Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-12-28 / 293. szám
kedd LXIX 1937 december 28 évfolyam 293. szám SurkoMfőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 sxám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: BÖBAY FERENC f EIőfizetésí,egy Jhőra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Karácsony után. Csendes, szelíd napok, elmúltatok. Talán egy kissé elcsitultak a gyűlölet állandóan dühöngő fúriái. Talán béke szállt a szivekbe legalább a szent estén itthon : Magyarországon. Tatán tudtak a kenyérharcban ádáz kíméletlenséggel tusázó emberek egy-egy megenyhült pillantást váltani. De a magyar karácsony még nem hozott békét erre a széttépett magyar földre. A karácsonyfák Erdély, a Felvidék, a nyugati erdők üzenetét hozták el. Némán, hangtalanul, de lelkünk legbelse- jét betöltő panaszt hoztak. Ha bágyadtan mosoly derült is arcunkra látva kicsinyeink ártatlan örömét, a mi ünnepünk fölött ott borongott széttépettségünk szürke fájdalomfe'- hője. Fájdalmas gyönyörűséggel hallottuk szivünkről szakadt gyermekeink boldog, gondtalan kacagását. Vájjon meddig tart ez a boldogság? Mikor fogja az élet a derűt letörölni a szeretett arcokról ? Mikor vonja be a gond szürke sáppadtságával a drága vonásokat ? Leborultunk az isteni Kisded jászolánál, imádtuk a megszületett Megváltót. Óh sokan, nagyon sokan elmentek templomba, otthon fényűző diszü karácsonyfát is gyújtottak, pedig lelkűkben Herodesek voltak. Á betlehemi Gyermeknek menekülnie kellett kétezer év előtt, mert egy hatalmát féltő, vérengző zsarnok halálra kereste és tehetetlen dühét ártatlan gyermekek ezreinek kiontott vérével vezette le. Herodes a keleti királyoktól a Gyermek hollétét tudakolta, hogy — mint mondá — elmenjen és tisztességet tegyen neki, de sötét lelkében már ott izzott az eltökélt szörnyű elhatározás: mindenáron elpusztítani a zsidóknak ama királyát. Magyar életünk legdrágább kincsére, a magyar jövendő Ígéretére sok, nagyon sok Herodes leselkedik. Gyilkos Herodesei a magyar jövő zálogának: a magyar gyermekeknek, országunk megrablói, szétdarabolói; azok, akik a trianoni gazságot fenntartják és fenntartását fegyveres hatalmukkal biztosítják, akik támaszai a zsákmányukért remegő rablóknak. Herodesei, gyilkosai a magyar gyermekek millióinak azok, akik a magyar összefogásnak, a nemzet egységének megakasztok akik önös érdekekből pártos széthúzással gyöngítik a nemzet jövőtépitő erejét. Herodes háromezer ártatlan gyermeket gyilkoltatok le és ma a magyar falvakban és városokban hány Ráchel siratja kicsinyeit, kiket a nyomor, a nélkülözés tett betegekké és hervasztott zsenge bimbókorukban oly korai sírba ? Ezeknek Herodesei azok a munkaadók is, akik éhbérért dolgoztatnak családapákat, vagy önző profitéhségükben elveszik azt az alig fizetett munkát is a dolgozni akaró kezekből. Herodesei a magyar gyermekeknek azok a családapák és családanyák is, akiknek pazarlása, dorbézolása a nyomort telepíti be a családi hajlékba. Gyilkosai a magyar gyermekeknek azok is, akik valutasibolással, tőzsdei machinációkkal rombolják a magyarság életerejét. Tömeggyilkosai a magyar jövő ígéreteinek, akik szívtelen nagytőkés politikából megnehezítik a magyar életet. Nem születhetnek meg magyar milliók, mert a felser dűlt fiatalok nem tudnak családot alapítani. Ezeket a magyar életeket is még születésük előtt