Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-02-17 / 38. szám
2 BÉKÉS 1937 február 17 EMBERFOGAT AZ ALFÖLDI ORSZÁGÚTON (A „Békés“ tudósitója jelenti) Furcsa menet vonta magára a járókelők figyelmét Kecskeméten. Két nyakig sáros férfi húzott egy edényekkel megrakott szekeret, amelyen négy rajkó rakoncátlankodott, hátulról pedig rongyos, vézna asszony segített tolni a lőcsnél. A két férfi derekára és a vállára hurkolta a lovak istrángját és úgy húzta a terhet. Az őrszemes rendőrtől érdeklődték meg az utat Félegyháza felé, mert oda igyekeztek. Megkapták a felvilágosítást, megpihentek egy keveset és már folytatták is útjukat tovább. A furcsa fogat húzóit természetesen meginterjúvoltuk. A következőket mondták: — Egy hónappal ezelőtt elhullott a gebe. Nem bírta már tovább a koplalást. Mi meg j itt maradtunk. Nyolc éven át jártuk együtt a I vásárokat az asszonnyal, a gyermekekkel, meg az edényekkel. Nem tudtunk másból megélni, mikor ebből se nagyon lehet. Be kellett állni a rúd mellé az állat helyett, mert a fuvar nagyon drága. Most Lajosmizséről jövünk, ott voltunk a hetivásáron és szeretnénk már Félegyházán lenni. Lakatos Mihály a neve az idősebbik férfinek, 37 éves, a fiatalabb Bóbán Károly, Lakatos feleségének a testvére. Cigányok. Egy hónapja járják igy az országot. Mennek faluról falura, városról városra. Zörög a kordé, csörömpölnek az edények, a szekér tetején sikoltoznak a rajkók. A két férfi nyakában az istránggal, izzadva, fáradtan vonszolja a terhet, az asszony meg a lőcsbe kapaszkodva rój ja az országutakat. Az első bankközgyűlés Gyulán* A részvényesek nagy érdeklődése mellett tartotta meg az Első Gyulavárosi Takarék- pénztár vasárnap a 64-ik évi rendes közgyűlését. Az 1500 drb. részvényből 26 részvényes által 1128 részvény volt képviselve a közgyűlésen, amelyet Scherer Benedek igazgatósági elnök vezetett le, a tőle megszokott tárgyilagossággal. Ott láttuk az igazgatóságban a Festi Magyar Kereskedelmi Bank képviseletében Csegő Jánost, a vendégek között pedig a Magyar Nemzeti Bank békéscsabai fiókintézetének főnökét, Biró Ferencet és a Békésmegyei Kereskedelmi Bank Rt. testvérintézet ügyvezető igazgatóját Hudy József kormányfőtanácsost. Nagy figyelemmel hallgatta a közgyűlés az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentéseit, amelyből különösen megragadta a figyelmet, hogy az intézet a kedvező gazdasági viszonyok mellett milyen erősen bekapcsolódott a m. évben is a hiteléletbe. Állandóan rendelkezésére áll ügyfeleinek és a hi- teltkeresőknek s azokat a Penti Magyar Kereskedelmi Bank korlátlan támogatásával a legelőnyösebb feltételek mellett könnyen ki tudja elégíteni. Különösen foglalkozik az igazgatósági jelentés a takarékbetét rendkívüli emelkedésével, mert az a körülmény, hogy a betétállomány az elmúlt évben közel 300 000 pengővel emelkedett, kétségtelenül igazolja azt a bizalmat, amellyel Gyula város társadalma a 64 éves intézet és főként annak üzleti elveivel szemben viseltetik. A jóváhagyott zárószámadás szerinti P. 23>456'19 tiszta nyereség felosztására vonatkozó igazgatósági javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta s ha figyelembe vesszük, hogy a nyereségnek csak egyharmadrésze kerül kifizetésre részvényosztalék fejében s igy is 5 pengős osztalékot nyújt részvényeseinek, a nyereség többi részét pedig tartalékolja — úgy az a megállapításunk, hogy a vezetőség helyes irányban dolgozik, tőkéjének szaporítását tartja fontosnak, hogy hivatását maradéktalanul betölthesse. Az előterjesztett jelentéseket és javaslatokat a közgyűlés elfogadta és a felmentvényt úgy az igazgatóságnak mint a felügyelőbizottságnak és a kezelő tisztségnek megadta. Megválasztotta a közgyűlés elnöki javaslatra az igazgatóság tagjait és pedig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank delegáltjai, Conrad Ottó, dr. Podovszky József és Csegő János mellé a helybeli részvényesek közül: Scherer Benedek, Reisner Ede, Bálint Imre, Läufer Sándor, Sándor Dénes, Dr. Schriffert Ferenc, Dr. Vargha Gyula, Winkler Lajos és Verner József részvényeseket. Majd a felügyelőbizottságot egészítette ki a közgyűlés és az eddigiek mellé Veres Lajos részvényes jut ott be a bizottságba. A közgyűlési tárgysorozat Ietárgyalása után a részvényesek és üzletbarátok nevében dr. Készt Zoltán részvényes foglalkozott a letárgyalt kérdésekkel és kiemelte, hogy az az eredmény, melyet a mérleg mutat, de különösen az a bizalom, amellyet az intézet iránt az ügyfelek viseltetnek, annak az előrelátó gondoskodásnak köszönhető, melyet az igazgatóság határozatainak megértő kivitelével Verner József ügyvezető igazgató végez, akinek közmegelégedésre kifejtett működéséért köszönetét fejezi ki és javasolja, hogy ezért, valamint az igazgatóság tagjainak és különösen az intézet ügyviteléhez hasznos tanácsokat nyújtó Pesti Magyar Kereskedelmi Bank delegált vezetőjének támogatásáért a közgyűlés szavazzon köszönetét. A letárgyalt jelentésekből, a jóváhagyott mérleg adataiból és az elhangzott kijelentésekből az volt megállapítható, hogy az intézet minden vonalon igyekezett összeköttetéseit kibővíteni s mint halljuk újabb üzletágak bevezetésével még fokozottabb mértékben készül úgy a gazdatársadalom, mint a * kereskedelem és ipar támogatására. Névjegyeket | itta DOH IONOS« ZSIDÓ VOLT-E KRISZTUS? Zajti Ferenc könyve a skythizmus és sémitizmus nagy harcáról (m.) Nyugtalanítóbb problémát aligha dolgozhatott volna fel magyar tudós, mint ezt a kérdést, amely egyre gyakrabban kerül előtérbe manapság. Nem kétséges, hogy akik nem olvassák el a több, mint négyszáz oldalas munkát, a cim után Ítélve, azonnal hajlandók Zajti Ferencet a múlt század ködös elméleteket gyártó „magyarító“ fantasztái, az Ádámot és Évát is megmagyarositó Horváth Istvánok ! közé sorolni. Pedig Zajti könyve sok olyan merésznek tetsző állítást vet fel és indokol meg rideg tárgyilagossággal, tudományos megalapozottsággal, hogy minden tekintetben méltó a legkitűnőbb tudományos körök megvitatására. Zajti Ferenc — ne essünk tévedésbe — azt állítja, hogy Krisztus nem volt és nem lehetett zsidó, nem származhatott abból a zsidóságból, amely nemcsak keresztre feszitette, hanem még ma is vakon gyűlöli a világ Megváltóját. A zsidó pszihé a szerző szerint nem volt alkalmas arra, hogy a szeretet vallásával ajándékozza meg az emberiséget. Kétségtelen ugyan, hogy az ó-szövetség szerint a zsidóságra bízatott a messiásság. Ezékiel próféta könyvének több versével bizonyítja Zajti, hogy ez a messiásság Góg skytha népére bízatott s egyben bizonyítja, hogy a messiási tan Zarathusztra vallásából szivárgott át a zsidó vallásba. Hiteles forrásokra támaszkodva mutatja ki ezután, hogy Gallileába épp azokra a részekre, ahol Názáreth is állott, Krisztus előtt több mint 700 évvel, mikor a zsidók egy részét asszír fogságba hurcolták, skytha törzsből származó nép telepedett be. Ezek voltak a kuthabeli skythák. Jézus korában maga a zsidóság sem hitte azt, hogy Jézus lenne a Megváltó, akinek eljöveteléről a próféták jövendöltek. Hiszen mikor Jézus pőre tartott, a zsidó írástudók egyértelmüleg azt hangoztatták a Biblia szavai szerint, hogy: Nem Gallileából jő el ama Krisztus! A gallileaiak bizonyos kényszer következtében tértek át a zsidó hitre és fogadták el azt a vallást, amit a zsidóság Jézus idejében magáénak vallott. A talmudra és egész sereg zsidó Íróra hivatkozással mutat rá Zajti arra, hogy a zsidók maguk is más fajtabelieknek tartották és veszedelmesen gyűlölték a kutheusokat. Moss bar Majemon rabbi Írja többek között, hogy ha egy kutheust életveszélyben, vagy vizbe- fulni lát egy zsidó, azt