Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-02-11 / 33. szám
Gyula, 1937. február ti csütörtök LXIX. évfolyam 33. szám BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Érdekes és fontos szociális kérdéseket tárgyalt Békésmegye közigazgatási bizottsága (A „Békés“ munkatál sától.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága szerdán délelőtt 9 órakor vitéz Márki Barna dr alispán elnöklete mellet ülést tartott. Elsőnek vitéz dr. Pánczél József megyei főjegyző az álispáni jelentést olvasta fel, amely szerint a megyében a személybiztonság 141, a vagyonbiztonság 318 esetben táinadtatott meg. A mező- gazdaságban nagy általánosságban a munkák szünetelnek. A munkásság mind sűrűbben jelentkezik a hatóságnál. A gazdák helyzete előnyösebb, mint volt, az állatárak emelkedése folytán. A iparban tavaszra javulás várható. Szembetűnő jelenség volt a megindult áremelkedés. Ez a körülmény hathatósan érezteti hatását a lakosság minden rétegénél, mert az árak emelkedése nincs arányban a jövedelmezőségi viszonyokkal Az alispán jelentette, hogy az utak, iletve a töltések, a csapadékos időjárás következtében átáztak. A gödrözések is nagyok ami a | megnövekedett autóforgalomnak a következ- j ménye. Kézenfekvő lenne a fuvarozó jármüveknek a fenntartási költségeknek viseléséhez való fokozott hozzájárulása. De ez akadályokba ütközik. A tűzkár összege 85.877 pengő. Az álispáni jelentéshez szokás szerint elsőnek Telegdy Lajos szólt hozzá, aki a következőket mondotta : — Ebben a megyében is fölütötte a fejét, vagy talán inneu indult ki a nyilaskeresztes mozgalom. A napokban gyűlést tartottak és a gyorsíró- jegyzetekből megállapítottam, hogy olyan felfokozott igényeket támasztottak, aminőket gazdag állam sem tud kielégíteni. Ma a sajtó is foglalkozik a mezőgazdasági munkások kérdésével. Ma már ez ugródeszka az üléseken. Nyilaskeresztesek és az adózás... Telegdy ezután kifogásolta, hogy a tisztviselők nem ellenőrzik eléggé a nyilaskeresztes mozgalmat, mert szerinte ez fontosabb, mint az akta-intézés. Ma már annyi kereszt van, mondotta ezután. Van kék kereszt, zöld kereszt, nyilas kereszt, horogkereszt, de mindenki máskép magyarázza a keresztényi életet Telegdy a következőkben arról beszélt, hogy a fokozatos drágaság folytán a ttsztviselőosz tály el fog adósodni. aminek a köz adja meg az árát Foglalkozott még a munkáskérdéssel. — Rossz politika az — mondotta — amikor a munkásokat hagyjuk szembefordulni a birtokososztállyal, mert a birtokososztály mindig megfizeti az adót, viszont vannak, akik ügyesen könyvelnek és kivonják magukat a fizetés alól. Telegdy ezután általános figyelem mellett adórendszerünkkel foglalkozott s a következőket állította: — Nem hiszem, hogy nálunk bonyolult adórendeleteinkkel sokan tisztábán lennének. Szerintem még a péilzügyigazgató ur sem ismeri ki magát a paragrafusokban, Olyan adókönyv kellene, amelyben Kiss Jánostól kezdve mindenki megérti és felülvizsgálhatja, hogy mennyi adót és miért fizeti. Ebben az ügyben feliratot javasolok a kormányhoz az adók egyesítése kérdésében. Telegdy kifogásolta a lisztforgalmi adó fönntartásait, amely adó annakidején a gazd.atársadalom megsegítését célozta. A következőkben a titkos választójogról szólt- Régebben ugyan ellenezte, de most mellette van. Csizmadia András az Izgatás ellen. Telegdy Lajos után Csizmadia András emelkedett szólásra. — Igen sok kárt okoznak a munkáskérdés feszegetésével, kezdte a honatya, a Házban is elhangzott egy beszéd és én nem hittem el, hogy az a földbirtokos rászolgált volna. (Itt Csizmadia András Matolcsi beszédére célzott, szerk.) Igaz, hogy alacsony sorban vannak az emberek, de rossz hatást vált ki az izgatás. Beszéltem is az emberekkel, megkérdeztem, hogy nem gondolják meg, hogy nagyon sok tisztviselő nem kap annyit, mint egy kommenciós, éves cseléd. Nem mondom a napszámok elég silányak ; azt mondják, 80 fillér, 1 pengő, én ugyan többet fizetek, azonban köny- nyü szédíteni e Szegény emkereket. Vannak, akikbe bcledum álfák, hogy sem érdemes dolgozni. A nyáron például jött hozzám egy ember pénzért. Amikor én azt mondtam, hogy hozza magával a szerszámját, azután menjen a földre kaszálni, adok naponta 2 pengőt, ő azt mondta“: „Na, hát kaszálni csak mégsem megyek!