halomragyilkoljak a magyar élet gonosz vámszedői. Hány gyermekszületést akadályoznak meg ezerszer bűnös kezek ? Herodesekkel van telve a magyar élet. Ezek a Herodesek nemcsak a mi életünket teszik sivárrá, fájdalmas kálváriajárássá, hanem eleve elpusztítják a drága magyar jövőt. Pedig, ha van átok, úgy a legsúlyosabb ezekre nehezül, akik nem gondolnak arra, hogy ők tulajdonkép Krisztus gyilkosok. Minden gyermek nevető szeméből ugyanaz az angyali tisztaság ragyog felénk, mint egykor a jászolban fekvő Kisdedéből. Csodálatosan tiszta lélek mindegyik : olyan üde. olyan szeplőtelen, amilyennek Isten formáló kezéből kikerült. Arcának rózsáit talán még játszótársai, az angyalok csókolták reá. Hát van-e borzalmasabb gazság, van-e rettenetesebb bűn ezen a földön, mint ezekre az arcokra a nyomor halványságát sáppasztani, a bizóan mosolygó szemek derűjét a rémület döbbent rebbené- sévé változtatni, az ajkak kacagását lelopni és a nyomor sírását adni helyette ? Még a rablógyilkos is emberebb ember, mint a magyar jövőnek ezek a tömeghóhérai, A gyilkos vállalkozása kockázatos, a saját életét is vásárra viszi, az igazságszolgáltatás előbb-utóbb lesújt rá. A magyar gyermekeknek ezek az elpusztitói azonban legtöbbször a gazdasági élet magas állású tényezői, a társadalom előkelő szereplői, akik sokszor Ítélő bírái embertársaiknak, akik talán az erkölcs nevében törnek pálcát szerencsétlen embertársaik felett. Ezekre mondotta amaz any- nyit üldözött Názáreti : Olyanok vagytok, mint a sírok : kívülről díszesek, de belsőtök rakva undoksággal ! Ezek azok, akik elzárják a magyar ifjúság elől az élet kapuját, ezek azok, akik ellenségei annak a Kisdednek, akinek jászolbölcsőjét oktalan barmok, együgyü pásztorok, Ke'et bölcs királyai, az ég angyalai és aggódó szülői szeretettel vették körül. Ezek azok, akiknek szemét elvakitja az arany alvilági fénye és nem látják meg a gyermekek arcán A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara december 22-én Losonczy István elnöklete alatt tartotta meg közgyűlését Debrecenben. A kamara közönsége osztatlan figyelem- l mel, nagy megértéssel és meg megújuló tetszésnyilvánítással hallgata az elnöki megnyitó- beszédet, melynek során Lossonczy István elnök a lefolyt gazdasági év Helyzetképét vázolta fel, nyomatékosan mutatván rá arra, hogy a mezőgazdaság fellendülése és jövedelmezősége, épen itt a tiszántulon nem kedvező. Hiányzik még a termelési hitelek intézményes megoldása, amely nélkül pedig a tőkeszegény mezőgazdaság helyzetének általános jobbrafor- dulásáról nem beszélhetünk. A Tiszántúl különleges hátrányainak ki- hangsulyozása után a jövő munkafeladatairól beszült a kamara elnöke, különösen kiemelvén az Alföld gazdasági életére legnagyobb kihatással biró s a Tiszántúl bajain segíteni hivatott öntözési munkálatok megindításának jelentőségét. De nemcsak itt, hanem a gazdasági élet ' minden terén nagy feladatok várnak a jövőben a kamarára. A feladatok jól teljesítéséhez fokozottabb alátámasztás szükséges, miért is a kamarai illetékkulcs felemelését javasolta. Az elnöki megnyitó után Holzwarth Fe- ! renc miniszteri osztályfőnök, a föidmivelés- i ügyi kormányzat képviseletében szólalt fel. Mély hatást keltve sorolta fel a kormánynak a mezőgazdaság támogatása érdekében az utóbbi időkben tett intézkedéseit és tervezett törvényjavaslatait, melyekből mindenki előtt Az emberi szeretet, az emberi szív megnyilatkozása volt a Szociális Misszió által megrendezett karácsonyfaünnepély, melyet a máriafalvai br. Apor Vilmos Napközi Otthon ban tartottak meg december 23-án, délután 3 órakor. A terem végén felállított dobogón feldíszített, csillogó karácsonyfa állott. Mellette díványokon száz ajándékcsomag. A terem zsu az isteDi Gyermek mosolyát, akiknek fülét megsüketíti az arany pokoli csengése és nem hallják meg Krisztus figyelmeztetését, hogy aki pedig megbotránkoztat egyet a kicsinyek közül, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakára és a tengerbe vetik. Ezek felé zug majd ama végső kárhoztatás.: Távozzatok tőlem átkozottak az örök gyötrelemre, mert éhes voltam és nem adtatok ennem, szomjas voltam és nem adtatok innom, mezítelen voltam és nem ruháztatok fel, beteg voltam és nem látogattatok meg ! Akkor hiába majd a mentséget kereső kibúvó, hogy Uram nem láttuk szükséged, hogy szolgálhattunk volna néked. Könyörtelenül hangzik a felelet: Amennyiben nem tettétek meg eggyel az én kicsinyeim közül, velem nem tettétek meg ! Magyar apák, magyar édesanyák és mi mindannyian magyarok : kicsinyek és nagyok, gyöngék és hatalmasak, az Isten egyszülöttjének jászolbölcsője előtt leomolva emeljük fel szemünket a magyar gyermekekre és úgy éljünk, úgy dolgozzunk, úgy cselekedjünk, hogy majdan ama végső leszámolásnál ne mutassanak ránk, mint gyilkos Herodesekre, a korai sírba hanyatlott magyar gyermekmilliók, mert bizony-bizony mondom, akkor az örökkévalóság minden perce borzalmasabb lesz, mint itt a földön egy kínban töltött évszázad. nyilvánvaló lehet, hogy a királyi kormány a mezőgazdaságot és az agrárlakosságot tekinti az ország fundamentumának, melynek megerősítését a legjobb szándékkal is különös gonddal munkája. Ez a munka annál hamarabb lesz célhoz vezető, minél egységesebbn támogatja a kormány ezen törekvéseit érdekképviseletein s elsősorban törvényes érdekképviseletein : a mezőgazdasági kamarákon keresztül a magyar gazdatársadalom, amelynek javát és hasznát kívánják szolgálni az illetékes kormány- szervek. Vitéz Czeglédy Béla igazgató terjesztette elő a Tiszántúlnak legfontosabb kérdéseit felölelő, a kamarai munkásságot ismertető jelentését. Ugyancsak ő adta elő a közgyűlés tárgysorozatának többi pontjait, a kamara uj szabályzatait és költségvetéseit terjesztve a közgyűlés elé. A közgyűlés nívós vita után, egyhangú határozattal az eddigi két és fél százalék helyett 3 és fél százalékban állapította meg a kamarai illeték kivetési kulcsát s egyhangúan fogadta el az igazgatói jelentést s a kamara jövő évi költségelőirányzatát. Losonczy István kamarai elnök meleg hangon mondott köszönetét a kamara minden egyes tagjának a nehéz időkben végzett önzetlen munkásságukért. A közgyűlés Lossonczy István zárószavai után a kamara elnökének lelkes éltetése mellett ért véget. folásig megtelt anyjuk ölében ülő apró gyermekekkel. Minden gyermekszem a ragyogó karácsonyfán függött. Talán olyanok is voltak, akik még karácsonyfát sem láttak ilyen angyalhajas, aranyszálas, feldíszített ruhában. A jelenlevők között ott láttuk br. Apor Vilmos dr. c. apátplébánost, Szentes Károly főjegyzőt, Elek Lajosnét, Kaufmann Ödönnét, Széli Marian!, Némedy Vilmát és Modesta nöAkiuek füle van a hallásra, hallja ! A Tiszántúli Gazdakamara közgyűlése Karácsonyfaünnepély Máriaíalván
