Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-02-13 / 35. szám - 1937-02-14 / 36. szám
4 1937 BÉKÉS. •: Nem fenyegeti Gyulavárosát árvízveszély mondotta Keinitz Vilmos, az Alsó-Fehér-körösi árvizmentesitő társaság igazgató főmérnöke, hacsak hirtelen nagyobbméretü esőzés közbe nem jön. A hóviz az alacsonyabban fekvő hegyekről már levonult. A belviz is szépen lement. A földeken viz nem áll. A szikeket ellenben a gazdák kívánságára még viz alatt tartjuk. A mi gátjainkat az elmúlt években felemeltük és megerősítettük. Tudomásom szerint a románok is megerősítették a hozzájuk áteső gátszakaszokat úgy, hogy reméljük ez oldalról nem kell meglepetésektől tartanunk. A vizjelző összeköttetés Romániával jó. Mindenről azonnal értesítenek bennünket i és igy a Körös felső szakaszának ' vízállásáról í és az esetleges áradásokról azonnal jelentést kapunk. — Van-e valami nagyobb munkálatra az idén kilátás ? — Már mi a munkálatokat befejeztük, mondotta az igazgató főmérnök. Az idén volt Békés alatt nagyobbmérvü medertakaritási munkálat, amely hat hétig tartott és cca. ötszáz munkás volt az állandó létszám. Most már, mikor nagyobb vízállásokat várunk és a tavaszi áprilisi „zöld ár“ le nem vonul, nem dolgozhatunk. Eddig tartott Kienitz Vilmos, igazgatófőmérnök érdekes nyilatkozata s megköny- j nyebbiilt lélekkel hagytuk el az ármentesitő í társulat székhazát. Síagy érdeklődés mellett folyt le a Békésmegyei Kereskedelmi Bank közgyűlése Közel két millió pengő hitein) tiltás. — Magasabb nyereség mellett ez idén is négy pengő az osztalék {A „Békés“ munkatársától.) Nagy érdeklődés mellett folyt le Békéscsabán a Békésmegyei Kereskedelmi Bank közgyűlése. A f. hó 10-én megtartott közgyűlésen ifj. gróf Merán János, nagybirtokos elnökölt. A közgyűlésen ott láttuk Csegő Jánost, a Pesti Keresk. Bank cégvezetőjét, Reisner Edét és Stern Lászlót Gyuláról, Bíró Ferencet, a csabai Nemzeti Bank vezetőjét stb. Harmincegy részvényes 4103 szavazattal volt képviselve. Az igazgatóság jelentéséből, az intézet zárszámadásaiból és forgalmi adataiból az intézet összes állományaira kiterjedő fokozatos fejlődés állapítható meg és különösen figyelemreméltó az a jelentés, hogy az intézet adósai az elmúlt évben másfél millió pengőt meghaladó visszafizetést teljesítettek, mely körülmény nagyrészben hozzájárult ahhoz, hogy az intézet közel 2 millió pengő összegű aj kölcsönök nyújtásával állott az elmúlt évben a vármegyénk gazdasági életének rendelkezésére. A részvényesek az előterjesztett mérleget valamint az összes javaslatokat egyhangúlag elfogadták. A közgyűlés határozata értelmében az 56901 P. nyereségből 10.000 pengő az ingatlanok értékcsökkenési alapjára, 13118 P. leírásokra fordittatott, — 9582 P. pedig, mint nyereségtöbblet, az 1937. évre vitetett át. Osztalékul részvényenkint négg pengőt állapítottak meg. A részvényesek nevében dr. Mázoi Elemér, kir. közjegyző mondott köszönetét az elért várakozáson felüli nyereségért és méltatta az igazgatóság, valamint Hudi József ügyvezető igazgató, m. kir. kormányfőtanácsos érdemeit. Ifj. gróf Merán János elnök válaszában hangsúlyozta, hogy az elért eredményt elsősorban a bank anyaintézete, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, főleg Conrád Ottó, ügyvezető igazgató erkölcsi és anyagi támogatásának köszönhető. A lefolyt közgyűlésből megállapítható, hogy a Békésmegyei Keresk. Bank hivatása magaslatán áll és minden tekintetben méltó arra az előkelő pozícióra, melyet vármegyénk gazdasági életében betölt. 75 1—1 Gyulai raktár TISCH ERNO-néi IBODÁBA.MUNKABA RTEX —mm 6 11-* A mexikói nép a templomok megnyitását követeli {A „Békés“ tudósítója jelenti.) A mexi- j templomok előtt, majd a kormányzósági palota kói vallási háborúság ismét összeütközésben | előtt megismételték a tüntetést. A kormányzó robbant ki. Orizabában mintegy ötvenezer , fogadta a tüntetők küldöttségét és kijelentette, főnyi katolikus követelte a hatóságoktól, hogy ; hogy a templomok kinyitása nem tőle függ, a bezárt templomokat újból nyissák ki. A I hanem a központi kormánytól, katolikusok nagy tömegben tüntettek a bezárt j — m~ HIKDESSEX A „BÉKÉSIBEN! -m 14. Az alföldi paraszt-jogtudós a gyulai törvényszék előtt (A „Békés“ munkatársától.) Folyik a büntető tárgyalás a kir. törvényszéken. Komolyak a bírák. Még komolyabb az Ügyész. A szürkén felhős január végi ködös idő még jobban kiélezi a vonásokat, ijedt ember a vádlott. Kérkedő a sértett. Egy nagy, de rossz cserépkályha dolgozik, kőszénMtéssef. Rosszul ég. A szolga folyton kaparja. Ilyen a színhely most. Szól az elnöklő": — Tárgyalja a törvényszék Mucsai Já- nosné, kerkápolyi lakos bűnügyét. A váci: előbb nevezett vádlott a múlt év Őszén átment a második szomszédjához, Undok Gizella sértetthez, hogy az utóbbi eggetlen tyúkja által elcsábbit *tt kakasát megkeresse és utánna ment a Bodri kutya is, aki a kakas helyett ; > Undok Gizellát kergette és harapta meg. A vádlott tagad. A sértett, öregedő vénkisasszony hiori- kálás után hozzá fog : — Hát az ugv vót, hogy az nap siká- lásra készültem és délután hozzáfogtam az ambitus akkurátus kitapasztásához. Valami előérzet gyötört, mert halotti dalokat énekeltem közbe. Egyszer csak előttem terem vádlott a kutyájával és szó nélkül ráinuszitja. — Hát ez hogy lehet, kérdi a bíró, talán haragban voltak? — Nem a. Nem votunk haragba. —Mondja a sértett.? — csak jött nekem s így tett a kulyával, — mutatja lehajolva —- fogd meg, fogd meg! A kutya nekem ugrott. Megharapott. De ez nem volt elég. Ő is nekem jött... Torkon ragadott egyik kezével... A másikkal pedig a kontyomat cibálta... Fuldokoltam. Letepert a földre és rámtérdelt. Húzott át szomszéd telekre. Ott azután össze-vissza- vert. ■ - - ; — Hogy lehet ez, hát nem védekezett? — Védekeztem én folytatja a^vádlott. így ni! De nem lehetett tenni semmit. Annyira szorongatta torkom, hogy már nem is láttam. Apám nem segített. Nem mert jönni, mert hát embernek nem szabad asszonyt meg* ütni, mert nagyon megfogja a tön1 vény... A bírák arca felderül, mosolyognak. Szól a bíró, „na jöjjön be az apa.“ Undok Gergely hetvenhárom éves. Ősz tagbaszakadt, erős magyar., — Hogy is volt az eset a kutyával? -— kérdés a biró. — Hát megkövettem — feleli az apa, nem mertem a vádlotthoz nyúlni, mert hogy az asszony személyhez nem,jó nyúlni megjárja vele az ember. Pláne, hogy annyira ki volt rafanérozva, hogy lányomat a szomszéd telekre húzta és ott verte. — Hát azután mért kellett idegen telekre huzni kérdi az elnöklő biró. — Tessen elhinni igy van azt Nem lehet asszonyszeméllyel kikezdeni. mert azokat nem fogja a törvény. Az embert megbüntetik. Az asszonynak semmi baja néni lé$zÚjféléi nyoszogva az öreg magyar. — Hogy lehet ilyen butaságot összebeszélni? Hol hallott ilyet? Honnan tudja?' szöF most komolyan az1 elnök. s • * — Hát kérem, megéltem én bet vonhatóm évet. Sokat tapasztaltam. Vótam katona ií. A háborúban vótam. A hadbíróságnál szolgáltam. Csak tudom ! Asszanyt nem fog a törvény, csak embert. Vége a tanúkihallgatásnak. A bíróság Ítélet hozatalra vonul vissza, de nem azi ítélet' # a fontos, hanem az öreg magyar különös fél- -3 fogása — az asszonyokról! , r A Villanykörtét . Schillingernél garanciával ot ’ vásároljon * -“Z 5 wattól 25 wattig . . . . . -.98 40 wattól ....................... . . . litOB, Villanyvasaló 3 kg.-os . . . 7.20 B. Villanyfőzőlap . . . ... 4m P:
