Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-12-25 / 292. szám
/ BÉKÉS 1937 december 25 > |. amit a múltban nem csináltak meg, csupán fc amit ma nem csinál meg, bár erre módja la Tenni akarunk és meg is fogunk tenni any- !;, amennyit csak képesek vagyunk. Most alakult meg a vármegyei közjóléti alap, ^melyről már a törvényhatóság közgyűlése előtt is beszámoltam, amikor a szabályrendelet terveket is bemutattam. Óriási feladatai vannak ennek alakulatnak, de pénze kevés van. Nem is lehet ni hamarjába azokat a feladatokat, melye- özjóléti alap keretein belül kellene megol- a nem is tudunk mindent megoldani, hanem ivataloskodásunk alatt csupán azt tudjuk hogy a vármegye területén minden község- a legelhagyottabbak a munkások által lakott en egy-egy napközi otthont tudunk létesíteni, ol a munkásgyermekeket el tudnánk helyezni és ^galább tejjel, kenyérrel ellátni, úgy érzem, hogy a közjóléti alap már akkor is megoldotta feladatának azt a részét, amely egyáltalán megvalósítható. Közegészségügyi vonatkozásban az a célunk, hogy a rendelkezésre álló anyagi fedezet keretein belül megtudjuk oldani az iskolásgyermekek egész ségügyi vizsgálatát. Hogy izolálni, szelektálni tudjuk őket és arról is gondoskodni tudjunk, hogy a kiválogatott és orvosi kezelést igénylő gyermekek ehhez az orvosi kezeléshez tényleg hozzá is tudjanak jutni. Ha ebben a tekintetben sikerült célt érnünk, akkor úgy érzem, hogy ezen a téren is olyan feladatot teljesítettünk, amely feladat a mai viszonyok között a mi életünkre elegendő is. Az egészségügyi vizsgálatok, az egészségházak létesítése, tejakció, jobb ruházat, nagyobb tisztaság, stb. stb. mind oly feladat, amely külön-külön is megfelelően igénybe veszi egy emberi élet erejét. Ha arra gondolunk, ami az utolsó tiz év alatt történt, be kell ismernünk, hogy az több, mint ami az előző hosszú évtizedeken át történt. Hiszen a Stefánia egyletek támogatása, az egészségvédőházak felépítéséhez való hozzájárulás, stb tulajdonképpen mind állami feladat, de a vármegye segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg. Mintegy igen fontos közigazgatási feladatot kell megemlítenem a vármegye úthálózatának kiépítését és karbantartását. A vármegye idevo- natkozólag is elmegy a teljesítőképesség legvégső határáig. Rengeteg feladat vár megvalósításra és az igények egyre erőteljesebben jelentkeznek, de számolnunk kell a meglehetősen szükreszabott anyagi lehetőségekkel. Ha azonban meggondoljuk, hogy az elmúlt időn e téren való létesítményeivel szemben, amikor pedig az anyagiak és az intézkedési lehetőség a maiakkal szemben szinte összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben megvoltak és mégis csak évi nyolc kilométer utat építettek s ezzel szemben ma korlátolt kis anyagi lehetőségek és cselekvési szabadság mellett huszonhat kilométer utat tudunk évenkint megépíteni, bár az anyag drágább és a munkabér is nagyobb, akkor be kell látnunk, hogy a várm-gye ebben a tekintetben elismerésre méltó eredményeket tud felmutatni. Ezzel szemben szokás arra hivatkozni, hogy annakidején hidakat építettek, idevonatkozólag csak annyit jegyzek meg, hogy mi három hid pálya- szerkezetét épitettüK meg, ami ma annyiba kerül, mint annakidején egy egész hid megépítése. Itt hosszú idők mulasztását kell pótolni és természetes, hogy ezt egyszerre kielégíteni nem lehet. Arra is gondolnunk kell, hogy a fejlődés megindult lendületét a háború megakasztotta és a háborús esztendők és az azokat kővető évek kiesése a fejlődésből erősen érezteti a hatását. Mégis ma olyan feladatok megoldásához is nyúlunk, amelyekre azelőtt nem is gondoltak. Évek hosszú sora óta a munkásság ériekében teendő intézkedések egyik legfőbb feladata a vármegyének és nem könnyű feladat. Mert amikor mi aggódó szemmel nézzük, hogy a munkásság milyen nehéz viszonyok között él és tudjuk azt is, hogy a keresetén javítani kellene, ugyanakkor a társadalom más rétegeit is figyelembe keli vennünk és elsősorban gondolni kell arra, hogyha mi igyekszünk a munkásoknak többet juttatni, legyen aki ezt ki is tudja fizetni. A gazdatársadalom életszintjének emelésére is nagy gondot fordít a vármegye, habár e% tulajdonképpen nem is feladata a vármegyének. Mégis évek hosszú sora óta a buzanemesités, a búza- termelés standardizálásával igyekszünk a helyzetet javítani. Eí