Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-12-19 / 287. szám
m 1937. december 19 vasárnap LXKX. évfolyam 2S7. szám BÉKÉS í\ E i erkeszíőség és kiadóhivatal Oynla Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai «napilap Főszerkesztő; VlftRAY FERENC * e \\éx^ ^ -^„egy.thőrail helyben üdéken 1.80 pengő itígye^ szám ára 8 fillér A cseh demokrácia A £seh kormány a napokban törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, amely a tartományi főnökség hatáskörébe akarja utalni a politikai pártok feloszlatására vonatkozó jogot. Ha a tartományi főnök megítélése szerint a párt veszélyes az állam önállóságára, egységére és demokratikus köztársasági berendezésére, akkor a tartományi főnöknek joga van a pártot minden további nélkül feloszlatni. Sőt, megfoszthatja a párt alkalmazottait mindenfajta tisztségüktől, ha úgy látja, hogy tevékenységük kifogásolható. A javaslat megtiltja a pártoknak mindennemű külföldi adomány elfogadását, még akkor is, ha azok kulturális, jótékonysági, vagy közhasznú célokat szolgálnak. Csehszlovákia megalakulásának pillanatától a demokrácia vártájának jelentette ki magát és a népek demokratikus önrendelkezési jogára hivatkozva, ragadta magához a régi monarchia olyan nemzetiségeit, amelyek titkos szavazás formájában megnyilvánuló akaratuk alapján valószinüleg sohasem óhajtottak volna Csehszlovákiához csatlakozni. Hogy egyeztethető össze a demokrácia elvével ez a javaslat ? Miként védhető meg a demokratikus államrend olyan törvénnyel, amely teljes séggel antidemokratikus? Igaz ugyan, hogy az államok kül- és belpolitikai céljaik meg valósítása érdekében nagyon sokszor igénybe vesznek olyan eszközöket, amelyek államfér- fiaik részéről tett megnyilatkozásokkal szöges ellentétben állanak. De mégis csak furcsa eny- nyire semmibe venni ezeket az elveket éppen abban a Csehszlovákiában, amely a nyugati nagyhatalmak előtt politikáját és fennállását mindig a demokráciára való hivatkozással próbálja igazolni. Ilyen nagyfontosságu kérdésben mint egy politikai párt feloszlatása, csakis az illető állam független bírósága lehet illetékes, mert csak a bírói tárgyalás biztosíthatja a maga aprólékos pontosságával a vád minden részletének tisztázását s adhatja meg a felső fórumhoz való felebbezés lehetőségét. De nem is érdemes tovább bizonyítgat ni, hogy az említett törvényjavaslat mennyire ellentétben áll Masaryk, Benes s más vezető cseh államférfiak elméleti tanulmányaival és azokkal a nyilvánosságnak szánt megnyilatkozásokkal, amelyekben a világ számára olyan fenségesnek és tiszteletreméltónak látszó politikai princípiumok hitvallóiként szerepeltek. Ez a törvényjavaslat — ha törvény lesz — elsősorban a cseh állam kebelébe kény- szeritett nemzetiségeknek lesz csapás és veszedelem. A kisebbségi pártok fogják szenvedni a törvényjavaslatban szándékolt intézkedések súlyát s el lehetünk készülve arra, hogy úgy a csehszlovákiai német és lengyel kisebbség, valamint elszakított magyar véreink újabb szenvedések és megpróbáltatások előtt állanak. Más kérdés, okos dolog-e Csehszlovákiának tovább folytatni azt a nemzetiségi politikát, amely igen feszült helyzetbe sodorta eddig is Németországgal és Lengyel- országgal szemben s amely egyik főakadálya annak, hogy Magyarország és Csehszlovákia között létrejöjjön az a békésebb viszony, amelyet a csehek — már csak országuk érdekeit tekintve is — legalább annyira óhajtanak, mint mi. Ugylátszik azonban, hogy Csehszlovákia belső állapotai a lassú felbomlás