nem szabad kimentenie még akkor sem, ha halálos veszedelemben forog. A talmud megőrzött bizonyos régi törvénykiegészitő eljárást, amely szerint a halálos ítélet végrehajtása elé mindenféle gátlást igyekeztek hárítani. Ehhez tartozott az az eljárás is, hogy a halálra Ítélt vesztőhelye utján száz-száz lépésre vigyázót állítottak fel, akiknek kötelességük volt, hogy — ha mentő- tanú jelentkezik — az utolsó pillanatban kézfelemeléssel megakadályozni az Ítélet végrehajtását. Ez az eljárás nem vonatkozott a „nem zsidóra“, nem vonatkozott tehát a végtelenül gyűlölt skytha fajú skuteusra, azaz samaritánusra és Zajti Ferenc ezzel magyarázza meg azt, hogy Krisztusnak a Golgotához vezető hosszú ütján a meggyógyítottak százai és ezrei közül senki sem jelentkezett mentő- tanúnak. Különösen lenyűgöző Zaji könyvének az a része, amelyben a Zend Aveszta, az ó- szövetség, óriási bibliai anyag, valamint ókori és modern Írók müveinek egybevetésével világítja meg a kétféle szellemed, mely a krisztusi lelkiséget elválasztja a zsidó pszihétől. Dávid király átkozódó zsoltárai és a szeretetre tanító hegyi beszéd — a magyar tudós szerint — leginkább mutatja azt az áthidalhatatlan szakadékot. A zsidó rabbinisztikus szellem politikai eszköz volt arra, hogy Izraelt a többi népektől elkülönítse és a népek között történt szétszóródása után azt az ál-messiássági reménység fenntartása által nemzeti büszkeségében megtartsa és a világuralomra készítse elő. Kétezer év óta millió és millió zsidó ember ajkán csak „az a kuthai, azaz idegen“ neve maradt átkozott, amelyhez tartozónak számították a gallieai Jézust, aki „megrontotta, elbolonditotta és megsemmisítette Izraelt“. A talmud mentalitása Jézus és a szent családdal szemben teljesen igazolja — Zajti szerint — azt az állítást, hogy Jézus fajilag nem volt zsidó, csak a zsidó törvények alatt állott. Még érdekesebb, amint Zajti kimutatja, és pedig éppen a Biblia szavaival, hogy az apostolok közül egyedül a Júdeába való Judás Iskario- tes volt zsidó, a többi valamennyi Galliea- beli volt. A többi tanítványok, férfiak és asszonyok, szintén Gallileából kisérték Jézust, de nem a Gallileának syr, római, vagy- görög telepesei közüt valók voltak, akikkel Jézus és a tanítványok elvi ellentétben álltak, hanem abból a maréknyi skytha csoportból származtak, akiknek ősi múltjuk és nemesebb lelki tulajdonságuk lehetővé tette, hogy Jézus úgy a pogányok, mint a zsidóság elé is követendő mintaképül állítsa őket. Kimutatja Zajti az is, hogy a skytha fajú Zarathustra vallásába örökítette meg háromezer évvel ennek előtte az eljövendő Messiás, a „varjavand“ eljövetelének tényét. Ez az elhagyott, veszendőbe menő, de ősi tiszta érzéseit rejtve őriző, szegény pásztornép Názáreth közvetlen szomszédságában, Skythopolis lankás dombjain legeltette akkor is a nyáját, mikor várakozó lelki szemeik előtt megjelenik az Ur angyala, hirdetve az ígéret megszületését. Zajti Ferenc kifejezetten hangsúlyozza, hogy a munka egyetlen célja, Jézus és a tanítványok érzületének,általában az evangéliumi gondolatvilágnak a zsidóval össze nem egyeztethető ellentétes voltát és éppen ezért határozottan felhívja a keresztény világ figyelmét arra a vergődő halódásra, amelyre a zsidós keretek között Ítélve van. A több mint 400 oldalas hatalmas munkában olyan óriási méretű tudományos anyag van összehalmozva, hogy azokról egy rövid ismertetés keretében bírálatot mondani lehetetlenség. Bármilyen meggyőző is Zajti Ferenc könyve, állításait természetesen csak akkor lehet elfogadni, ha azokat már tisztázta az egyházi és tudományos világ vitája, amely bizonyára teljes erővel fog megindulni egy kiváló magyar tudós nagyszabású, újszerű és merész munkája felett. írógépet, bármilyet havi ÍO P-ős részletre adok. Scheibert László könyvkereskedő. - >11 13—*