a feladat most a vármegyét illetőleg a békéscsabai mezőgazdasági kamarai kirendeltség munkájával nagyértékbin könnyebbedül fog. Az ipar és a kereskedelem súlyos helyzetét is látom és az adott lehetőségek között rajta leszek, hogy minden jogos igényük teljesüljön és oda fogok hatni, hogy a vármegye területén a közigazgatási hatóságok az iparos és kereskedő- társadalom uak minden lehető könnyítést biztesit- sanak és boldogulásuk utjából lehetőleg minden akadályt elhárítsanak. A vázlatosan ismertetett közigazgatási munkakörök még ezerféle változatban követelik meg a tisztviselő rainkikészségét és veszik igénybe tehetségét és munkaerejét és ha még valaki ezek után is azt mondja, hogy a tisztviselötársadalom elszakadó a mindennapi élettől és szakadék vau közte és a társadalom egyéb réteg i között, az bocsásso í meg, vagy felületesen, vagy rosszhiszeműen bírálja meg a mii közigazgatás feladatait és munkáját. Boldog karácsonyt! Irta : ILOVSZKY JÁN03, a Baross Szövetség elnöke A magyar közgazdasági élet karácsonya telve van reménységekkel és várakozással. Az év utolsó napjaiban mindig megélénkül a kereskedelmi élet, mintha ki akarná pótolni hosszú évszakok lány haságát. De az emberi természet is olyan, hogy amikor az ó-év újba fordul, egyrészt számot vet az elmúlt időszak tanulságaival, másrészt érzelmileg felfegyverkezve és felfrissülve indul neki az uj tevékenységnek. A Baross Szövetségnek elmúlt esztendeje eseményekben gazdag volt és a fejlődés utján haladva lépéseket jelentett. Az elmúlt év nyarán rendeztük meg elsöizben azt a nnlkivül hatalmas méretű országos nagygyűlést, amely az egész ország kérészi ény társadalmán gazdasági összefogását helyezte uj alapokra. Tizezres tömegek vonultak fel ezen a nagygyűlésen és cselekvésekkel bizonyították, hogy társadalmi és gazdasági szükségesség a keresztény magyarság ösz- szefogása. Örvendetes jelenség, hogy ez a nagygyűlés mintegy közhangulatot teremtett az egész országban és igen széleskörű érdeklődés hívja a Baross Szövetséget sok vidéki városba. Támadásokban is volt részünk elégszer. Ezekkel nem akarok az ünnepi hét hangulatába- foglalkozní, mert a Baross Szövetséget minden embertársával szemben a türelem és megértén hatja át és ha valaki jónak a mi munkánkat gáncsolni, nyugalommal tekintünk el az ilyen támadások felett. Bennünket ezek nem érintenek, mert megnyugvást ad az a tudat, hogy egy széles, hatalmas magyar társadalmi réteg érdekeiért küzdünk, amely réteg a nemzet gerincét képezi. Célunk az, hogy összehozzuk a keresztény kcrcske-^- dőket, iparosokat, őstermelőket, vállalkozókat a keresztény fogyasztóval. Kell hogy ezek megértsék egymást és felismerjék (gyraásrautaltságukat. Ebben a törekvésben semmifele tendencia másokkal szembnn nincsen, hanem csupán az a törekvés, hogy a pénzünket okosan használjuk fel és olyan Karácsony Chicagóban. — Amerika, az automobilok hazája. Irta: MIL1S ISTVÁN Minden jog fenntartva. Chicago egyik külvárosában lakom, messze a három és félmilliós világváros üzleti életétől, a nagyforgalmu „Csop“ -- (belváros) — tói. A családok százezrei laknak e külső városrészekben, kis ker- tecskék által övezett, szép és kényelmes családi házakban. Megszokott dolog itt a munkahelytől 30— 40 kilométernyire, sőt még távolabb is lakni. Közúti, földfeletti villamoskocsik, autóbuszok, helyiérdekű villamos vonatok, valamint az autók százezrei szállítják a tömérdek népet: munkást, hivatalnokot, üzletembert reggel be a városba, majd este vissza a lakóhelyükre. Ez a nagyarányú forgalom még jobban felélénkül decemberben, a karácsonyi hetek alatt. Mert a karácsony itt is nagy ünnep, úgy a nagy- közönségnek, mint az üzleti világnak az esztendő legnagyobb jelentőségű ünnepe. A karácsony előtti néhány hét alatt a rendes forgalom, az üzleti élet megsokszorozódik. Bevett szokás ugyanis itt, hogy kiki nemcsak saját magát és szeretettéit ajándékozza meg e napon, hanem jut még a rokonoknak, jóbarátoknak is valami karácsonyi ajándék, ha még oly csekély is az. A karácsonynak legjellegzetesebb és legkedvesebb jelképe itt is, mint Nyugat- és Középeuró- pában, a karácsonyfa, a pazarul feldíszített, a mesésen kivilágított, csillogó, ragyogó fenyőfa Ennek a legszegényebb család házából sem szabad elmaradnia. Ä karácsonyfa kivilágításának a megkezdésére, a karácsonyi