Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-12-25 / 292. szám
6 BÉKÉS 1937. december szetesen nemcsak a tüdők állapotára, hanem az a gyermek egész szervezetére kiterjed, főleg a látás, hallás zavaraira vagyunk figyelemmel és a csontrendszer esetleges hibáira, hogy a megelőző intézkedéseket itt is kellő időben meg tudjuk tenni. Feltétlenül szükséges városunkban az iskolafogászat kérdésének megoldása. Mindössze évi 1500 pengő költséggel volna a kérdés megoldható és remélhetőleg lehetséges lesz erre a nagyon fontos szükségletre fedezetet találni. Ennek a kérdésnek nagyon nagy jelentősége van, mert igen gyakran éppen a rossz fogakból indulnak ki az általános fertőződések és a fogaknak megfelelő gondozásával tudjuk igen gyakran az emésztőszervi megbetegedéseket megelőzni és elejét venni, annak, hogy gyakran épp a szájból kiinduló éltalános fertőződések következtében fellépő reumás megbetegedéseket, izületi bántalmak elharapódzanak. Mindeme orvosi vizsgálattal kapcsolatosan a legnagyobb elismeréssel és hálával kell megemlékeznünk a tanügyi hatóságokról és tantestületekről, akik megértő és önzetlen támogatással állottak mellénk a magyar jövő érdekében végzett munkánkban. Átérezték ők is velünk együtt, hogy a magyar feltámadást csak a jövő generáció egészségének megőr zésével és fejlesztésével munkálhatjuk hatásosan. De hálával és elismeréssel kell gondolnia a vármegye minden lakosságának vármegyénk főispánjára és alispánjára, akik nagyszabású program megvalósításán munkálkodnak a szociális viszonyok megjavítása érdekében, ami természetszerűen maga után vonja az egészségügyi viszonyok megjavulá- sát is. De nemcsak az orvosi karnak, nemcsak a közigazgatási és tanügyi hatóságoknak kell itt minden emberileg lehetőt megtenni, hanem a társadalom minden rétegének támogatnia kell bennünket ebben a nagy és végtelenül nagyjelentőségű munkában. A munka nagyságáról némi fogalmat nyújt az a meggondolás, hogy a gyermekek vizsgálatát a 3—15 év között levőkre terjesszék ki. Ismételten kérem a társadalmat, annak minden rétegét és tagját, hogy szeretettel, megértéssel álljon mellénk, hogy amikor a feldolgozott adatokat közre adjuk, azok kiadását tegyék lehetővé Szociális közigazgatásunk jövő évi célkitűzései csak elvonják a lényegesebb kötelességektől.“ Ellenben egyik leglényegesebb kötelességüknek fogják ismerni a hatóságok azt, hogy a szociálpolitikai munkával foglalkozó közületeket, egyesületeket és magánosokat összefogják, céljaikat pontosan körülhatárolják, egymással összhangba hozzák és irányítsák. Azok, akik a szociálpolitikának komoly munkásai, nem fognak a hatósági tevékenységben hatásköri beavatkozást, közigazgatási mindenhatóságra való törekvést felfedezni, hanem a kölcsönös összefogást, tervszerű együttműködést és irányítást megbecsülni és értékelni fogják, hiszen senkinek sem lehet más célja, mint különböző eszközökkel, már is más erővel, de együttes akarattal törekedni a szociális igazságosság felé. Az elmondottakat összefoglalva tehát jl szociális közigazgatás jövő évi célkitűzése— eltekintve a már eddig is folyó szociális munkától— hármas: felvenni a törvényhatóság szociális helyzetképét, meglevő szociális berendezéseit újraértékelni és az újraértékelés alapján megreformálni, végül pedig az értékes : szociális berendezések és intézmények között tervszerű együttműködést létrehozni. A célok megvalósításánál lebegjen előttünk a Quadra- gesimo anno figyelmeztetése: . Ha férfiasán és haladéktalanul nem vállaljuk a végrehajtást, ne áltassuk magunkat, hogy a közrend, az emberi társadalom békéje és nyugalma a felforgató hatalmak ellen megvédhető.