Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-02-18 / 39. szám
2 BÉKÉS 1937 február 18 t A gyulai postán egy éves a telefonszámlási Esztendők óta hirdetjük a békepolitikát illetően felfogásunkat a nyilvánosság minden rendelkezésére álló fóruma előtt s ma már megállapítható : nem minden eredmény nélkül. Voltak azonban sötét eszmék, amelyekben a rosszindulat s a gyülöltség légkörét hangunk nem tudta áttörni. A magyar felfogás igazságos és bátor szava akkor sem szunnyadt, mégis úgy éreztük, mintha állandóan a világ telefonjába beszéltünk volna, amelyre válasz nem érkezett. De ha érkezett is, alig volt benne köszönet. Óriási nagyot fordult a világ kereke, amikor ma már a külföld előkelő közéleti terfiai tollából olvassuk azokat az igazságokat, amelyeket mi kezdettől fogva felismertünk és hirdettünk. Bár a magyar külpolitika aratási ideje még messze van, mégis érezniink kell, hogy az elvetett mag gyökeret vert. Georges Roux, kiváló francia közéleti fér" fiú tollából cikk jelent meg mostanában a sajtóban, amelyik párhuzamot von a francia külpolitika és Magyarország között. Ez a cikk gerincében azt igyekszik kimutatni, hogy milyen erős szálak fűzik egymáshoz Angliát és Franciaországot. Bátran elismeri a cikkíró, hogy az angol befolyásnak döntő súlya van a francia külpolitika alakulásában, [gázolja ezt nyomban egy aktuális eseménnyel, amikor rámutat arra^ hogy Franciaországot a spanyol háborúba való beavatkozástól Anglia tartotta vissza. Ebből viszont arra utal, hogy bizonyára a Duna völgye problémába való beavatkozástól is vissza fogja tartani. Súlyos és nagyjelentőségű észleletet láthatunk ebben, mert Franciaország külpolitikája olyan szövetségrendszerre épült, amelyben Magyarországnak nem jutott hely. Sőt érezniink kellett, hogy a kisantant államszövetség legfőbb éle ellenünk irányult. A magyar "külpolitika számtalan esetben keresett utakat a francia barátság felé. Most nem a Rákóczi és Kossuth idők külpolitikai irányvezetésére gondolunk, hanem emlékeztetünk azokra flz esztendőkre, amikor már a Bethlen kormány, de utána különösen Károlyi Gyula kormánya vonzási szálakat építgetett a francia politika felé, de sajnos, nem a legnagyobb megértéssel találkozott. Reálisan kell látnunk ezt is, mint a magyar probléma számos kérdését Hogy is tudna könnyen szabadulni Franciaország azoktól az államoktól, amelyek létüket, egzisztenciájukat s eddigi fenntartásukat kifejezetten neki köszönhetik ? Ezek az államok a Duna-medeace problémájának rendezésénél változatlanul abban reménykednek, hogy a francia nagybácsi most is a hátuk mögött lesz teljes súlyával. Pedig nagyon erős külpolitikai hatások és törekvések érvényesülnek oly irányban, hogy a Duna-medence államainak nyitott kérdését olyan hatalmak és államok döntsék el elsősorban, amelyek e kérdésben részint közvetlenül érdekeltek, részint pedig ezekkel úgy gazdaságilag, mint politikailag szervesen összetartoznak. Amikor Georges Roux azt állítja, hogy rövidesen ütni fog az óra, amikor a megbékélt Duna völgyében erős Magyarország fejtheti ki tevékenységét, ebben az állításban az is bentfoglaltatik, h*ey Európa e világtáján élő nemzetek döntő mozzanatánál olyan súlyhoz jutunk, amelyik az eredményt Georges Roux meglátásában hozza meg. Távol áll tőlünk, hogy a magyar közvélemény előtt túlságosan vérmes reményeket támasszunk és jövőnket tulipiros színben vázoljuk. A mai magyar generáció oly mérhetetlen sokat csalódott s oly szörnyű szenve- dési láncolaton esett keresztül, hogy nem is hinne a külpolitikai kérdéseket túlságosan negédes hangnemben tárgyaló állításoknak. Mégis azt mondjuk : fel a fejjel s bizakodással tekintsünk jövőnk elé. Magyarország ebben a külpolitikai beágyazottságában, melynek alap. jait a Trianon óta egymást követő nemzeti irányú kormányaink fektettek le s amelynek súlya évről évre erősödött, növelte politikai tekintélyünket. Az olasz-magyar barátság csorbithatatlanul és rendíthetetlenül fenáll. Bízunk abban, hogy hazánk nyugalmi belső politikai légköre s a lehetőségig rendezett gazdasági és szociális viszonyok olyan belső erőkifejtést tudnak eredményezni, hogy készen állunk, ha üt az óra, az