Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-12-29 / 294. szám
2 B jó K E S 1937 december 29 1 dekéhen. Doboz község — mondotta többek közt a főjegyző — mely a vármegye izzig- vérig magyar községe, oly sokáig nélkülözte a segítést, most meggyőződött arról, hogy a főispánnal a vármegye életében fordulat következett be. De átérezte a község a hálát is és erről most bizonyságot tett. A főispán és a vátmegye között kifejlődött kötelék nem a kormánykinevezéssel, nem is á törvényhatósági beiktatással, hanem azzal a szakadatlan munkával vált szorossá, melyet a főispán állandóan kifejt. Ebben az esztendőben nagy csapás érte a főispánt, de kívánja, hogy a jövő hozzon erőt, egészséget, munkakedvet, hogy még sokáig dolgozhasson a főispán a vármegye és az ország javára. Ezután a főispán emelkedett szólásra és meghatódott hangon mondott köszönetét az elhangzott szép üdvözlésekért. Köszöni Doboz községének, hogy a legnagyobb elismerést a mai ünnepélyes formák között nyújtotta át neki. A közéleti férfinek csak egy célja lehet és a siker felé csak egy igaz útja : a szigorúan vett közérdekek szolgálata. Ez az ut a kötelességek útja, aki ezen halad, nem követelhet semmiféle rendkívüli elismerést. Mindezek dacára mélyen meghatódottan és hálásan fogadja és köszöni a község szeretetének ezt a megnyilatkozását, melyre különösen azért büszke, hogy az egyhangú és általános megnyilatkozás volt. Ez az elismerés biztosilja őt arról, hogy munkája helyes irányban halad. De nem feledkezhetik meg annak a leszöge- zéséről, hogy minden igyekezete hiábavaló lett volna, ha állandóan ném érezte volna maga mögött a kormány minden tagjának és elsősorban pedig a miniszterelnöknek támogatását, aki minden méltányos kérését lehetőség szerint teljesítette. De nem feledkezhetik meg Doboz község lakosságáról sem, mely félretette a jelszavakat, értékelni tudta a komoly munkát. Hálásan köszöni ismételten a rendkívüli nagy kitüntetést, amelyre annál is inkább büszke, mert olyan község részéről érte, amely mindig ellenzékinek számított, amely azonban mindig törhetetlen magyar volt. Ebben az ünnepélyes pillanatban hitet tesz amellett, hogy jövő munkásságában is úgy Doboz községnek, valamint az egész vármegye érdekében fog dolgozni, amig ereje engedi. Ebben a gondolatban köszöni meg újból a nagy kitüntetést, amely életének mindig egyik legszebb emléke lesz. A lelkes tetszéssel fogadott szavak után a főispánt hosszasan éljenezték, majd D. Kom- lósi Sándor biró berekesztette a díszközgyűlést. ■mi « ■■nmmMiM —BM MB—— Gondolatok a fagyon Végre megállt az eső és száraz hideg örvendeztette meg az addig ködben, esőben, sárban fuldokló embereket. Gyulán is, mert itt is vannak olyan utcák, ahová esős időben nemcsak a kocsik nem tudnak bejutni, de még a gyalog járás is óriási nehézségekbe ütközik. Arról már nem is emlékezünk meg, hogy milyenek a viszonyok falvainkban. Leírás után úgy sem lehetne erről megfelelő fogalmat al kötni. Látni kell azt, hogy az ember borzadt döbbenéssel kérdezze : hát ilyen körülmények között is élnek emberek ? Hanem hát ennek most egy időre vége. Keményre fagyott az anyaföld. Legfeljebb arról elmélkedik még az ember, hogy egyik másik faluban állandó a légvédelmi gyakorlat: Az elsötétítés teljes, amennyiben egyáltalában nincs világítás az utcákon, a házak lakói meg takarékosan bánnak a drága petróleummal és nem világítanak. Már most csak az volna a kívánatos, hogy ez a szelíd hideg tovább tartson és megbontsák az angyalok az égi párnákat és jó meleg hótakaró borítsa be az eddig szépen mutatkozó vetéseket. Ennek a kérdésnek a radikális megoldása — legalább a jövőt illetően — az volna, hogy logikus sorrendet tartsunk. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy kijelölték a helyet, ráépítették a községet és csak azután gondolkoztak azon, hogy közmüvekre, mint : utak, kutak, világítás is szükség volna. Talán úgy jobban célravezetne, ha előbb megcsinálnák a jó utat, sőt utcákat, fúrnának egy-két egészséges vizű kutat és csak azután telepíttessék be a kijelölt területet. Bizonyos, hogy ez ezentúl igy is lesz. A magyarnak a jövőben is nemzeti alapon állónak, kereszténynek és európainak kell maradnia — mondotta Darányi Kálmán miniszterelnök karácsonyi nyilatkozatában s ez a kijelentés nem kis dolgot, jelentéktelen problémát érint. Jó európainak lenni ugyanolyan nehéz, mint jó magyarnak. Mi, akik egy évtized óta a uyugati kulturközösség határain élünk, nem mindig néztük fütött szobából a történelmet alakitó eseményeket s igy igazán sokszor kellett érez- nünk azt is, hogy az „européer“ szó az utóbbi években kissé ominózus mellékzöngéket kapott. A mi európai hitvallásunk azt jelenti, hogy kulturáilain akarunk lenni és maradni céljainkban, felfogásunkban, cselekedeteinkben és módszerünkben is, de earópaiasság alatt azt értjük, hogy va í egy kollektiv európai felelősségérzet, amely a népek és nemzetek világában parancsoló kell, hogy legyen Ma már egyre tisztábban áll a világ előtt az a tény, hogy a magyar kérdés európai kérdés s mi ezt a magyar kérdést is európai színvonalon akarjuk rendezni s a világgal rendeztetni. Európaiak akarunk tehát lenni a szó nemes értelmében, ezért szolgáljuk az igazi békét. Ugyanezért szolgáljuk azonban a magyar nép érdekeit is, mert a magyar nép hatalmas értéke Európának s ennek a népnek a fegyelmezettsége a háború után, fegyelmezettsége a mai nehéz körülmény mellett azt mutatja, hogy az a magyar hivatás, amely egy évezreden át megvolt a magyarban, ma is él közöttünk, ma is uj és korszerű feladatokat ró reánk. Ennek a magyar nemzeti hivatásnak az érdekében kell arra törekednünk, hogy a politika ne kerüljön az utcára, égető szociális kérdéseink ne jussanak közéleti spekulánsok kezére, hanem a magyar politika valóban a magyar nemzetet, a fajt védő, annak erőit kifejlesztő és igy európai hivatásunkat előmozdító politika legyen. És Magyarország keresztény akar maradni. Ez is európai kötelesség: mi a szociális kérdés megoldását a krisztusi szellemben ke ressük. Az ország, a nemzet életét a keresztény felebaráti szeretettel, egymás támogatásával akarjuk biztosítani. Ez a kereszténység harcot, megpróbáltatást, de végül is győzelmet jelent, mert a kereszténység érvényesü lését abban látjuk, hogy a magunk e nberei- nek, a magunk tehetségének megfelelő helyet vívunk ki az ország életében és vezetésében Magyarország megmarad a keresztény alapon mert mindig csak akkor volt erős, ha ehhez tartotta magát. Ez az ország keresztény állam, amilyben a nemzeti akarat mindig a krisztusi hit vonalán halad Mert minálunk nemcsak a törökverő hadak kiáltották Jézus nevét, hanem a szabadsághősök is. A kereszténység fölemelő és harcos szelleme Magyar- országon alapvető, cselekvő politikai igazság. Ezért akarunk nemzeti, európai és keresztény alapon állani a jelen és jövő megpróbáltatásaiban ! Ezt a politikát kell követnünk s en- pek érdekeit kell megvédelmeznünk minden külső és belső bajjal, nehézséggel s ellenféllel szemben. Tatarescn ciak a magyarok támogatásával alakíthat alkotmányosan kormányt A romániai belpolitikai élet érdeklődésé t nek középpontjába a Magyar PáFt került. A | helyzet ugyanis odafejlődött, hogy a Magyar Párt magatartásán, illetve elhatározásán múlik, hogy Tatárescu alkotmányos eszközökkel kormányon maradhat-e, vagy sem. Ez az első eset, hogy a romániai magyar kisebbség dön