásnak ez a munkaüteme sége az ablakban állva hallgatták a fronthar­cosok zeneszámait, majd előlépett Mészáros Emil és a frontharcosok nevében üd­vözölte a főispáni párt. A beszéd elhang­zása után a főispán lement az udvarra és megköszönte a frontharcosok kedves figyelmét. mint ellenzéki lapnak, az lett volna a köteles­sége, hogy a szigort követelte volna, illetve azt kifogásolhatta volna, hogy a hatóság éve­ken keresztül fennálló állapot után csak most alkalmazta a törvényt, ügy látszik, vannak lapok, amelyeknél még az üzlet is háttérbe szorul, ha bizonyos érdekről van szó. Ezekután minket nem az érdekel, hogy Prohászka Béla bajtársunk (Éljen! — kiáltják közbe) politi­kailag milyen álláspontra helyezkedik, hogy a Nep-ben mit mond, ellenben az már igen, hogy a Magyar Alföld, amelyik szembe helyezkedik a nagyközönség érdekei­vel, hogyan tájnadja bajtérsunkat, mert ismételjük : Prohászka Béla csak büszke lehet arra, hogy megkeresi a kenyerét. Ezután a Gyula Vezér Bajtársi Egyesület határozatban mondotta ki, hogy az egyik tagján keresztül a magyar ifjúság munkavállalását ne­vetségessé tenni akaró Magyar Alföld sajátos cikkét visszautasba. 500 főnyi közönséggel. A vendégek az egész napot a fővárosban töltik. Este az előre meg­váltott jeggyel színházi előadást néznek végig és éjfélkor visszautaznak városaikba, Mint hírlik, Gyuláról és Békéscsabáról is tervbe vették a filléres színházi gyorsvonat indítását. Értesülésünk szerint azonban először Debrecenből indul az első filléres színházi gyorsvonat, február 28-án. Tervbevették külön nemzeti színházi filléres gyors indítását. Ennek utasai kizárólag Nemzeti Színház előadásait látogathatják. ről támadások érték Károlyi grófot. Indítvá­nyára a Gazdasági Egyesület nagyválasztmá­nya kimondotta, hogy visszautasítja a támadá­sokat, szeretettel üdvözli gróf Károlyi Imre személyében a keresztény és nemzeti eszmék lelkes harcosát és teljes bizalmáról biztosítja eklatáns bizonyítók arra, hogy kormányunk a bölcs, lépésről-lépésre való előrehaladás elvét gyakorolja s ha a megoldásra váró nagyje­lentőségű főbb alkotmányjogi reformok is ezen az utón nyernek megoldást, nem kell tartanunk attól, hogy valamely elhamarkodott lépéssel kárt okozunk a nemzet sorsának. A gyulai ifjnság szerdán este vissza­utasította a Magyar Alföld legújabb támadását Filléres színházi gyorsvonat Buda­pest és Gyula kozfitt? (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Buda­pesten mozgalmat indítottak „filléres színházi gyorsvonatok“ indítására. Az elgondolás sze­rint minden héten más és más yidéki város közönsége rándulna fel Budapestre színházi előadás megtekintésére. A vonatjegyben bent­foglaltatna a színházi belépőjegy is. Mint értesülünk, az akció most befejező­dött. A Nemzeti Színház, a Vígszínház és testvérszinházai, a Magyar Színház, Belvárosi Színház, Művész Színház és Andrássá-uti Színház csatlakozott a mozgalomhoz. Vasár­naponként érkezik a színházi vonat vidékről A Csongrádmegyei Gazdasági Egye­sület visszautasítja a Károlyi Imrét ért liberális támadásokat

Next

/
Thumbnails
Contents