olyan jeleit mutatják, hogy a cseh állam vezetői védelmet keresnek ez ellen a folyamat ellen. Eredményes lesz-e ez a védekezés ilyen eszközökkel, ezt egyáltalán nem lehet előre megjósolni. Az elfogulatlan szemlélő azt a benyomást nyeri, hogy az ilyenfajta törvényjavaslatok bizonyos fokig a kényszer és a kétség- beesés szülöttei. Csehszlovákia fenn akar maradni, az ország összetételéből származó széthúzó erők viszont elkerülhetetlenül a felbomlás felé sodorják. Harc folyik a központi hatalom, a központi akarat és az ország struktúrájából származó bomlasztó erők között. Melyik fog győzni ? Erre a választ a jövő adhatja csak meg. Azt hisszük, hogy ennek a Békéscsaba megyei város 'mezőgazdasági bizottságának a kisgazda székházban folyó évi november hó 21-én tartott ülésén az elnök ismertette a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslatnak a mezőgazdasági kamarák részére, észrevételeik megtétele végett, kiadott tervezetét. Számítása szerint egy 100 holdas gazda 400 pengő földadót fizet. Ennek 15 százalékos pótléka évente 60 pengő. Tehát ennyivel kell a gazdának 100 hold után évente az öregségi biztosítás költségeihez hozzájárulnia. Ezzel kapcsolatban irt tudósítások ezután hirtelen ugrással önmagukba foglalván a cáfolatot — arra a megállapításra jutottak, hogy a biztositó intézet egy-egy munkavállaló után évente 40 pengőt kap. Nem állapítható meg, hogy a cikkíró hűen adta-e vissza azt, amit idevonatkozólag a mezőgazdasági bizottság elnöke a törvényjavaslat-tervezet ismertetése során mondott, tény azonban az, hogy a cikkben foglalt beállítás nem fedi a valóságot. A törvényjavaslat-tervezet ugyanis abból az elvből indul ki, hogy a földbirtokosok ér. .a gazdasági munka- vállalók kb egyenlő összeggel járulnak hozzá a biztosítás szolgáltatásainak fedezéséhez. Már pedig heti 20 filléres járulék figyelembevételével az éves gazdasági cseléd 10 pengő 40 fillér, az a gazdasági munkás viszont, aki átlagban évente 25 héten át dolgozik, 5 pengő biztosítási járulékot fizet. Nagyjában és egészében kb. ugyanilyen teher esik biztosítási hozzájárulás címén a földbirtokosokra minden foglalkoztatott munkavállalójuk után, de ez a teher a földadó pótlékban jelentkezik. Szó sem lehet tehát arról, hogy az öregségi biztosítást ellátó intézet a cikkben is említett 613.000 biztosításra kötelezett munkavállaló után egyenként 40 pengős bevételre tegyen szert, mert ekép az intézetnek évi 24 és fél milliót kitevő bevétellel kellene rendelkeznie, holott ekkora megterhelést az érdekelt munkaadói és munkavállalói rétegek megközelítőleg sem bírnának el és a biztosítási szolDecember 17-én, pénteken ült össze Szegeden a tiszántúli Máv menetrend kérdéseit tárgyaló értekezlet. Ezt az értekezletet éven- kint márciusban szokták megtartani, tekintet tel azonban a jövő év eucharisztikus kongresszusra, mely a Máv-tól fokozott és külö nős gondot igénylő teljesítményt kiván, már most ősszel megtartották a szokásos értekezletet. Ezen a tanácskozáson a vasút és a szegedi üzletvezetőség képviselőin kívül részt- veitek Szeged város polgármestere, Schvoy Kálmán, a város kégviselője, a Tiszántúli és Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági és Kereskedelmi és Iparkamarák kiküldöttei, Gyula várost dr. Varga Gyula polgármester képviselte, Békésvármegye kiküldötteként dr. Mihály Béla, vármegyei aljegyző jelent meg, a Baross Szövetség részéről Dobay Jenő ügyvezető igaz gató, a kereskedelmi esarnok kiküldötteként pedig Sándor Dénes elnök voltak jelen. Békéscsaba város érdekeit dr. Medovarszky Károly főjegyző képviselte. Gyula város általános kívánalmait a polgármester alábbiakban terjesztette elő : 1. a Budapestről 17 óra 10 perckor indul 1716. válaszm... mikéntje nagyon sok cseh államférfit agg- ,t, mert kétségtelen, hogy Csehszlovákia oelső nehézségei rendkívüliek s talán a legügyesebb politikával sem győzhe- tők le. gáltatások fedezésére a törvényjavaslat-tervezetbe felvett — a cikkben is említett — ösz- szegek ennek a 24 és félmillió pengőnek jóval alatta marad Világos az is, hogy a bevételek terén minden társadalombiztositási ágazatában bizonyos kiesésekkel kell számolni. Ezenfelül figyelembe veendő, hogy az első 15 évi átmeneti idő alatt azok is meg fogják kapni az öregségi járadékot, akik a törvény hatálybalépése idejében már betöltötték a 65.-ik életévüket, vagy ez alatt az átmeneti idő alatt érik el ezt az életkort s igy a maguk részéről még semmivel sem, vagy nem elégséges mértékben járulnak majd hozzá a biztosítás szolgáltatásaihoz. Végül ugyancsak itt veendő tekintetbe, hogy az emberi életkor az utolsó évtizedekben lényegesen kitolódott és hogy a népességnek korcsoportok szerinti tagozódásában az öregek javára az elkövetkező évtizedekben még igen lényeges eltolódással lehet számolni. Mindezeket egybevetve leszögezhető tehát, hogy a cikkírónak az a következtetése, hogy „ha a munkásoknak visszafizetett összegeket összehasonlítjuk a befizetett összeggel, akkor azt látjuk, hogy több mint egy milliárd pengő még mindig megmarad majd a biztositó intézménynek“, olyan laikus vélemény, amely minden szakszerűségi alapot nélkülöz, olyany- nyira, hogy ezen az alapon a kérdés további komoly megvitatásába bocsátkozni nem is lehet. A vonatkozó biztosítástechnikai számításokat ahhoz értő komoly szakemberek végezték, akiknek figyelme minden számbajöhető körülményre kötelességszerlien kiterjedt. A mezőgazdasági öregségi biztosítást ellátni hivatott intézet nem nyerészkedésre alakult vállalat, az egy fillérrel sem fogja erősebb mértékben igénybevenni az érdekeltek és a köz anyagi hozzájárulását, mint amennyi feltétlenül szükséges, ahhoz, hogy a kötelező öregségi biztosítási ágazatba a jelenben és a jövőben belépők biztosítási szolgáltatásai fedeztessenek. 1 sz. sebesvonatról kiváló 618. sz. személyvonatnak sebesvonattá alakítása s ehhez megfelelő csatlakozás Gyula—Sarkad felé, — ha ez nem volna lehetséges, — akkor 2. a mostani 6i8. sz. személyvonathoz éles csatlakozás I Gyula felé, — esetleg a Gyuláról induló 1631. sz. vonatnak korábbi indítása által, — 3. a 611. sz. személyvonat menetidejének megrövidítése, 4. Gyula—Budapest viszonylatban közvetlen kocsi rendszeresítése, 5. Gyula — Szeged viszonylatban az 1618. sz. vonathoz Békéscsabán megfelelő csatlakozás létesítése (összefügg az 1. alatti kéréssel) minthogy a gyorsvonatokat érintő változásokat nem ismerjük, az ezzel kapcsolatos esetleges kéréseinket a f. hó 17-én tartandó értekezleten terjeszteném elő, — felmerült azonban a kívánság a gazdasági érdekeltségek részéről Gyula, illetőleg Békéscsaba—Budapesti viszonylatban sinautobusz beállítása iránti kívánság is. A Máv képviselői kijelentették, hogy a budapest—békéscsabai nemzetközi vonatok menetrendjén változtatni nem lehet, mert annak menetrendjét az ősszel már megállapították a stockholmi nemzetköziértekezleten. A A giszdaiggl niiinkdsolc kötelező öregségi helyes ntegviHtgit&sbfin Több tjtyut&t Is érintő menetrendi Rxfvdns&got; tdrgynltak hegeden