“ Ha az ember közelebbről figyeli a köz- igazgatási hatóságok és szervezetek munkáját, lassan rájön, hogy ez a munka túlnyomó nagy részében a szociális bajok legyőzése érdekében kifejtett heroikus küzdelem. Mai számunkban megszólaltattuk idevonatkozóan vármegyénk alispánját, akinek szociális gondolkozása, törekvései és munkássága közismert, a vármegye tisztifőorvosát, aki ideális lélekkel álmodik szépeket a jövő egészségügyének minél teljesebb szolgálatáról és előbbreviteléről és ezeket az álmokat iparkodik is megvalósítani és megkérdeztük Mihály Béla dr. vármegyei aljegyzőt, aki a közjóléti alappal összefüggő ügyek referense a vármegyeházán, hogy nyilatkozzék az irányban, hogy milyenek a jövő szociálpolitikájának célkitűzései és irányelvei. Mihály Béla dr. az alábbiakban válaszolt : Közegészségügyi orvostudományunkban néhány év óta szinte forradalmi gyorsasággal hódit teret a praeventio gondolata a curatio gondolatával szemben. Nem is lehet kitérni az elől az észszerű elgondolás elől. hogy menynyivel gazdaságosabb, (nem akarom mondani: racionálisabb) megelőzni a betegséget, mint gyógyítani a meglevő betegséget. Annyira nyilvánvaló a közegészségügy elválaszthatatlan összefüggése a szociálpolitikával, annyira kézenfekvő az a gondolat is, hogy a szociálpolitikában is szorítsuk félre és a feltétlenül szükséges minimumra a curativ, a gyógyítás elvét és adjunk tág teret a pre- ventiónaK, a megelőzésnek. A jövő szociális közigazgatásának tehát nem lehet más célkitűzése, mint a szociális preventio megvalósitása. Nem kétséges azonban, hogy a megelőzés gondolata csak akkor valósítható meg, a szociális bajokat csak akkor lehet még csirájukban elfojtani, a költséges és mégis csak tüneti kezelést nyújtó curatiot csak akkor he- lyettesittetjük a tartós hatású és pozitívumokban jelentkező preventív szociálpolitikával, "ha ismerjük magukat a szociális bajokat, azok kait, eredetét, egymással és egész társadalmi erendezkedésünkkel való összefüggéseiket. Az évek óta visszatérő hatósági inség- akciók — különösen első éveikben — kitűnő példát nyújtottak arra, hogy a megelőzéssel keveset törődő szociális tevékenység menynyire múlandó értékű. Az inségakciók bevezetésekor természetesen senki sem mert arra gondolni, hogy a gazdasági válság elmélyülése következtében az inségakciók nem csupán átmeneti jellegű, kényszerű szociális akciók lesznek. A gazdasági válság későbbi éveiben az inségakciók — ott, ahol megfelelő kezekben voltak, maguktól kezdtek formálódni, tervszerűen elrendeződni és a szociális prezentio gondolata felé közeledni. Ma már nincs komoly ellenzője annak a törekvésnek, hogy a hatósági inségakciókat fokozatosan leépítsék és a rájuk forditott pénzeket — ugyancsak fokozatosan — a preventív szociálpolitika szolgálatába állítsák. Ennek a törekvésnek | fontos gyakorlati lépése volt a m. kir. kormány néhány hónappal ezelőtt kiadott rendeleté, amellyel törvényhatósági közjóléti bizottságok szervezését és közjóléti alapok létesítését rendelte el. A közjóléti alapot a törvényhatóság már felállította és a jövő év elején megkezdi működését a közjóléti bizottság is. A tervszerű szociális munka értékét a kormány is felismerte. Megbízható értesülés szerint a belügyminisztériumban rendelet készült arról, hogy a közjóléti bizottságok tervszerű munkásságának biztosítása érdekében szociális katasztert kell létesíteni. A szociális kataszter a községeket, mint szociális egységeket kezelné, kiindulva abból az elvből,hogy a községek lakosságának viszonyai társadalmi rétegenként azonosak, azonosak tehát szociális bajaik és szükségleteik is. A községekről készült szociális adatfelvételeket a törvényhatóságnak kell összefoglalni és kialakítani azokból a vármegye szociális telepei képét, szociális keresztmetszetét közjóléti bajaival és szükségleteivel. Ez a munkálat lenne a törvényhatóság valamennyi hatóságának, köztestületének és közintézményének szociális abc je, minden szociális irányú tevékenységének alapja. Elméleti téren a szociális kataszter célja kettős: egyik, amelyet a németek egy filozófusa úgy fejez ki, hogy „Umwertung aller Werte, azaz a mi nézőpontunkra letéve, minden meglevő szociális értékünk újraértékelése ; a másik pedig, amely az előbbi után következne, a Quad- ragesimo Anno szóhasználatával : a szociális intézmények reformja. Nem tagadhatja senki, hogy különösen magánosak körei között, igen sok sociális intézményünk van (jótékonysági egyesületekre és hasonlókra gondolok), amelyek egyrésze hivatását kiválóan ugyan, de a hasonló intézményekkel való minden együttmü ködés nélkül teljesiti, — egyrésze pedig hivatását nem teljesiti, sőt káros hatású azáltal, hogy a társadalom áldozatkészségét komoly eredmények felmutatása nélkül igénybeveszi és a szociális gondolatot lejáratja. Vonatkozik ez egyes közületekre is, amelyek kevésbé fontos szociális célok számára palotát emelnek és a legfontosabb szociálpolitikai szükségleteket figyelemre se méltatják. Az ilyen szociális munkát újra kell értékelnünk és az értékelés eredménye alapján meg kell reformálnunk. Fontos és alapvető munka lesz ez, amely azonban csak akkor lehet eredményes, ha — ismét a Quadragesimo anno szavait idézem — minél többen állítják az ő technikai, szakmabeli és társadalmi tudásukat a cél szolgálatába. Tévedés volna azt hinni, hogy most már a hatóságok minden szociális irányú munkát ki akarnak sajátítani és a maguk szociális elgondolásait egyedül üdvözítőknek tartják. A közigazgatás szorosan alkalmazkodni kíván ahhoz az elvhez, hogy a közhatalom „engedje át a kisebb közületeknek a csekélyebb fontosságú ügyeket, amelyek őt amúgy is Első Gyulai Ipariársulati TEA-EST Gyula városának száz évnél nagyobb múltú iparostömörülése kezdett most uj aktivitásba. Az Első gyulai Ipartársulat január hó 9-én este 8 órai kezdettel ismerkedési TEA-ESTÉT rendez. A cél az, hogy a gyulai iparosságot egymáshoz közelebb hozza, barátságos összejövetelek, előadások slb. keretében emeljék a hazai összetartást. A Január 9-iki tea-e-tén belépődíj nincs, tea ára 80 tillér, amiért Bakró Jóska és zenekara játsza a szebbnél-szebb talpaló valót a táncos kedvű fiatalságnak hajnali 2 óráig. Tekintett-] arra, hogy belépti dij nincs, kérjük az iparosságot minél nagyobb számban pártolják az egyesületünket. Szívélyes üdvözlettel a vezetőséq. 1383 1—2 V Látogaias a Corvin líiatszerUIrbttn Bentjártunk a nemrég megnyílt Corvin Illatszertárban és megkértük a ragyogó, csinos kis bolt fiatal és agilis vezetőjét, hogy néhány szóban adjon felvilágosítást a modern, elegáns illatszer és piperekülönlegességekről. Dicsérettel említettük meg, hogy sűrűn változó és Ízlésesen megrendezett kirakatai emelik a Petőfi-utca nívóját. Majd rátérve látogatásunk céljára, meglepetéssel és örömmel üdvözöltük a fővárosi Váci-utca leghiresekb parfümériájának, a KOSZTÉLITZ-nek kedvelt és elegáns cikkeit. Régi ismerősként találkoztunk a Mioura, Gold-Star Mode 940, 5 Djius, Foin-Coupe és Crépe-Satin kölnik és Eau Toilet-tek illatával. Egyébként megtaláltuk KOSZTELITZ tniuden gyártmányát 250 gr.-os óriási szappanétól, orvörösség elleni szeréig mindent, dús raktárként a különlegességeket kedvelő hölgyeknek. Közölte a cég vezetője, hogy KOSZTELITZ cikkeinek kizárólagos árusítója. Méltányos árral mindenki számára lehetővé teszi e különlegességek beszerzését. De nemcsak Kosztelitz áru, hanem a modern illatszer-vegyészet minden újabb vívmánya megtalálható itt. Alig győztünk betelni a látotlakkal és elismerésünket újból kifejezve búcsúztunk el. 1387 1—1 1938. január 28-án tartja hagyományos bálját a Gyulai Csizmadia Ipartestillet összes helyiségében. 1376 1—2v BAKRÓ JÓSKA m u z s i k á I.
