Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-02-10 / 32. szám

2 BÉKÉS 1937 február 10 A SAJTÓ a maga ügyeinek ritka alkalommal kér helyet azokon a hasábokon, amelyeket napról-napra a köz érdekének szolgálatába állít Most azon­ban, hogy a sajtófőnöki pozícióban uj vezető férfiút üdvözölhetünk, foglalkoznunk kell a mi ügyünkkel is, amely csak addig a fokig a mi ügyünk, ainig a sajtó kisebb feladatait tekint­jük, de ezen túl joggal állíthatjuk, hogy leg­szervesebb alkotó eleme a modern közéletnek. Sőt, bátran állíthatjuk azt is, hogy a sajtó olyan tényezője lett az alkotmányos államok életének, amelynek értékét ma pótolni sem lehet. Nem közömbös tehát az ország közvéle­ményére nézve az, hogy a kormányelnök bi­zalma kit ültet a tagadhatatlanul igen széles feladatkör ellátására hivatott sajtófőnöki pozí­cióba. Darányi Kálmán miniszterelnök bizalma dr. Rákóczi Imre, miniszteri tanácsos felé for­dult, aki pozíciója elfoglalásakor az őt üdvözlő sajtóképviselői előtt olyan nyilatkozatot tett, amelynek minden mozzanata a tisztult közéleti gondoskodás nemes eszmekörében mozog. A közvélemény önmagát mérte meg akkor, ami­kor Rákóczy Imre kinevezését és magas meg­bízatását olyan egybehangzó megelégedéssel és örömmel fogadta, amilyenre az utóbbi idők kinevezései között kevés példa akadt. Igazo­lása ez annak, hogy a magyar közélet előtt nem ismeretlen az évek hosszú során át fo­lyó, szinte anonym munka. Fejlődött közéleti megítélésre mutat az a körülmény, hogy köz­véleményünk érdeklődik az iránt a munka iránt is, amelyik elvonultan folyik s nem ke­res magának a nyilvánosság pódiumain egyéni babérokat. Ezt a munkát folytatja Rákóczy Imre a miniszterelnökség sajtóosztályában másfél évtizede. És nemcsak a sajtó sziikebb körében, de a közélet széles területein is is­meretessé, méltányolttá és megbecsültté lett az ő munkája. A sajtónak adott első nyilatkozatában a legtisztább alkotmányos érzésről tett tanúbi­zonyságot, amikor gondolatait úgy fejezte ki, hogy önön magát „a köztörvényi felelősség alá rendeli“, ezzel bizonyára azt akarta érzé­keltetni, hogy pályája további során is szol­gálatot akar tenni, amikor nem a hatalmi vágy, a reprezentatív érvényesülés vezérli, hanem a sajtó ügyeinek intézése s vezető pozíciójában is az elmélyedt munkát, a fele­lősségérzetet, a keresztény és nemzeti irány­eszmékhez való ragaszkodást tekinti irány­tűnek. Jólesik hallani a közvéleménynek azt, hogy egy vezető pozícióba került férfiú, aki hivatásának súlyát teljesen átérzi, a nyilvá­nosság elé került nyilatkozatában olyan gon­dolatokat hangsúlyoz, amelyeket a magyar történelem évszázados fejlődésében kialakult alkotmányos szellem termelt ki. Rákóczy Imre sajtónyilatkozatában nincs egyetlen mondat, amelyik ne a magyar alkotmányos élet tala­jában keresett volna fogalom-megjelöléseket és eszméket. A nemzeti célok szolgálata számára el­engedhetetlen a bizalom. Ő abban a hetyzet- ben van, hogy nemcsak a kormányzóhatalom bizalmát élvezi teljes egészében, de épp ily csorbithatatlan bizalom fordul felé a közvéle­mény köréből is. Nyugalommal, bizalommal és a nemzeti ügy szolgálatára erőinket és képességeinket felajánlva köszöntjük Rákóczy Imrét felelős­ségteljes pozíciójában. Benne inkarnálódni lát­juk azokat a nemes érzéseket, amelyek az igazi újságírót s a közélet nemesen gondol­kozó férfiát eltöltik. Az ő történelmi nagy nevének a magyar közéletben