“ Az alispán válasza Az alispán általános figyelem mellett adott választ a felszólalónak. Hangsúlyozta, hogy a nyilaskeresztes mozgalmak nem tartoznak az alispán hatáskörébe. Éppen azért van a kormánynak kiküldöttje a megyében, mondotta: a főispán, hogy ezeket a mozgalmakat figyelemmel kisérje és megvagyok róla győződve, mint ahogy eddig figyelemmel kisérte ezeket a mozgalmakat, úgy a főispán figyelme a jövőben is kiterjed ezekre a dolgokra. Tudomásom van a békési gyűlésről, amelyről megvan a magam véleménye, de ezt az álispáni székből nem hangoztathatom. A tisztviselők fizetése kérdésében feltű- néstkeltő megállapításokat tett az alispán. — Gondoltam én a drágaságra, kezdte, amely szerte az országban jelentkezik, azonban Békéevármegye mezőgazdasági vármegye, mi csak örülhetünk annak, ha a termény- és állatárak emelkednek. — Éveken keresztül alacsonyak voltak az árak, a megye gazdaközönsége rossz helyzetben volt és a tisztviselők irigyelt helyzetben. A gazdák helyzete javult, aminek általánosan örülni kell. Nem kívánjuk azt, mint alispán, a tisztviselők nevében kijélentem, hogy felemelt fizetésekkel kelljen megterhelni a gazdatársadalmat. Bár meglehet állapítani, hogy a tisztviselők 90 százaléka 200 pengőn aluli fizetést húz és ebből fokozott igényeket kell kielégíteni, le kell vonni az összegből azt a százalékot, amit a társadalom megkíván a tisztviselőktől. Azonban • nem tartom illdomosnak, hogy most a tisztviselők fizetésemeléssel jöjjenek elő, de megvagyok győződve arról, hogy a gazdák annakidején, mint a legilletékesebbek, előjönnek ilyen javaslattal. Vitéz Márki Barna ezután azt hangsúlyozta, hogy a tisztviselők tényleg túl vannak térhelve munkával, de a normálstátus nem engedi meg, hogy a helyzeten változtassanak. Az alispán beszédébe ekkor a békési szónok, Telegdy közbekiállt: — Zöld emberek állapították azt meg ! Három munkás típust ismer a megye alispánja Az alispán foglalkozott még a munkáskérdéssel. Három munkástipust ismer. Az első minden körülmények között keresi a munkát és szeret dolgozni. Telegdy itt megint közbekiállt : — Ez van kevés! Az alispán a második kategóriába azokat a munkásokat sorolta, akik szeretnek dolgozni, de kisebb eredménnyel, mint az előbbiek. Végül a harmadik kategóriába tartozók panaszkodnak, hivatalokat járnak, segélyt kérnek, de dolgozni nem szeretnek. Az alispán eme megállapításánál Telegdy ismét közbeszólt: — Ezek a lázadók ! Az álispáni jelentést végül is elfogadta a közigazgatási bizottság, a Telegdy felirati javaslatát pedig magáévá tette. Elek pénzügyigazgató: felszólaló ur nagyon fején találta a szöget A következőkben az egyes előadványok tárgyaltattak, amikor a pénzügyigazgatóra került a sor. A pénzügyigazgató válaszolt Telegdy felszólalására. — A felszólaló ur — mondotta a pénzügyigazgató — nagyon fején találta a szöget. Nem vagyok káptalan és az összes rendeleteket én magam sem ismerem, mert a legtöbb rövid életű, mire végre akarnánk hajtani, újabb jön. A gazdasági élet állandó mozgásban van és ezzel kapcsolatban a gazdasági élet uj rendeleteket tesz szükségesekké. A gazdasági élet annyira komplikált, hogy nem lehet leegyszerűsíteni adózási rendszerünket. — Ami a lisztforgalmi adót illeti, a pénzügyminiszter ur kijelentette, hogy ez kormányzati kérdés. A következőkben a pénzügyigazgató a nemfizető parcellázott földtulajdonosokról szól és kijelentette, hogy a törvény értelmében, ha nem fizetnek, kellő várakozás után hatósági intézkedést kell foganatosítani. Az alispán a közigazgatási bizottság ülésének a végén üdvözölte Bujdosó Lajos, uj törvényhatósági főállatorvost és Bohnert József, uj törvényhatósági bizottsági tagot. Az ülés a déli harangszó előtt ért véget Várható időjárás a következő huszonnégy Őrára: Mérsékelt szél. Főkép az ország nyugati felében újból eső. A hegyeken havazás A hőmérséklet alig változik Budapesten ma délben a hőmérséklet -fő fok Celsius. Gyulán reggel 9 órakor a hőmérséklet -j-2, délben -f2, délután 4 órakor -fi fok Celsius. /
