Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-02-16 / 37. szám
LXIX. évfolyam 37. szám, Gyula, 1937. február 16. kedd BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben Főszerkesztő; ! 1.50, vidéken 1.80 pengő DOBAY FEREIVC f ! Egyes szám ára 8 fillér Vissza a katonához! (in.) Egy kis zöld füzet fekszik előttük. Vitéz Rózsás József százados tanulmánya, amely épp ma jelent meg a magyar katonaeszmény szolgálatából. A politika zűrzavarai, az apróbb vagy nagyobb személyi harcok, párttusák idején jó most ide menekülni a lélekkel ezek közé a forron izzó, mégis okos, világos sorok közé, amelyek egy olyan kérdésbe világítanak, amely valahogy kiesett a társadalom érdeklődése köréből. Nagy lelkiválságok idején, — mint amilyenre most is el lehet készülve magyar nacionalizmusnak, — csodálatos, ősi ösztönnel mindig a katonához, a vitézi eszményhez fordult ez a nép Ha a politika szétmarta már az országot, ha a pártos urak csak a maguk hatalmáért marakodtak, s — mint Mohács után, — nem volt már párt, politikai irány, amelyhez a jó magyar tartozhatott volna, mindig ott volt eleven ideálnak, örök testvérnek, pártok fölötti pártnak a végvári vitéz, a magyar katona. A Szerencsés Imrék, Zápo- lyák, gőgös oligarchák, hol Habsburggal, tiol törökkel cimboráié urak közt mindig ott jártak a Balassa Bálintok, Dobók, Zrínyiek, akiknek soha nem voltak politikai ambícióik, nem ismerték a kompromisszumokat, kiegyezéseket s két pogány közt egy hazáért ontották szivükből a vért. S bizony ma csak döbbent keserűséggel lehet olvasni vitéz Rózsás József tanulmányának megállapítását, mely szerint „a katonai (harcos) eszmény úgyszólván teljesen elvesztette gyökereit a magyar társadalomban. A forró lelkű, de hideg itéletü katona-iró úgy látja, hogy a polgári társadalom általában közönyt és tájékozatlanságot mutat e sors-kérdés iránt. A magyar katonaeszményt alig-alig szolgálja már az irodalom, a magyar föld, magyar nép istenáldotta tehetségei legtöbbször hiába kopogtatnak az irodalmi nyilvánosság kapuján, vagy „idegen lélekkufárok rabláncára kényszerednek, elmérgeződnek, elferdülnek s igy idegen érdekek cselédjeivé, végeredményben saját fajtájuk megrontóivá lesznek“. A film, a sajtó, a színház nem szolgálja ma már a magyar katonai eszményt, hiszen a nemzeti művelődésnek ezeket az eszközeit is kilencven százalékban azok a szemüveges entellektueilek, frontlógós világpolgárok irányítják, akik valami beteg pacifizmust, hamis humanizmust akarnak a magyar lélekre kényszeríteni. A nacionalista polgári társadalomnak meg kell hallani ezeket a szavakat, amelyekből úgy érezzük, hogy az egész honvédség, vagyis maga a nemzet jobb lelke sikolt. Meg kell érezni, hogy mikor minden értéket kikezdett már egy idegen, destruktiv irányzat, las san mindent felőröl a politika, az utolsó el- használatlan nemzeti érték ma is a magyar honvédség. Szellemében ez a legnemzetibb, összetételében ez az egyetlen nem fertőzött, pártoktól legfüggetlenebb testület. Békebeli rendeltetésénél, de a mai viszonyok közt helyzeténél fogva is egyedül hivatott arra, hogy a középosztály, parasztság munkásság és ifjúság legnagyobb világnézeti iskolája legyen s szavát nagyobb súllyal tudja érvényesíteni a polgári életnek azokon a területein is, ahol szükség van a nemzeti önvédelemre. Igen ! A magyarságnak vissza kell térni az örök nagy eszményhez ! Vissza az önzetlen lovaghoz, a becsület, a keresztény hit örök katonájához s igy készülni azok ellen, akik kint, vagy bent leselkednek a nemzet életére. Mert ne felejtsük el Zrínyi Miklós szavát. „Végy példát a darvakról és a vadludakról: nem teszik szárnyok alá fejőket és nem alusznak, mig istrá- zsát ki nem állítanak, gondold meg : ellenséged nem aluszik, hanem vigyáz, és gondolkodik a te károdra.