igazi, igazságos tárgyalások lefolytatására. (A „Békés“ munkatársától.) Kedden volt egy éve, hogy a gyulai posta és távirdahivatal a telefonbeszélgetések megszámlálásához fogott és a számszerűleg lefolytatott telefon- beszélgetések után állapítja meg hónapról-hó- napra a telefon-előfizetés végleges diját. Ez az újítás eleinte igen élénk visszatetszést szült a telefonelőfizetők körében. Kedden délben felkerestük ez ügyben a gyulai posta és távirdahivatal vezetőjét, Szász Domokost és megkérdeztük tőle, inegszokta-e a gyulai közönség az uj rendet és nem tapasztalható-e visszahatás e téren. Kérdésünkre a következő feleletet kaptuk: — A közönség eleinte az ellenszevvel fogadott számlálási rendszert megszokta. Alkal(A „Békés“ tudósítója jelenti.) A semlegesség! bizottság ülése elfogadta azt a tervezetet, amely megtiltja az önkéntesek toborzását és Spanyolországba való küldését. A tervezet február 20-án, szombaton lép életbe, mig a spanyol ellenőrzés ügyében kidolgozott tervezet március 26-án lép életbe. Az utóbbi tervezetet a portugál kiküldött nem fcgadta el és igy kérdéses, hogy a tervezet alkalmazható lesz-e. Menekül az arany Valenciából Tegnap délután spanyol repülőgép érkezett a lebourgeti repülőtérre. A repülőgép (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Hónapokkal ezelőtt röpcédulákat terjesztettek az országban. A cédulákon a zsidóság ellen agitáltak. A röpcédulákat Orosházán az „egyisten- hivő turáni hitű táltosok“ terjesztették. Az ügyészség eljárást indított ellenük hitfeleke- zet elleni izgatás büntette miatt. A szegedi törvényszék decemberben tárgyalta az ügyet, Ítéletében felmentette Virasztó Mihály, egyistenhivő főtáltost az izgatás vádja alól, azzal az indokolással, hogy a torzképes röpcédulák nem tekinthetők izgatóknak, csupán gazdasági propagandát szolgáltak. Tegnap került az ügy a szegedi tábla Sáfár-tanácsa elé. A négy vádlott közül csak t három jelent meg: Virasztó Mihály, Koppányrendszer mazkodik az uj rendhez. Panaszok csak nagyon szórványosan fordulnak elő. Visszahatás egyáltalán nincs, sőt a távbeszélő előfizetők száma a nehéz gazdasági viszonyok ellenére is szé pen szaporodik. Teljesen simán és minden zökkenő nélkül ment nálunk is az áttérés az uj rendszerre és ma is minden a legnagyobb rendben megy. A rokkantak ötvenszázaléktól fölfelé és a nyugdíjas tisztviselők kedvezményt kapnak az uj rend folytán a telefon-bekapcsolási dijaknál. Eddig tartott Szász Domokos nyilatkozata a jól bevált uj rendszerről.. semlegességi bizottság nagymennyiségű aranyat hozott Valenciából A vörös Miaya tábornok korlátlan hatalmat kapott A valenciai kormány Miaya tábornokot bízta meg újból Madrid védelmének irányításával. A kormány Miaya tábornokát korlátlan hatalommal ruházta fel. A madridi vörös védelmi tanács kiadott rövid közleménye szerint véget ért a heves összeütközés a jaramsi szakaszon. Azóta sem erről a szakaszról, sem a többi madridi szakaszról nincs fontosabb jelentenivaló. nak ismeretes táltos, Szemenyei Lajos és Pukánszki Ferenc — a negyedik vádlott, a szélsőséges mozgalmakból ismert Nesz Károly távolmaradt. Az iratok ismertetése után Horánszky Miklós főügyész elmondotta a vádbeszédet, majd Lévay Ferenc, Virasztó Mihály védője és a többi védő felszólalása után a tábla kihirdette az Ítéletet: a Virasztó Mihályra vonatkozó elsőfokú felmentő ítéletet megsemmisítette, bűnösnek mondotta ki a táltost izgatás vétségében és azért az enyhítő szakasz alkalmazásával egyhónapi fogházbüntetésre ítélte. Szemenyei Lajos és Pukánszky Ferenc felmentését jóváhagyta. Az ítélet nem jogerős. Kegyetlen rablógyilkosság Debrecenben (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Debrecen- i 1100 pengőt magukkal vittek. A gyilkosságot ben az Andrássy-utca 56. sz. alatt Nagy Gá- I Nagy Gábor felesége Vette észre, aki a vá- bor, 56 éves gazdálkodót ismeretlen tettesek j rosból tért haza. Nyomban jelentést tett a agyonverték és a házban lévő 1500 pengőből ! csendőrségnek. A nyomozás megindult. Szombattól tilos az ön&éntestoborzás Ülést tartott a londoni IRODÁBA.MUNKÁBA Gyulai raktár TISCH ERIMŐ-nél 614~* Egyhónapi fogházra ítélte a tábla Virasztó „táltos“-t
