Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-12-23 / 290. szám
2 BiiKES 1937 december 23 Szépen sikerűit a gyulai rk. gimnázium jelvényszerző versenye Vasárnap délelőtt tartotta a gyulai _ rk. gimnázium sportköre a MOTESz megbízásából a környéki iskolák részére, jelvényszerző tornaversenyét. A MOTESz képviseletében Dr. Barabás Jenő jelent meg a versenyen és szép beszéd kíséretében adta ki a jelvényt az érdemes tornászoknak. A versenyen a rendező iskolán kívül résztvett a békéscsabai ev gimnázium és az orosházai felső mezőgazdasági iskola. A gyulai diákok közül a következők kaptak jelvényt; Ezüst jelvényt : Kertész Lajos Vili. o., E Nagy Mihály Vili. o , Várhelyi László Vili. o. — Bronz jelvényt : Kardos György Vili. o., Horváth Károly VII. o., Pet- róczky Jenő Vll. o., Titz Miklós Vll. o., Várhelyi Lajos VI. o.. Kertész Ferenc V. o., — Vas jelvényt: Nadabán György \ 111. o., Horváth István Vll. o., Uhrin Lajos Vll. o., Herceg László VI. o., Németi Péter VI. o.. Felföldy Barnabás V. o., Tompa Ferenc 111. o. — A versenyt Christián László az intézet testnevelő tanára rendezte. Nőket dolgoztatnak a szovjetbányákban A Daily Telegraph egy Szovjetoroszor- szágból visszatért francia bányamunkás leírását közli, amelyben a bányász keserűséggel nyilatkozik a szovjet bányáiban szerzett tapasztalatairól. A francia bányász elbeszélése szerint a szovjetbányákban tömegesen dolgoztatják a nőket is, mégpedig elképzelhetetlenül rossz munkakörülmények között. A bányászokat fegyveresen őrzik. A Daily Telegraph a szomorú leírás végén rámutat arra, hogy a francia bányász elbeszélése megvilágítja a szovjet területén valóban uralkodó állapotokat, amelyek szomorúbbak minden elképzelésnél. G-yerinek-baleset Ruck József 8 éves nagykamarási isko- lásfiu 21-én délelőtt az iskolában társaival játszadozott. Játék közben egyik társa fellökte s a kisfiú oly szerencsétlenül esett el, hogy ballábát eltörte. Beszállították a gyulai állami körházba. Ä Németországgal kötőit megállapodás fellendítette^ a liszt* sportunkat Buzalisztkivitelünk — mint annakidején jelentettük — az idei gazdasági évben nagyon nehezen indult meg. Ennek oka az volt, hogy a legtöbb külföldi piacon a hazai árakhoz mérten túlságosan alacsony árakat jegyeztek é* igy a magyar és a külföldi árak közölt mutatkozó diszparitást nem sikerült áthidalni. Döntő változás ezen a téren csak novemberben következett be, amikor megindult a németországi lisztkivitel. Ennek tulajdonítható, hogy a novemberben kivitt mennyiség (131.147 q) pontosan kétszerese a novemberi lisztexportnak és az aratás óta eltelt idei hónapok mennyiségéhez viszonyítva az átlagos havi kivitel négy-ötszörösét is elérte. A kivitt meny nyiségnek mintegy háromnegyedrésze 93.000 q Németországba ment. Jelentős tételt ( q.) vett át Ausztria is, noha az idén novemberben eszközölt osztrák vásárlások még mindig kb. 8000 métermázsával alatta maradtak a tavalyi mennyiségnek. Számottevő piacunk volt az elmúlt hónapban még, Olaszország, amely közel 6300 métermázsa magyar lisztet vásárolt, továbbá Egyiptom (30i5 q) és Marokko (21.175). Általában azonban minden kül földi piac sokkal kisebb mennyiségeket vásárolt tőlünk, mint tavaly, az egyetlen Németországot kivéve, amely tavaly novemberben egyáltalán nem importált magyar lisztet. A német vásárlások nagy mennyiségéből látható, hogy lisztértékesitésiink kedvező fordulatát a Németországgal kötött megállapodás hozta meg$ A ragadós száj- és körömfájás Ez a fertőző állati betegség a magyar gazdaközönség előtt nem ismeretlen. A föid- mivelésügyi minisztérium által kiadott állategészségügyi évkönyv 