ajándékok kiosztására nézve azonban itt már nincs egységesen elfogadott időpont. Nagyon sok háznál, különösen ahol kis gyerek van, már napokkal a szent este előtt ki gyulladnak a karácsonyfa szines villamos lámpács- kái. (A " '-ícsonyi ayertyácska itt, még faluhelyen is, ismeretlen fogalom.) A karácsonyfa alatt felhalmozott ajándékokhoz rendesen karácsony este, naplemente után, engedik be a kicsinyeket. De igen elterjedt az az angol és német eredetű szokás, hogy a gyermekek este korán ágyba kerülnek s csak másnap, kora reggel jutnak a karácsonyfa elé. Azt hiszem, hogy az Óhaza lakói közül a legtöbbnek, különösen kis városokban és faluhelyeken, halvány sejtelme sincs arról, mily szinpom- pás, élvezetes látványosság egy amerikai karácsonyéjszaka. Kedves olvasóimat meghívom tehát egy — bár csak képzeletbeli — körsétára* Kalandozzuk be Chicago városának azon negyedeit, ahol a középosztály és a jómódúak családi házai vannak. Amerika, mint tudjuk, a modern technikának, de főként a villamosságnak az „Édenkertje “ A villamos áram itt annyira nélkülözhetetle , mint az ivóviz. Nem emlitve a gyárüzemeket, a lakosság körében a világítás, fűtés, főzés, szellőztetés, mosás, vasalás villamos áram segélyével történik. A kávé forralásához, a kenyér pirításához, a hajvágáshoz, sőt a borotválkozáshoz is elmés és olcsó villamos készülékek használtatnak, de nagyon elterjedt a villamos porszívó, sőt jégszekrény is. Induljunk el tehát autókirándulásunkra. A karácsonyi vacsora után vagyunk, a kicsinyek boldogságtól ragyogó szemekkel, kipirult arccal foglalatoskodnak játékaikkal a kivilágított, diszes karácsonyfa alatt Őket biz egy vak lóért sem lehetne rábirni, hogy most velünk tartsanak az egyébként oly közkedvelt sétaautózásban Hagyjuk őket magukra. Az autó már ott áll a ház előtt Induljunk. Kilépünk az éjszakába. Szép, mérsékelten hideg az idő A reggel esett hó vakitó fehérségbe borit utat, bokrokat, faágakat, háztetőket, mindent. A sötét égen békésen csillognak a fényes csillagok ezrei. Beszállunk az autóba és elindulunk. A mint lassan etőrehaladunk, betekinthetünk az utca két oldalán a kivilágított lakásokba. Kedves, elbájoló látvány az ablakokban lógó zöld koszorúcska, közepén egy vörös lámpagolyócskával. Benn a szobában, az ablak közelében áll a családi karácsonyfa, feldiszitve csillogó tárgyakkal, teletüzve tarka barka lámpácskákkal. Tovább haladunk, gyorsabb tempóban Amint körülnézünk, látjuk, hogy számos családi ház bejáró-ajtója fölött is ott lóg a zöld koszorúcska a szines lámpácskával. A házak előtti előkeríecs- kékben pedig egy-két feldíszített és kivilágított karácsonyfa Van felállítva. Sőt nem ritka eset, hogy egyes házak előtt egész sor fényes karácsonyfa ragyog. Mesébe illő, káprázatos látvány a sötét éjszakában ez a sok kivilágított fácska, a háttérben pedig a csillogó fehér hó. De gyerünk tovább. Előre tekintve a távolból vakitó fényesség üti meg a szemünket. Jobban közeledve egy nagy térségen, először a körvonalait, majd a részleteit is látjuk egy hatalmas, kivilágított karácsonyfának Lehet nyolc tiz méter magas. Pazarul meg van rakva szines lámpácskákkal s feldiszitve ragyogó füzérekkel Hatóságok, iparüzemek, egyesületek egymással versenyeznek abban, hogy szebbnél-szebb, s minél hatásosabb karácsonyfával gyönyörködtessék a lakosságot. De mindez még nem a legfelsőbb foka a mesés fényhatásnak, a leirhatatlan szinpompának. Egy privát parkhoz érkezünk: a rezidencia előtt a pázsiton 50—60 kivilágított fenyőfa látható több sorba felállítva. A látvány szinte elbűvölő : tündérmesebeli erdőcskét vélünk magunk előtt látni. • Órákon át autózhatunk keresztül-kasul a külső városrészekben és mindenütt más, szebbnél-szebb, szemkápráztató szinpompában gyönyörködhetünk. De nézzünk be a város belsejébe is, a „loop“-ba. Elragadó látványt nyújtanak itt a főutak. Az úttestek fölött véges-végig, keresztben, hosszában szines lámpa- és levélfüzérek csünge- nek, nappali világossággal árasztva el a városrészt. A fényesen kivilágított, látnivalókkal pazarul megrakott kirakatokban, a nagy árúházak hatalmas tükörablakai mögött mindenhol ott áll a kivilágított, feldíszített karácsonyfa, környezve csodaszép, szem-szájnak élvezetes alkalmi ajándékokkal. A szent este előtti napokon, a késő záróráig ember-ember hátán tolong a nagy árúházak