“ A IP csabai választmánya üdvözli a főispánt házasságkötése alkalmából (A „Békés“ munkatársától.) A NÉP csabai választmánya szombat délután Gally Károly dr. elnöklésével népes ülést tartott. Elöljáróban Gally Károly dr. ismertette, hogy Gömkös Gyula miniszterelnök halála óta a központ és a helyi szervezet között hosszabb időre megszakadt az összeköttetés, mert Marton Béla, országos főtitkár az ellenzék támadásai nyomán lemondott. Ez azonban nem jelent semmit, a NÉP uj formában, de a régi szellemben halad tovább a maga utján. Felolvasták ezután Marton Béla búcsúlevelét s az erre küldött választ, majd a főispán két leiratával foglalkoztak. Az egyik az átszervezésekkel kapcsolatban hangoztatja, hogy a nemzeti egység gondolatának nem szabad kialudnia a magyar lelkekben, a másik a főispán házasságkötését jelenti be. A választmány utóbbival kapcsolatban egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy átiratban üdvözli a főispánt családi életének megalapozása alkalmából. m Dobay Ferenc, örökös diszelnőfetől búcsúzott el vasárnap délután az Újvárosi Olvasókör (A „Békés“ munkatársától.) Vasárnap délután tartotta meg évi rendes közgyűlését az Újvárosi Olvasókör. A nagytermet teljesen megtöltötték a tagok és az érdeklődők. Dr. Kiss László elnök megnyitotta az ülést. Utánna Takács Mihály jegyző olvasta fel Kertész Lajos igazgató jelentését. A jelentés megható szavakkal búcsúzik el az örökös diszelnöktői, Dobay Ferenctől és az alelnöktől, Kábái Józseftől. Az elnök indítványára a Kör tagjai és vezetősége külön jegyzőkönyvi átiratban hozza az özvegyek tudomására gyászuknak és fájdalmuknak kifejezését. Ezután elnök felszólítására a jelenlevők néma felállással adtak kifejezést mélységes fájdalmuknak és búcsúztak el a kör volt diszeinökétol és alelnökétöl. Következett ezután Tar János pénztárnok jelentése, mely szerint a kör jövedelme a gazdasági nehéz viszonyok ellenére kielégítő volt. A jövő költségvetés is csak a múlt keretei között mozog. A könyvtár száz darab értékes könyvvel szaporodott. Az olvasó közönség száma állandóan növekszik és az olvasott könyvek száma is emelkedik. Ma már közel nyolcszáz darab értékes könyv van. A könyvtár helyrehozatala. Szabó Károly és Kiss András érdeme. Dr. Schriffert Ferenc ügyész számolt be örömmel arról, hogy reá nem volt szükség a múlt évben. Ez pedig azt mutatja, hogy rend, fegyelem, béke és megértés van a tagok és a vezetőség között, amely igen ritka jelenség a mai világban. Szerinte az Újvárosi Olvasókör mintája lehet a köröknek. Áz elnök, mintegy családapa, gondoskodik mindenről. Ezután megejtették az egyhangú választást, amelynek értelmében a régi vezetőség maradt helyén és az elhalt Kábái József utódául az alelnöki székbe Tömösközi Józsefet választották meg. A már előbb említetteken kívül a tisztikar tagja lett: Fábián Lajos, aligazgató. A számvizsgálóbizottság tagjai: Kustár Dániel. Balogh János és Krasznai István. Végezetül elnök igen figyelemre méltó kijelentésével ért véget a közgyűlés. — Szinte nem is a mai világba való lelkiemelkedettség az, amely itt a tagokat a nemes és közös cél elérésére egyöntetű állásfoglalásra késztette. Nem a ruha a fontos, nem az, hogy valaki pantallóban jár-e vagy csizmanadrágban, hanem a verségi- és faji sági kötelék. Darányi miniszterelnök: Keresztény nemzeti alapon állunk {A „Békés“ tudósítója jelenti) Szombaton Darányi Kálmán miniszterelnök a sajtóiroda utján a következő nyilatkozatot tette : — A világnézeti kérdés el van döntve : keresztény nemzeti alapon állunk és a párt hivatása, hogy a szélsőségekkel szemben felvegye a harcot, nemcsak a baloldali szélső ségekkel, hanem a nyilaskeresztesekkel szemben is. A Nemzeti Egység pártjában, mint minden pártban, vannak természetesen különböző árnyalatok és felfogások. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, mert ami a párt pro- gramjtát illeti, ebben nincs eltérés. Nem tehető fel ugyanis, hogy valaki, akinek ellentétes • nézete lenne, továbbra is tagja maradjon a NEP-nek. A miniszterelnök végül kijelentette, hogy a pártszervezési munka módszereinek kidolgozása a befejezéshez közeledik. Fáy István lett a debreceni Kászonyi Richárd a Csanádi főispán és (A „Békés“ tudósítója jelenti) A Békés már beszámolt arról, hogy báró Vay László debreceni főispán Budapestre kerül földmve- lésügyi államtitkárnak és ezzel kapcsolatosan különböző változások lesznek a főispáni karban is. A vasárnapi hivatalos lap közli ezekről a választásokról kiadott legmagasabb kéziratokat. Vay Lászlót kinevezésével egyidejűleg I természetesen felmentették a debreceni főispáni megbízatás alól és Hajduvármegye és Debrecen főispánja Fáy István, kecskeméti főispán lett, aki azonban a kecskeméti főispánságát változatlanul megtartja, viszont felmentették őt a Csanádi főispánság alól és helyébe dr. Kászonyi Richárd, torontáli járási főszolgabírót neyezte ki a kormányzó főispánná.