való megjele­nése a Rákóczy névnek várakozásteljes felvil­lanását jelenti. Bár minél több fényt tudna árasztani az ő igazságos lelkülete e szomorú, ködös magyar jelenben. f ^ivány papír I éléskamrába, konyhába igen szép színekben kapható DOBAY JÁNOS könyvkereskedésében. MULAT A VÁROS: Jól sikerültek a farsang utdsó báljai A Turul-bál (A „Békés* munkatársától.) A gyulai far­sang utolsó napján rendezték meg a Turul Szövetség évi jelmezes bálját. A jelmezes bá­lon sikerült föijegyezni a következő jelmeze­sek neveit: Szántó Nusi Árpád, Motorán Péter isko­láslány, Marosi Ica Iskolásfiu, Mahó Dénes nagymama, Kustár Évi virágárus, Kovács Zoli Piroska és a farkas, Egervári Ili Farsang, Némedi Lenke rádió, Szőcs Laci parasztlegény, Családias hangulat a Józsefvárosa Dubanyi Kiki urfi, Altmn Baba lovász, Nád­házi Laci dominó, Tuy Baba tiroli-lány, Varga Edit parasztlány. Maga a Turul bál , erkölcsiek tekinte­tében siker jegyében zott le A jelmezes bálról akat ki kell azzal egészíteni, hogy általánc sikert aratott éjfél után Becsy József, aki feipsonné jelmezében jelent meg a bálterembe A Józsefvárosi Földmivelők Olvasóköre ugyancsak hétfőn este rendezte meg évi bál­ját. A bálban úgyszólván az egész Józsefváros parasztsága megjelent. Ott láttuk Metz József elnököt is és a legjobb hangulatban (őszin­tébben mint máshelyen) mulattak a párok reggelig, ilich Mihály zenekara kitett magáért, az asszonyok, lányok jól mulattak, sokaknak emlékezetes lesz a jólsikerült bál. A lányok közül a következőket sikült följegyezni: Jenics Katalin, Schiert Teréz, Exner Teréz, Mihalik Annus, Csnós Erzsébet, Lud­vig Katalin, Steigerward rzsébet, Schriffert Erzsébet, Béres Mária, Keipf Éva, Haász Éva, Illich Teréz, Steigervvald zsébet, Kempf Er­zsébet, Csomós Katalin, Ires Mária, Leiszt Teréz, Hack Teréz, Metz 'réz, Csern Anna, Kusler Teréz, Gróh Teréz,Ilich Mihály. Nagyszerűen sikerült a menyecske-ál A farsauguak egyik legsikerültebb mu­latsága került sorra a Szent István utcai Lud- vig-tele vendéglőben: a menyecske-bál. Nyu­godtan állíthatjuk azt, hogy Gyula város szá­mottevő menyecskéinek találkozója volt ez a bál; eljöttek azok is, akik menyecskék szeret­nének lenni. Farkashalmi István, főrendező és cigányvajda érdeme elsősorban az, hogy Gyula város menyecskéi és leendő menyecskéi fe­lejthetetlen mulatságban bussuztak Karnevál hercegtől. Bakró József cigányzenekara, Ludvig Lojzi kitűnő étele és itala nagyban hozzájá­rult a menyecskebál sikeréhez. A „Békés“ munkatársának a következő menyecskék ne­veit sikerült följegyezni: Pikó Istvánná, Szűcs Jánosné, Bodor Bé- láné, Szabó Gáborné, Ludvig Józsefné, Kapui Aladárné, Frőhner Ferencné, Wertner Jánosné, Guba Gvörgyné, Makray Sándor né, Braun Jánosné, Frucsa Jánosné, Török Józsefné, Dévényi Józsefné, Ferkashalmi Istvánná, Licska Béláné, Péterfi Istvánná, Oláh Jánosné, Élek Ist­vánná, Könnendy Imréné, Bakos Gézáné, Ba­logh Mihályné, Fábián Ist\nné, Kiss Istvánná» Kállay Gáborné, Vincze Losné, Légrády Já­nosné, Almásy Árpádné, Puczkó Józsefné, Emhő Ferencné, Emhő Jáet'né, Perjési Jó­zsefné, Tóth Béláné Miyhárt Gáspárné, Menyhárt Gézáné, Györgjssy Ivánné, dr. Szilágyi Mihályné, Nagy"Józsefné, ifj. Je­szenszky Béláné, Démusz Itencné, Bállá Ti- borné, Bukováczi Lajosné. Demkó Jakabné, Anka Jánosné, Köböl Gyulié, Halmai Gyu- láné, Anka György né, Fcarassy Gyuláné, Pfeiffer Edéné, Borosházy hdolfné, Góg Já­nosné, Lehóczki Istváné, Fás Lajosné, Ger­gely Imréné, Merza Károlyi], Csomány Gyu­láné, Daróczi Lajosné, Potailstvánné. De a menyecskéken ki ll a gyulai lány- koszoru is ott volt, sokan jttek át a Turul ,bálból és Nadabán János, al már huszonegy éve kiszolgálja a közönséget» menyecskebá­lon a vendéglőssel együtt vömmel fogadta az érkezőket. Ismételjük, a mnyecskebál leg­jobban sikerült táncmulattsáa volt az idei farsangnak. Vita Csongrádmegye közgyűlésén a külön Mezőgazdasági Kamaráról (A „Békés“ tudósítója jelenti.) Csongrád vármegye törvényhatósági bizottsága csütörtö­kön rendkívüli közgyűlésén tárgyalta Békés vármegye átiratát, amelyben Csanád, Csongrád, Szolnok és Békés vármegyék területére uj mezőgazdasági kamara felállítását kéri. Ebben az értelemben már intézett is felterjesztést a kormányhoz és ennek támogatására hivta fel Csongrád vármegye törvényhatóságát. A kis- gyülés már előzőleg letárgyalta Békés vár­megye átiratát és javasolta a törvényhatósági bizottságnak, hogy érdemben ne foglalkozzék egyelőre az üggyel, ne hozzon határozatot, hanem mondja ki, hogy ha majd a kamarák uj beosztása napirendre kerül, akkor újra tárgyalni fogja az ügyet és htároz a kér­désben. A közgyűlésen több felsalalás hangzott el. Az egyik felszólaló szerint a tiszavidéki búza* hírnevének megvédése szempontjából volna fontos a javaslat megvilósulása. Egy másik felszólaló szerint a Dma—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara széklelyét kellene Csongrád vármegyének jobbul megfelelő helyre tenni. Csergő Károly dr alispán sze­rint nem célszerű és költséges a kamarák szaporítása. A kérdéssel akkor teli majd fog­lalkozni, ha a kamarák uj beisztása napi­rendre kerül. Végül a közgyűlés elfogadta a krsgyülés halasztó javaslatát. A nemzetközi autóút a megyei (A „Békés* munkatársától.) Békés vár­megye kisgyülése vitéz Márky Barna dr. al­ispán elnöklete mellett kedden reggel 9 óra­kor ülést tartott. Mint már jelentettük, a kis- gyülésen csak egy gyulai ügy szerepelt: a népkerti pavilion ügye. A kisgyülés a város képviselőtestületének azt a határozatát, amely­ben 200 pengővel mérsékelte a pavilion bérleti összegét jóváhagyta. Á kisgyülés megengedte, hogy Békés község 5700 pengőt adjon a helyi gimnázium- nek. Ádamkovics Mária hatheti szabadságot kapott és tárgyalás alá került a Gyula - Kecs­kemét között építendő nemzetközi autó-ut ügye is. Szarvas 47.000 pengőt irányzott elő arra a célra, hogy ha megépítik a nemzet­közi autóutat, akkor a községben, ahol az ut átvonul, a járdát egy síkba hozzák az építendő ügye is foglalkoztatta kisgyülésl úttal. Foglalkozott még a kisgyülés a békési képviselőtestület azon határozatával, amelyben a Hevesmegyét járt kubikosokat mentesítette a fizetség kötelezettsége alól. Nevezetesen az történt, mint ismeretes, hogy hevesmegyei helyüket otthagyták a békési kubikosok inctok- talanul, vonaton hazautaztak Békésre. Ennek az oda- és visszautazásnak a költségét magára vallalta Békés község azzal, hogy a kubikosok úgy sem tudják kifizetni. A kisgyülés fel­oldotta a község határozatát, mert nem látta kívánatosnak a segítést akkor, amikor a mun­kások közhatalmulag elhagyták munkahelyü­ket A békési határozat — állapította meg a kisgyülés — precedenst teremtené, ami nem kívánatos. A kisgyülés tiz óra után pár perccel végzett az eléje került ügyekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents