Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-12-19 / 287. szám

m 1937. december 19 vasárnap LXKX. évfolyam 2S7. szám BÉKÉS í\ E i erkeszíőség és kiadóhivatal Oynla Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai «napilap Főszerkesztő; VlftRAY FERENC * e \\éx^ ^ -^„egy.thőrail helyben üdéken 1.80 pengő itígye^ szám ára 8 fillér A cseh demokrácia A £seh kormány a napokban törvényja­vaslatot terjesztett a képviselőház elé, amely a tartományi főnökség hatáskörébe akarja utalni a politikai pártok feloszlatására vonat­kozó jogot. Ha a tartományi főnök megítélése szerint a párt veszélyes az állam önállóságá­ra, egységére és demokratikus köztársasági berendezésére, akkor a tartományi főnöknek joga van a pártot minden további nélkül fel­oszlatni. Sőt, megfoszthatja a párt alkalma­zottait mindenfajta tisztségüktől, ha úgy lát­ja, hogy tevékenységük kifogásolható. A ja­vaslat megtiltja a pártoknak mindennemű kül­földi adomány elfogadását, még akkor is, ha azok kulturális, jótékonysági, vagy közhasznú célokat szolgálnak. Csehszlovákia megalakulásának pillana­tától a demokrácia vártájának jelentette ki magát és a népek demokratikus önrendelke­zési jogára hivatkozva, ragadta magához a régi monarchia olyan nemzetiségeit, amelyek titkos szavazás formájában megnyilvánuló aka­ratuk alapján valószinüleg sohasem óhajtottak volna Csehszlovákiához csatlakozni. Hogy egyeztethető össze a demokrácia elvével ez a javaslat ? Miként védhető meg a demokrati­kus államrend olyan törvénnyel, amely teljes séggel antidemokratikus? Igaz ugyan, hogy az államok kül- és belpolitikai céljaik meg valósítása érdekében nagyon sokszor igénybe vesznek olyan eszközöket, amelyek államfér- fiaik részéről tett megnyilatkozásokkal szöges ellentétben állanak. De mégis csak furcsa eny- nyire semmibe venni ezeket az elveket éppen abban a Csehszlovákiában, amely a nyugati nagyhatalmak előtt politikáját és fennállását mindig a demokráciára való hivatkozással pró­bálja igazolni. Ilyen nagyfontosságu kérdésben mint egy politikai párt feloszlatása, csakis az illető állam független bírósága lehet illetékes, mert csak a bírói tárgyalás biztosíthatja a maga aprólékos pontosságával a vád minden részletének tisztázását s adhatja meg a felső fórumhoz való felebbezés lehetőségét. De nem is érdemes tovább bizonyítgat ni, hogy az említett törvényjavaslat mennyire ellentétben áll Masaryk, Benes s más vezető cseh államférfiak elméleti tanulmányaival és azokkal a nyilvánosságnak szánt megnyi­latkozásokkal, amelyekben a világ számára olyan fenségesnek és tiszteletreméltónak lát­szó politikai princípiumok hitvallóiként szere­peltek. Ez a törvényjavaslat — ha törvény lesz — elsősorban a cseh állam kebelébe kény- szeritett nemzetiségeknek lesz csapás és ve­szedelem. A kisebbségi pártok fogják szen­vedni a törvényjavaslatban szándékolt intéz­kedések súlyát s el lehetünk készülve arra, hogy úgy a csehszlovákiai német és lengyel kisebbség, valamint elszakított magyar vére­ink újabb szenvedések és megpróbáltatások előtt állanak. Más kérdés, okos dolog-e Cseh­szlovákiának tovább folytatni azt a nemzeti­ségi politikát, amely igen feszült helyzetbe sodorta eddig is Németországgal és Lengyel- országgal szemben s amely egyik főakadálya annak, hogy Magyarország és Csehszlovákia között létrejöjjön az a békésebb viszony, ame­lyet a csehek — már csak országuk érdekeit tekintve is — legalább annyira óhajtanak, mint mi. Ugylátszik azonban, hogy Csehszlo­vákia belső állapotai a lassú felbomlás olyan jeleit mutatják, hogy a cseh állam vezetői vé­delmet keresnek ez ellen a folyamat ellen. Eredményes lesz-e ez a védekezés ilyen esz­közökkel, ezt egyáltalán nem lehet előre meg­jósolni. Az elfogulatlan szemlélő azt a benyo­mást nyeri, hogy az ilyenfajta törvényjavas­latok bizonyos fokig a kényszer és a kétség- beesés szülöttei. Csehszlovákia fenn akar ma­radni, az ország összetételéből származó szét­húzó erők viszont elkerülhetetlenül a felbom­lás felé sodorják. Harc folyik a központi ha­talom, a központi akarat és az ország struk­túrájából származó bomlasztó erők között. Melyik fog győzni ? Erre a választ a jövő adhatja csak meg. Azt hisszük, hogy ennek a Békéscsaba megyei város 'mezőgazdasági bizottságának a kisgazda székházban folyó évi november hó 21-én tartott ülésén az elnök ismertette a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat­nak a mezőgazdasági kamarák részére, észre­vételeik megtétele végett, kiadott tervezetét. Számítása szerint egy 100 holdas gazda 400 pengő földadót fizet. Ennek 15 százalékos pótléka évente 60 pengő. Tehát ennyivel kell a gazdának 100 hold után évente az öregségi biztosítás költségeihez hozzájárulnia. Ezzel kapcsolatban irt tudósítások ezután hirtelen ugrással önmagukba foglalván a cáfolatot — arra a megállapításra jutottak, hogy a bizto­sitó intézet egy-egy munkavállaló után évente 40 pengőt kap. Nem állapítható meg, hogy a cikkíró hűen adta-e vissza azt, amit idevonatkozólag a mezőgazdasági bizottság elnöke a törvény­javaslat-tervezet ismertetése során mondott, tény azonban az, hogy a cikkben foglalt be­állítás nem fedi a valóságot. A törvényjavas­lat-tervezet ugyanis abból az elvből indul ki, hogy a földbirtokosok ér. .a gazdasági munka- vállalók kb egyenlő összeggel járulnak hozzá a biztosítás szolgáltatásainak fedezéséhez. Már pedig heti 20 filléres járulék figyelembevéte­lével az éves gazdasági cseléd 10 pengő 40 fillér, az a gazdasági munkás viszont, aki át­lagban évente 25 héten át dolgozik, 5 pengő biztosítási járulékot fizet. Nagyjában és egé­szében kb. ugyanilyen teher esik biztosítási hozzájárulás címén a földbirtokosokra minden foglalkoztatott munkavállalójuk után, de ez a teher a földadó pótlékban jelentkezik. Szó sem lehet tehát arról, hogy az öreg­ségi biztosítást ellátó intézet a cikkben is em­lített 613.000 biztosításra kötelezett munkavál­laló után egyenként 40 pengős bevételre te­gyen szert, mert ekép az intézetnek évi 24 és fél milliót kitevő bevétellel kellene rendelkez­nie, holott ekkora megterhelést az érdekelt munkaadói és munkavállalói rétegek megkö­zelítőleg sem bírnának el és a biztosítási szol­December 17-én, pénteken ült össze Sze­geden a tiszántúli Máv menetrend kérdéseit tárgyaló értekezlet. Ezt az értekezletet éven- kint márciusban szokták megtartani, tekintet tel azonban a jövő év eucharisztikus kon­gresszusra, mely a Máv-tól fokozott és külö nős gondot igénylő teljesítményt kiván, már most ősszel megtartották a szokásos értekez­letet. Ezen a tanácskozáson a vasút és a sze­gedi üzletvezetőség képviselőin kívül részt- veitek Szeged város polgármestere, Schvoy Kálmán, a város kégviselője, a Tiszántúli és Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági és Kereskedel­mi és Iparkamarák kiküldöttei, Gyula várost dr. Varga Gyula polgármester képviselte, Bé­késvármegye kiküldötteként dr. Mihály Béla, vármegyei aljegyző jelent meg, a Baross Szö­vetség részéről Dobay Jenő ügyvezető igaz gató, a kereskedelmi esarnok kiküldötteként pedig Sándor Dénes elnök voltak jelen. Békés­csaba város érdekeit dr. Medovarszky Károly főjegyző képviselte. Gyula város általános kívánalmait a pol­gármester alábbiakban terjesztette elő : 1. a Budapestről 17 óra 10 perckor indul 1716. válaszm... mikéntje nagyon sok cseh állam­férfit agg- ,t, mert kétségtelen, hogy Cseh­szlovákia oelső nehézségei rendkívüliek s ta­lán a legügyesebb politikával sem győzhe- tők le. gáltatások fedezésére a törvényjavaslat-terve­zetbe felvett — a cikkben is említett — ösz- szegek ennek a 24 és félmillió pengőnek jóval alatta marad Világos az is, hogy a bevételek terén minden társadalombiztositási ágazatában bizo­nyos kiesésekkel kell számolni. Ezenfelül fi­gyelembe veendő, hogy az első 15 évi átme­neti idő alatt azok is meg fogják kapni az öregségi járadékot, akik a törvény hatályba­lépése idejében már betöltötték a 65.-ik élet­évüket, vagy ez alatt az átmeneti idő alatt érik el ezt az életkort s igy a maguk részéről még semmivel sem, vagy nem elégséges mér­tékben járulnak majd hozzá a biztosítás szol­gáltatásaihoz. Végül ugyancsak itt veendő tekintetbe, hogy az emberi életkor az utolsó évtizedekben lényegesen kitolódott és hogy a népességnek korcsoportok szerinti tagozódá­sában az öregek javára az elkövetkező évti­zedekben még igen lényeges eltolódással le­het számolni. Mindezeket egybevetve leszögezhető te­hát, hogy a cikkírónak az a következtetése, hogy „ha a munkásoknak visszafizetett össze­geket összehasonlítjuk a befizetett összeggel, akkor azt látjuk, hogy több mint egy milliárd pengő még mindig megmarad majd a biztositó intézménynek“, olyan laikus vélemény, amely minden szakszerűségi alapot nélkülöz, olyany- nyira, hogy ezen az alapon a kérdés további komoly megvitatásába bocsátkozni nem is lehet. A vonatkozó biztosítástechnikai számí­tásokat ahhoz értő komoly szakemberek vé­gezték, akiknek figyelme minden számbajöhető körülményre kötelességszerlien kiterjedt. A mezőgazdasági öregségi biztosítást ellátni hi­vatott intézet nem nyerészkedésre alakult vállalat, az egy fillérrel sem fogja erősebb mértékben igénybevenni az érdekeltek és a köz anyagi hozzájárulását, mint amennyi fel­tétlenül szükséges, ahhoz, hogy a kötelező öregségi biztosítási ágazatba a jelenben és a jövőben belépők biztosítási szolgáltatásai fe­deztessenek. 1 sz. sebesvonatról kiváló 618. sz. személyvo­natnak sebesvonattá alakítása s ehhez megfe­lelő csatlakozás Gyula—Sarkad felé, — ha ez nem volna lehetséges, — akkor 2. a mostani 6i8. sz. személyvonathoz éles csatlakozás I Gyula felé, — esetleg a Gyuláról induló 1631. sz. vonatnak korábbi indítása által, — 3. a 611. sz. személyvonat menetidejének megrö­vidítése, 4. Gyula—Budapest viszonylatban közvetlen kocsi rendszeresítése, 5. Gyula — Szeged viszonylatban az 1618. sz. vonathoz Békéscsabán megfelelő csatlakozás létesítése (összefügg az 1. alatti kéréssel) minthogy a gyorsvonatokat érintő változásokat nem ismer­jük, az ezzel kapcsolatos esetleges kéréseinket a f. hó 17-én tartandó értekezleten terjeszte­ném elő, — felmerült azonban a kívánság a gazdasági érdekeltségek részéről Gyula, ille­tőleg Békéscsaba—Budapesti viszonylatban sinautobusz beállítása iránti kívánság is. A Máv képviselői kijelentették, hogy a budapest—békéscsabai nemzetközi vonatok menetrendjén változtatni nem lehet, mert an­nak menetrendjét az ősszel már megállapítot­ták a stockholmi nemzetköziértekezleten. A A giszdaiggl niiinkdsolc kötelező öregségi helyes ntegviHtgit&sbfin Több tjtyut&t Is érintő menetrendi Rxfvdns&got; tdrgynltak hegeden

Next

/
Thumbnails
Contents