1886, óta pontosan beszámol a fertőzőbetegségek elterjedéséről s megállapíthatjuk, hogy a ragadós száj- és körömfájás ragálya évről-évre megjelent Magyarország területén s gazdaközönségünk az évek során több-kevesebb károsodás árán ismerkedett meg azzal. Állategészségügyi hatóságaink céltudatos munkájának köszönhető, hogy ez a fertőző állati betegség a legutóbbi tiz év folyamán mind szükebb térre szorult, majd fertőzése nálunk teljesen meg is szűnt. A fertőzés 1930-ban 128, 1932-ben 126, 1933- ban 97 és 1934-ben összesen 11 községre terjedt. Ugyanezen idő alatt a fertőzés is kisebb arányokat öltött a fertőzött helyeken. Ugyanis 1929-ben a fertőzött községekben átlagosan 300 darab állat volt beteg, 1931-ben a 11 községben csak 700 darab állat betegedett meg, egy községre tehát 70 állat megbetegedése sem jutott. Azóta, tehát három éven át vész- mentes volt az ország egész területe. Amig Magyarország igy megszabadult a vésztől, a nyugati és északi államok területén hol itt, hol amott mindig felütötte fejét a ragály. Ez év tavaszán azonban már majdnem egész Európa területe is vészmentesnek volt mondható, amig Marokkóból, Afrika északi partvidékéről egy újabb fertőzés hurcoltatott Franciaország területére. Azóta ez a fertőzés elterjedt Európa egész déli, nyugati és északnyugati területén s ma már a magyar határral szomszédos jugoszláv területen terjed tova és fenyegeti a mi állattenyésztésünket is. A ragadós száj- és körömfájás csak be- hurcolás által juthat el hozzánk s hogy ennek milyen a terjedése és mi ellene a legjobb védekezés, arra legjobb példa az 1932. évi zalamegyei fertőzés elterjedése és annak rövid lefolyása, Zalamegyében 932. junius 25-én egy községben állapították meg hatóságaink a betegség fellépését és mert a gazdaközönség bizonyára későn tett bejelentést, egy hónappal később az északkeleti irányban haladó országutmenti községek fertőzöttek voltak. A fertőzött udvarok száma egy hónap alatt 146-ról 1 01-re emelkedett. A sürgősen életbeléptetett hatósági rendszabályok és állategészségügyi intézkedések a késői bejelentés folytán nem tudták megakadályozni a már széthurcolt ragály kitörését, de a további «1 terjedés meggátlására igenis alkalmasak voltak. Ezután csak egy község csatlakozott az eddigiekhez és még egy hónappal később Za- lamegyére vonatkozólag a ragadós száj- és körömfájást nem jelentett többé veszélyt. A ragadós száj- és körömfájásnak tehát legbiztosabb ellenszere az, ha a gazdaközönség az állategészségügyi hatóságok által elrendelt óvóintézkedéseket a legteljesebb mértékben saját érdekükbevalóknak tekintik és azokat a leteljesebb mértékben végre is hajtják. A ragadós száj- és körömfájás nem o koz sok elhullást az állatok között. A megbetegedett állománynak alig egy-két százaléka szokott áldozatul esni a ragálynak. Sokkal inka bb káros a ragály abban a vonatkozásban, amit az igásállatok munkaképtelensége, a tejelő állatok elapadása, a vemhes állatok elvetélése, az állatok lesoványodása, elgyengülése jelent. A ragadós száj- és körömfájásban megbetegedett áll ltok ugyanis hólyagos, genyesen kisebbedő szájjal csak nagyon keveset esznek és járni is alig tudnak, miután a köröm tövénél, a fattyuköröm alatt, vagy a körmök között szintén gennyes kimaródás, seb jelentkezik. A betegség kezdetén a száj belsejében, a foghuson, a foghijjasrészen piros foltok láthatók, majd hólyagok jelennek meg, amelyek felfakadás után sebekké alakulnak át. Ha a betegség kifejlődik, ami a fertőzéstől számított 8 -10 nap alatt bekövetkezik, a beteg állat bőven folyó nyálával a száj és körömsebekből származó, gennyes váladékkal