tő módon szólhasson bele az ország belpolitikájának alakulásába. Az uralkodó hétfőn.délelőtt hihallgatáson fogadta Gogát és politikai körök értesülése szerint sikerült rábeszélnie, hogy lépjen be a kormányblokkba és támogassa Tatare»cut. A kormányblokk azonban Goga mandátumainak birtokában is hét szavazattal kisebbségben volna a parlamentben, úgy, hogy az ellenzék bármikor leszavazhatná. Ezért most puhatolódzások indultak meg a Magyar Párt felé, hogy az, ha nem is-lépie be a kormány- blokkba, de legalább semleges magatartást tanúsítana adott esetben Tatarescuvai szemben, úgyhogy az ilyen körülmények között többséget is remélhetne a képviselöházban. Politikai körökben a legkülönbözőbbképpen ítélik meg a helyzetet, azonban komoly jóslásokba senki sem mer bocsátkozni a Magyar Párt jövőbeni magatartását illetően. A központi választási bizottság döntése értelmében a kormánypárti blokkra, amely mint ismeretes, a liberális pártból. Jorga pártjából, Vajda Vojvoda román arcvonalából és a német pártból áll, összesen '54 mandátum jut a képviselőházban. Ä nemzeti parasztpárt, 86, a „Mindent a hazáért“ 63, Goga pártja 36, Bradianu György ifjú liberális pártja 17, Juni- án pártja 9, az Országos Magyar Párt pedig 19 mandátumot kap. A mandátumok megoszlása szerint a kormány Goga támogatásával 190 mandátum fölött rendelkezne, amivel szemben 197 elenzéki mandátum áll. A Magyar Párton kívül egyetlen olyan ellenzéki párt sincsen, amellyel a siker leghalványabb reménye melleit tárgyalásokat tehetne kezdeni a kormány támogatására nézve. Ebből a körülményből adódott az a kombináció, bogy a kormány kérdést intéz a Magyar Párt vezetőségéhez, hogy milyen szolgáltatások ellenében hajlandó legalább ad hoc támogatni a kormányt. Ezekről a közeledési kísérletekről mindeddig semmiféle illetékes nyilatkozatot nem tettek sem a kormány, sem a magyar párt részéről. Adományok a Kormányzóné akciójára Vitéz nagybányai Horthy Miklósné, Ma- í bai Községi Felsőkeresk. Iskola Tanári Kara gyarország kormányzója feleségének akciójára dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispán felkérésére az elmúlt héten alábbi adományok folytak be. A nagylelkű adakozóknak a főispán ezúton is hálás köszönetét mond. Fetzer József Szarvas 10, Ribárszky Pál 5, özv. Kiss Antalné zeghalom 50, Békéscsa50, gróf Almásy Dénesné Gyula 300, Kovács Tibor Endrőd 5, Békési Hitelszövetkezet O.K.H. Fiókja Békés 5, dr. Hajdú Endre Szeghalom 5, báró Vécsey Miklós uradalma Mezőberény 180, Schultz József M zőberény 2, dr. Csige- Varga Antal Gyula 5 pengőt. A japánok csak Dálkina elfoglalása után fordulnak A japán csapatok változatlan lendülettel folytatták előnyomulásukat. Rövid ostrom után elfoglalták Hangcsaut, majd Cinant. Az Oeuvre értesülése szerint a kinaiak helyzete aggasztó. A japán hadvezetőság némileg módosította a haditervét és Kanton elfoglalása után nem fordul a Szovjet ellen, hanem ösz- szes haderőit Dól-Kina ellen irányítja. A japán amerikai viszonyban némi enyhülés állott be. Bár az amerikai közvélemény változatlanul élesen foglal állást japánnal szemben a Panay elsüllyesztése miatt, a kormány ugylátszik el akarja kerülni a sulyoa Szowjat etilen sabb összeütközést és ezért az ismételt japán bocsánatkéresekkel a maga részéről eiinté- zettnek tekinti elvben az ügyet, mig az anyagi kártérítéssel kapcsolatban továbbra is szigorú álláspontot foglal el. A japánok által meghódított területeken mindenütt japánbarát kínai kormányzótanácsok veszik át a hatalom gyakorlását. A japánoknak az a tervük, hogy ezeket a kormányzótanácsokat felesketik a Pekingben székelő ideiglenes kínai ellenkormányra, amelyeket tudvalevőleg szintén a japánok neveznek ki.