megfertőz mindent, ami az állat körül található: almot, takarmányt, istállóberendezést és az ilyen állat mellett foglalatoskodó ember ruhájára, lábbelijére is ráragad a korokozó ragály anyag. A beteg állat, ha valahol elhalad, megfertőzi az utszéli füvet és mindent, ami* hez lábával és a szájával hozzáér Rendkívül fontos tehát az állatok naponként való tüzetes megfigyelése, vizsgálata. Nézzük meg naponta állataink száját, lábait, hogy nem lál- juk-e a betegség kezdeti jelét, a hólyagosodást. S ha igen, jelentsük azonnal a hatóságoknál és a legközelebbi állatorvosnál. Az elrendelt hatósági intézkedéseket pedig lelkiismeretesen szószerint hajtsuk végre. Beteg állatot ne hajtsunk közös legelőre, közös itatóra, de még saját állatainktól is különítsük el. Tartsuk szem előtt, hogy csak a legaagyobbfoku tisztaság gátolhatja meg a ragály tovaterjedését, tehát a beteg állat alól egy szál szalma, vagy egy kis takarmányhulladék se kerüljön el más udvarba, vagy más községbe. És mindeki, aki a beteg állatok körül munkálatokat végez, kezét, ruháját, lábbelijét s munkaesz c özeit gondosan, lelkiismeretesen tisztítsa le és fertőtlenítse. A földművelésügyi minisztérium máris szigorú rendszabályokat léptetett életbe, amikor — még bála Istennek — vészmentes az ország területe Ezek a rendszabályok azonban csak akkor lesznek hatásosak, a veszély akkor lesz elhárítható, ha a veszélyeztetett területek lakossága a hatóságok segítségére siet és az adott utasítások betartásával a rendelkezések legteljesebb megvalósításával teljesíti azt, amit veszély esetén a közös érdek az ország s mindnyájunk érdeke megkövetel. Súlyos zavargások törtek ki Hataloméban A Térnél városa körül folyó harcokról továbbra is egymásnak ellentmondó jelentések érkeznek. A vörösök főhadiszállásának jelentése szerint körülzárták a várost és megadásra szóllitották fel a nemzeti csapatok. Szalamancai jelentés szerint a nemzetiek sikeres ellentámadással visszaverték a vörösöket. A francia-katalán határról olyan hírek érkeztek, hogy Katalóniában ismét súlyos zavargásokra került a sor. A rend helyreállításával a spanyol titkosrendőrséget bízták meg, amely a GPU módszereivel dolgozik. A titkos rendőrség összeesküvést leplezett le, amelynek célja Prieto köztársasági miniszter maggyilkolása volt. Barcelonából is zavargásokat jelentenek, amelyek a Geronazi helyőrség lázadásával vannak összefüggésben. A három havi titlenség után a nagyfon- tosságu asturiai bányák és kohók újból megkezdték üzemeiket. A hidak javításának befejeztével a vasúti közlekedés is megélénkül. Csak a személyforgalomban mutatkozik emelkedés a vasúton Karácsony ünnepe meglehetős utazási mozgalommal szokott járni. Mindenki, aki csak teheti, szerettei körében szeretné eltölteni a szent estét. Rokonok, hozzátartozók, akiket máshova vitt el a sors, visszatérnek a szülői házhoz, meglátogatják rokonaikat és ez a szokás a vasutak forgalmát is megnöveli. Érdeklődtünk a gyulai állomásfőnökségen, hogy mennyire érezhető a forgalom emelkedése a helyi forgalomban. Azt a választ nyertük, hogy Gyulán nem nagyon érezteti hatását az ünnepi forgalom megnövekedése. Kedden elmentek a diákok, akik nem voltak túl nagy számmal, szerdán a szabadságolt katonák utaztak, a polgári lakosság még nem mozdult meg nagyobb számban. Közvetlenül karácsony előtt lesz ilyen irányú nagyobb forgalom előreláthatólag. A teheráruforga'omban alig vehető észre némi emelkedés. Főként élelmiszer- áruk jönnek, borok és hasonló dolgok, amikkel meglepik egymást karácsony táján az emberek. De ez a forgalom is könnyen lebonyo litható, erősítésre még sehol sem volt szükség.
